Ateizmus

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

Az ateizmus különböző irányzatai szerint isten nem létezik, létezése kétséges, vagy értelmetlen kérdés.

Idézetek A[szerkesztés]

Henry Brooks Adams (1838-1918)

Amerikai történész, aki kilenckötetes "Amerika története"-rõl nevezetes a Jefferson és Madison (1889-1891) kabinet alatt, unokája és dédunokája John Adams elnöknek és John Quincy Adams-nek.

  • Az a gondolat, hogy egy személyes istenség élvezetet vagy hasznot talál egy szegény asszony kínzásában, véletlenül, egy ördögi, kegyetlen férfival, aki perverz, őrült vérmérsékletéről híres, egy pillanatig sem fogadható el. Az istenkáromlásra itt csak az ateizmus a vigasz.

-- leánytestvére halálakor 1870-ben, James A. Haught, a 2000 Years of Disbelief szerkesztője


John Adams (1735-1826) Az Amerikai Egyesült Államok második elnöke (1797-1801)

  • A kérdés, amely az emberi faj előtt áll, hogy a természetes Isten saját törvényei szerint kell-e kormányoznia a világot, vagy a papok és királyok fogják uralni kitalált csodák alapján?

-- levél Thomas Jeffersonnak

  • Ahogy én látom, a keresztény hit kinyilatkoztatás. De vajon hogy történhetett, hogy tanmesék, történetek, legendák milliói úgy keveredtek össze a keresztény és a zsidó kinyilatkoztatással, hogy az a legvéresebb vallássá tette, amely valaha is létezett?

-- levél F. A. Van der Kampnak

  • Az Egyesült Államok semmilyen értelemben nem alapszik a keresztény hiten; ahogyan nincs benne semmilyen ellenségeskedés a muzulmánok törvényei, hite vagy békessége ellen... ki van mondva, ...hogy semmilyen vallási okokból fakadó kifogás nem okozhat a két ország közötti harmóniában szakadást.

-- Tripoliszi Szerződés (1797) John Adams aláírásával (az eredeti szöveget Joel Barlow, U.S. konzul írta.)

  • Azzal kell kezdenünk, hogy szabaddá tesszük a lelkiismeretet. Ha minden vallásos ember... egyenlő szabadságot élvez, és az elismerésre és hatalomra egyenlő esélyt... akkor remélhetjük, hogy az emberi jellemben és a társadalomban haladás lesz.

-- levél Dr. Pricenak, April 8, 1785


Woody Allen (1935-) amerikai komikus, színész és rendező

  • A halállal mellékesen az a fő gond, hogy attól félünk, hogy nincs élet utána - egy lehangoló gondolat, különösen azoknak, akiknek teher a borotválkozás. Úgyszintén jogos félelem, hogy van élet a halál után, de senki nem tudja meg, hogy hol lehet megszerezni.

--"Korai esszék," Without Feathers

  • Időnként irigylem azokat, akik természetes módon vallásosak, anélkül, hogy agymosással húzta volna bele a szervezett sürgölődés.

-- Rolling Stone, 1987

  • Bárcsak Isten egy egyértelmű jelet adna! Mondjuk azzal, hogy egy svájci bankban egy nagy letétet helyez a nevemre.

-- "válogatás Allen jegyzeteiből," in New Yorker, Nov. 5, 1973

  • Nemcsak, hogy nincs Isten, de próbálj meg egy vízvezeték-szerelőt találni hétvégén.

-- "Az én filozófiám," The New Yorker, Dec. 27, 1969

  • Hogy hihetnék Istenben, amikor éppen a múlt héten ragadt be a nyelvem egy elektronikus írógép görgőjébe?

-- Without Feathers, 1975

  • Ha kiderülne, hogy van Isten, nem hinném, hogy gonosz. De a legrosszabb, amit mondhatsz róla, hogy ügyefogyott.
  • Neked ateista vagyok; Istennek viszont a konstruktív ellenzék.
  • Én nem a munkámmal akarom a halhatatlanságot elérni. Azzal akarok halhatatlan lenni, hogy nem halok meg.

