Abraham Lincoln

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Abraham Lincoln
Abraham Lincoln head on shoulders photo portrait.jpg

Abraham Lincoln
Lásd még
Wikipedia-logo.png Szócikk a Wikipédián
Commons-logo.svg Médiaállományok a Wikimedia Commonsban

Abraham Lincoln (Hodgenville mellett, Kentucky, 1809. február 12. – Washington, 1865. április 15.) az Egyesült Államok 16. elnöke, a Republikánus Párt első elnöke.

Idézetek tőle[szerkesztés]

  • A jellem olyan, mint a fa, a hírnév pedig mint az árnyéka. Az árnyékra gondolunk, pedig a fa a lényeg.
  • Ha a mi szabad népünk és kormányzata valaha teljesen tönkremegy, annak a hivatalért való folytonos tülekedés lesz az oka, hivatalért, amely nem más, mint munka nélküli élet.
  • Ha szót akarok érteni valakivel, az előzőleg rendelkezésem-re álló idő egyharmadában önmagammal foglalkozom, s azzal, hogy mit fogok mondani neki – kétharmadában pedig róla gondolkozom, s arról, hogy mit mond majd ő.
  • Vedd elejét a pörösködésnek. Ha csak teheted, beszéld rá felebarátodat a kiegyezésre. Az ügyvédnek, ha békeszerző, páratlan alkalma adatik, hogy jó emberré váljék. Lesz még elég más jó üzlete.
  • A legtöbben annyira boldogok, amennyire elszánták rá magukat.
  • Ha nem vállaltad a felelősséget ma, nem bújhatsz ki a jövőbeni felelősségre vonás alól.
  • Az egyetértés - minden. A közvélemény támogatásával minden sikerül. Nélküle semmi.
  • Valaki napról napra türelmetlenül figyeli a körtefáját, érik-e már a gyümölcse. Ha megpróbálná erőszakolni e folyamatot, tönkretenné a gyümölcsöt éppúgy, mint a fát. De ha türelemmel vár, ölébe hull az érett gyümölcs.
  • Mikor jót cselekszem, jól érzem magam, mikor rosszat, akkor rosszul: ez az én vallásom.
  • Az állatok jogait ugyanúgy védelmezem, ahogyan az emberi jogokat is. Ez a teljes emberi élet útja.
I am in favour of animal rights as well as human rights. That is the way of a whole human being.
  • A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben.
  • Ismerje meg a nép az igazságot, s biztonságban lesz az ország

A gettysburgi beszéd (1863. november 19.)[szerkesztés]

Nyolcvannyolc évvel ezelőtt ősatyáink egy új nemzetet teremtettek e földrészen, mely szabadságban fogant és azon elképzelés által vezéreltetett, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett.

Most egy olyan méretű polgárháborúba bocsájtkoztunk, mely próbára teszi, meddig tud fennmaradni ez a nemzet, vagy bármely nemzet, mely így fogant és alapozódott meg.

E háborúnak egy nagy csataterén gyűltünk most össze azért, hogy ennek egy részét azon társaink végső nyugvóhelyévé szenteljük, akik azért áldozták fel életüket, hogy a nemzet tovább élhessen. Kellő és helyénvaló, hogy ezt tegyük.

De tágabb értelemben nem szentelhetjük meg, nem áldhatjuk meg, nem szentelhetjük be e földet. Azok a derék emberek, élők és holtak, akik itt küzdöttek, sokkal jobban megszentelték már, minthogy a mi csekély hatalmunkban állna ehhez bármit is hozzátenni vagy ebből elvenni. A világ aligha fog felfigyelni vagy hosszasabban emlékezni arra, amit mi itt most mondunk, de arról soha nem fog megfeledkezni, amit ők tettek itt. A mi dolgunk, élőké, inkább az, hogy annak a befejezetlen műnek szenteljük magunkat, melyet ők mindeddig oly nemesen vittek előre. A mi dolgunk inkább az, hogy a még hátralévő, előttünk álló feladatoknak szenteljük magunkat - hogy e tiszteletreméltó holtaktól megsokszorozódó elszántságot tanuljunk mutatni azon ügy iránt, melyért ők utolsó elszánt erőfeszítéseiket tették -, hogy mi itt meghozzuk ezt a nemes elhatározást, miszerint nem engedjük, hogy e holtak halála hiábavaló legyen; hogy országunkban a szabadság Isten kegyelméből újjászülethessen; és hogy a nép kormánya a nép által és a nép érdekében kormányozva ne tűnhessen el a világ színéről.

Források[szerkesztés]

  • Kristó Nagy István (szerkesztő): Bölcsességek könyve. Gondolat Kiadó. Budapest, 1984.