-- Woody Allen. idézte: Edward Lax, Woody Allen és a humora, ch. 12 (1975).


Henri Frédéric Amiel (1821-1881) svájci költő és filozófus

  • Istent mindig bűntársunkká tesszük, hogy törvényesítsük saját méltánytalanságunkat. Minden sikeres öldöklés meg van szentelve a Te Deummal.

-- Journal intime (1866), James A. Haught, szerkesztő., 2000 Years of Disbelief

  • A mi rendszerünk valószínűleg nem más, mint egy tudatlan bocsánatkérés a hibáinkért - egy óriási vesztőhely, amelynek célja, hogy elrejtse előlünk a fő vétkünket.

-- Journal Intime, (1882; tr. Mrs. Humphry Ward, 1892), 13 Aug. 1865. The Columbia Dictionary of Quotations


Tori Amos (sz. 1964) amerikai énekes és dalszövegíró

  • Ez az egész keresztény teológia abból áll,hogy Isten lejött, hogy a fia által tanulmányozza az életet. Nos, hogy tanulmányozhatja, ha nem naiv? És hogy lehetne naiv, ha az egész szerkezetet önkezűleg alkotta?

-- riport a Vox magazinnak, May, 1994


Jean Anouilh (1910-1987) francia színjátékíró

  • Minden ember azt hiszi, Isten az ő oldalán áll. A gazdagok és a befolyásosak tudják, hogy igen.

-- Charles, in The Lark (fordította Lillian Hellman, 1955). From The Columbia Dictionary of Quotations

  • Istennel az a baj, hogy soha nem lehet tudni, hogy nem az ördög egy fortélya-e?

-- The Archbishop, in The Lark. From The Columbia Dictionary of Quotations

Susan Brownell Anthony (1820-1906) amerikai feminista vezető és "suffragista"

  • A múlt vallási üldözései olyan címszó alatt történtek, amit Isten parancsának mondottak.

-- Rufus K. Noyes, Views of Religion, James A. Haught, szerk., 2000 Years of Disbelief

  • Nem hiszek azoknak az embereknek, akik mindig tudják, hogy Isten mit akar, hogy tegyenek, mivel az mindig egyezik saját vágyaikkal.

-- 1896


Aristophanes (ca. 448-380 B.C.E.) antik komédiaíró

  • Nyisd ki a szád és csukd be a szemed, és lásd mit küld Zeusz neked.

-- Ira D. Cardiff, What Great Men Think of Religion, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


Arisztotelész (ca. 384-322 B.C.E.) Görög filozófus

  • Az imák és az áldozatok hiábavalók.

-- Ira D. Cardiff, What Great Men Think of Religion, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Az emberek teremtik az isteneiket, nemcsak kinézetükre, hanem életmódjukra is.

-- Rufus K. Noyes, Views of Religion, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Egy zsarnoknak (tyranus) a szokásosnál nagyobb vallásos áhítatot kell mutatnia. Az alávetettek kevésbé aggódnak egy olyan uralkodó törvénytelenségei miatt, aki istenfélő és jámbor. Másrészt nem lépnek fel olyan könnyen ellene, mivel azt hiszik, hogy az istenek mellette állnak.

-- Politika, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


Karen Armstrong

  • Egy olyan isten, aki kontárkodik a világegyetemmel, abszurd, egy Isten, aki beavatkozott az emberi szabadságba zsarnok. Ha Istent egyedülállónak tekintjük a világban, egy személy, aki egy gondolathoz kapcsolódik, egy ok, amely el van választva az eredményétől, akkor olyan valakivé válik, aki nem önmaga. Egy mindenható, mindentudó zsarnok nem sokban különbözik a földi diktátoroktól, akik mindent, és mindenkit egyszerű fogaskerékké változtatnak egy gépezetben, melyet ők irányítanak. Egy olyan ateizmus, amely visszautasít egy ilyen Istent bőven jogos.

-- A History of God, pg. 383, Paul Tillich-rõl beszélve


Isaac Asimov (1920-1992) orosz születésű amerikai tudós és író

  • Ha megfelelően olvassuk, a Biblia a legerősebb ateista erő, amelyet valaha kitaláltak.
  • Képzeljük el azokat az embereket, akik elhiszik ezeket a dolgokat és aki nem szégyelli figyelembe se venni a gondolkodó elmék mindazon felfedezéseit, amelyek a Biblia írása óta születtek. És ezek a tudatlan emberek, a legképzetlenebbek, a legkisebb fantáziájúak, a legkevésbé gondolkodók közöttünk azok, akik minket vezetni akarnak, akik gyenge és gyermeteg hiedelmeiket ránk akarják erőltetni, akik el akarják foglalni iskoláinkat könyvtárainkat és otthonunkat. Én személy szerint szörnyen zokon veszem...

-- Canadian Atheists Newsletter, 1994

  • Ha nem volnék ateista, egy olyan Istenben hinnék, aki életük teljességével váltja meg az embereket, és nem a szavaik alapján. Azt hiszem, hogy egy olyan őszinte és becsületes ateistát akarna tévé-igehirdetőnek, akinek minden szava Isten, Isten, Isten, és minden cselekedete szabálytalan, tisztességtelen.

-- I. Asimov: A Memoir

  • Egy erős, politikai, gazdasági, vallási vagy szociális hatalommal rendelkező intézmény ellen lázadni veszélyes, és nagyon kevés ember teszi meg, kivéve talán tömegben. A "tudomány" intézménye ellen lázadni viszont a legkönnyebb dolog a világon, és bárki megteheti, és hihetetlenül bátornak érezheti magát, anélkül, hogy egy fikarcnyit is kockáztatna. Így a döntő többség, aki az asztrológiában hisz, és hogy a bolygóknak nincs jobb dolguk, minthogy kódot alkossanak, amely megmondja, hogy a holnapi nap jó-e arra, hogy egy üzletet megkössön, vagy sem, mind felháborodnak, ha egy pár csillagász elítéli őket.

Idézetek B[szerkesztés]

Russell Wayne Baker (b. 1925) amerikai író, sokáig a New York Times rovatvezetője

  • Annak, aki a kereszténységet vallja mindig is egy nagy teher volt a gyűlölet, amellyel valószínűleg keresztény társai elárasztják, akik hamar megszimatolják, elítélik és megbüntetik a csalást, a képmutatás és a méltatlanságot azok közül, akik kinyilvánítják a hitüket. Rosszabb időkben a vita, hogy mi képzi a teljesen képzett keresztényt gyakran hitvány veszekedésekhez vezetett, melyekben a vitázók kínozták, elégették, felakasztották egymást abban a meggyőződésben, hogy a kínzás, égetés, és felakasztás az, amit a kereszténynek tennie kell...

-- New York Times, December 1988, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


Mikhail Aleksandrovics Bakunyin (1814-1876) orosz anarchista és elméleti politikus, aki szemben állt Karl Marxszal

  • Ha Isten létezne, mindenképp szükséges volna eltörölni őt.

-- Isten és állam (1882), úgy tűnik, hogy válasz Voltaire szavaira "Ha Isten nem létezne, szükség volna arra, hogy feltalálják."

  • Az ember szabadságába csakis abban áll, hogy engedelmeskedik a természeti törvényeknek, mivel maga felismerte őket, és nem azért, mert külsőleg rákényszerítette egy akarat, vagy akármilyen isten vagy ember, csoport vagy egyén.

-- God and the State

  • Ebből az következne, hogy elvetem a hatalmat? Nem igaz. A cipőket véve elfogadom a cipész hatalmát.

-- God and the State, The Columbia Dictionary of Quotations

  • A szabadság az erkölcsösség és az emberi méltóság pontosan abban áll, hogy nem azért cselekszik jól, mert kényszerítve van rá, hanem azért, mert magától belátja, akarja, és azt szereti.

-- God and the State, The Columbia Dictionary of Quotations

  • Minden vallás, isten, félisten próféta, messiás és szent az olyan emberek képzeletének és hiszékenységének terméke, akik még nem birtokukban teljességében intellektuális hatalmuknak.

-- God and the State, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Isten, vagyis inkább Isten képzete ezért a beletörődése és az intellektuális és erkölcsi oka a földi rabszolgaságnak, és az ember szabadsága soha nem lesz teljes addig, amíg az égi mester eszméjét teljesen ki nem irtották.

-- Oeuvres, vol. 1, p. 143, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Az első forradalom a teológia felsőbb zsarnoksága, Isten kísértete ellen van. Amíg van egy mesterünk a mennyországban, addig rabszolgák leszünk a földön.

-- God and the State

  • Isten eszméje lemondást jelent az emberi értelemről és igazságról; az emberi szabadság döntő tagadása és szükségképpen az emberiség rabszolgává válását jelenti elméleti és gyakorlati értelemben is.

-- James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Az emberek azért mennek a templomokba, amiért a kocsmákba: hogy elkábítsák magukat, hogy elfeledjék nyomorukat, hogy elfeledkezzenek pár percre magukról, szabadon, és boldogan.

-- Circular Letter to My Friends in Italy, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • A kereszténység teljes tagadása a józan észnek és az értelem "hangjának".

-- God and the State

  • A vallás csoportos őrület.

-- from Rufus K. Noyes, Views of Religion, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • A teológia az isteni hazugság tudománya

-- George Seldes, ed., The Great Quotations, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Materialisták és ateisták vagyunk és a tényekben dicsőülünk.

-- Rufus K. Noyes, Views of Religion, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


James Arthur Baldwin (1924-1987) amerikai író és a rasszizmus szókimondó kritikusa

  • A kereszténység teljes arroganciával és kegyetlenséggel működött - és ez szükségszerű, hisz a vallás általában visszaél azokkal, akik felfedezték az igaz hitet, a hitetlenek megszabadításának lelki kötelességét.

-- "Letter from a Region in My Mind," in New Yorker (17 Nov. 1962; repr. in The Fire Next Time, 1963).

  • Talán az ember gondjainak igazi gyökere, hogy fel akarjuk áldozni életünk minden szépségét; totemekbe, tabukba, keresztekbe, véráldozatokba, tornyokba, mecsetekbe, rasszokba, hadseregekbe, zászlókba, nemzetekbe börtönözzük magunkat, hogy letagadjuk a halál tényét, amely az egyetlen tény, amit tudhatunk.

-- "Letter from a Region in My Mind," New Yorker (17 Nov. 1962; repr. The Fire Next Time, 1963).


Honoré de Balzac (1799-1850) francia író és a realisztikus regény atyja

  • A tizennyolcadik századi enciklopédisták által hirdetett toleranciának hála a varázsló mentesül a kínzástól.

-- from Rufus K. Noyes, Views of Religion, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


Imamu Amiri Baraka [LeRoi Jones] (b. 1934) amerikai költő, akinek versei rasszista konfliktusok korül forognak

  • Istent lecserélték, ahogy mindenütt nyugaton, tiszteletreméltóságra és légkondicionálásra.

-- "What Does Non-Violence Mean?" Home, 1966, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


Phineas Taylor Barnum (1810-1891) amerikai showman

  • Az ortodox hit Istent bosszúálló lényként festette le, és mégis az emberek arról beszélnek, hogy szeretnek egy ilyen lényt.

-- Rufus K. Noyes, Views of Religion, James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


Ferdinand August Bebel (1840-1913) német szocialista vezetõ

  • A kereszténység a szabadség és a civilizáció ellensége. Az emberiséget rabláncra fűzte.

-- Reichstagi beszéd (March 31, 1881), James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Ha a szocializmus hatalomra jut, a Római Egyház a szocializmust ugyanolyan lendülettel fogja védelmezni, mint amilyennel most kedvez a feudalizmusnak és a rabszolgaságnak.

-- address to the Social Democratic Party Congress, Jena, 1906, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


Samuel Beckett (1906-1989) ír születésû író, aki abszurd drámáiról híres

  • A fattyú! Nem létezik!

-- Hamm, az Endgame c. novallában, miután megpróbál imádkozni. Clov válasza, "Még nem."

  • Elég volt abból, hogy a gyereket játsszuk, akinek azt mondták, hogy egy káposzta alatt találták és a végén már emlékszik is az életre a kertben és az életre ott, mielőtt a családba került.
  • Mit tudnék az ember céljáról? Többet tudok mondani a retkekről.

-- "Enough," in Six Residua (1978).


Jeremy Bentham (1748-1832) angol reformer és az igazság és törvényalkotás filozófusa, aki az utilitarizmus alapjait fektette le

  • Nincs nagyobb dögvész egy államban, mint a vallási buzgalom erkölcsösség nélkül.

-- from Rufus K. Noyes, Views of Religion, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • A dogmatikus teológia szelleme mindent megfertőz, amit megérint.

-- from Rufus K. Noyes, Views of Religion, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


Annie Wood Besant (1847-1933) Angol filozófus teológus

  • Eddig soha nem definiáltak egy olyan Istent, amely ne lett volna nyilvánvalóan önellentmondásos és képtelen, soha nem írták le Istent olyannak, hogy a fogalom róla az emberi gondolkodás számára lehetséges lenne.
  • Semmilyen filozófia, semelyik vallás nem hozott ilyen jó hírt a világnak, mint az ateizmus hírei.

-- The Gospel of Atheism

  • A keresztény vezetők évszázadokon át arról beszéltek, hogy az asszony eredendően gonosz, és az egyház legnagyobb szentjei azok, akik leginkább megvetik a nőket.

-- The Freethinker's Textbook Part II -- Christianity, 1876


Ambrose Bierce (1842-1914?) amerikai író

  • A vallások olyan következtetések, melyekhez a természet semilyen fő premisszát nem ad.

--Collected Works (1912)

  • Keresztény. Olyan ember, aki azt hiszi, hogy az Új Testámentum isteni sugallat, amely csodálatos módon megfelel a szomszéd szükségleteinek. Valaki, aki követi Jézus tanításait mindaddig, amíg nem ellentétesek a bűnös élettel.

--The Devil's Dictionary

  • Lelkész. Egy olyan ember, aki a lelkiéletünk rendezését vállalja, hogy a saját világi életét javítsa.

--The Devil's Dictionary

  • Kolostor. Az visszavonulási hely az asszonyoknak, akik szabadidejükben tétlenségük bűnén meditálnak.

--The Devil's Dictionary

  • Hit. Bizonyíték nélküli meggyőződés valami olyanban, amit valaki olyan mondott, aki tudás nélkül beszél összefüggéstelen dolgokról.

-- The Devil's Dictionary

  • Hitetlen. New Yorkban az, aki nem hisz a keresztényésgben, Konstantinápolyban az, aki hisz.

-- The Devil's Dictionary

  • Ima. Az Univerzum törvényeit arra kérni, hogy érvénytelenek legyenek egy kérelmezõ érdekében, aki bevallottan érdemtelen rá.

-- The Devil's Dictionary

  • Vallás. A Remény és Félelem testvére, amely kifejezi az ismeretlen természetével szembeni teljes érdektelenséget.

-- The Devil's Dictionary

  • Szent. Egy halott bűnös átszerkesztve és felülvizsgálva.

-- The Devil's Dictionary

  • Szentírás. Szent vallásunk szent könyve, megkülönböztetve más vallások hibás és szentségtörő alapkönyveitől.

-- The Devil's Dictionary


Otto Eduard Leopold von Bismarck (1815-1898) A Német Birodalom létrehozója és első kancellárja (1871-1890)

  • A katolikus pap attól a pillanattól fogva, hogy azzá lett, a pápa esküdt hivatalnoka.

-- speech in the Prussian upper house, April 12, 1886, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Azt kivántam, hogy szétzúzzam Rómát, hogy szétzúzzam a kereszténységet.

-- from Rufus K. Noyes, Views of Religion, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


Hugo la Fayette Black (1886-1971) Amerikai Legfelsõbb Bíróság (1937-1971), a polgári jogok lelkes szolgálójaként ismert. Az 1950-es években, amikor a bírók többsége korlátozta a polgári jogokat

  • Véleményem szerint vannak "abszolút" törvényeink, és olyan emberek alkották őket, akik tudták, mit jelentenek a szavak, és tilalmaikat abszolútnak gondolták.

-- Hugo Black: A Biography by Roger K. Newman (1994), limiting the power of the courts and Congress to reinterpret the Constitution.


Loring M. Black New York-i kongresszusi képviselő

  • Nem értem, hogy hogy lehet képe ellenezni ezt a törvényt, amikor a legnagyobb szerencsejátékot űzi a világon - a jövő szerencsejátékát.

--egy törvényjavaslat mellett szólva, amely engedélyezte a lóversenyt Columbia államban, amelyet az egyház képviselői elleneztek. Mivel idegesítette ez az ellenállás, a miniszterekhez fordult, és a fentieket mondta.


Susan Blackmore

  • A vallások azért különlegesek, mert nagyjából az összes nagykönyvbeli mém-trükköt alkalmazzák (feltehetőleg ez az oka annak, hogy miért léteznek olyan hosszú ideje, és fertőznek meg annyi elmét).
  • Gondoljuk végig a következőket. A pokol eszméje kezdetben hasznos, mert a pokoltól való félelem erősíti a társadalmilag kívánatos magatartást. Tegyük ehhez most hozzá azt, hogy a hitetlenek pokolra jutnak, és a mém és bármely társa immár jó védettséget élvez. Isten eszméje természetes társmém, amely csillapítja a félelmet, és (hamis) vigaszt nyújt. A mémkomplexum elterjedését segíti a mások megtérítésére való serkentése és néhány olyan trükk, mint amilyen a papi nőtlenség. A cölibátus katasztrófa a gének számára, de segíti a mémek elterjedését, mivel a nőtlen papnak több ideje van hite propagálására.
  • Egy másik trükk a hit felértékelése és a kétely elfojtása, amely minden gyerekkel olyan nehezeket kérdeztet, hogy pl. "hol van a pokol?" és "ha Isten olyan jó, miért kínozták meg azokat az embereket?".
  • Jegyezzük meg, hogy a tudomány (és a buddhizmus bizonyos formái) esetében ez fordítva igaz, a kétely bátorítandónak számít.
  • Végül ha egyszer megfertőződtünk ezekkel a mém-komplexumokkal, nagyon nehéz megszabadulni tőlük. Ha megpróbáljuk kihajítani őket, körömszakadtukig védekeznek, halállal, kiátkozással vagy mindörökre a gyehenna tüzére való vettetéssel fenyegetőznek.
  • Nem szeretném elragadtatni magam. Oda akarok kilyukadni, hogy ezek a vallási mémek nem azért maradtak fenn évszázadokon keresztül, mert igazak, mert hasznosak a gének számára, vagy mert boldoggá tesznek minket. Azt hiszem, hogy valójában hamisak, és az emberi történelem legszörnyűbb gyötrelmeinek az okozói. Nem - azért maradtak fenn, mert önző mémek, és ügyes túlélők - más indokra nincs szükségük.

--Ébredés a mémálomból (Az ébredés pszichológiája: nemzetközi konferencia a buddhizmusról, tudományról és pszichoterápiáról, Dartington, 1996. november 7-10.)




Lady Marguerite Blessington (1789-[?])

  • A vallás a kétségbeesést, amely rombol belenyugvássá változtatja, amely behódol.

Daniel Joseph Boorstin (b. 1914) az amerikai kongresszus könyvtárosa, történész

  • Ami a mi rögeszménk, az nem a természet tényszerű Istene, hanem egy koholmány, amely alkalmas egy istenfélő társaságnak. Isten nem erővé, hanem képpé válik.

-- The Image, ch. 5

  • Isten a világ bestsellerének híres alkotója. Mi Istent a legnagyobb hírességé tettük, mely saját ürességünket tartalmazza.

-- The Image, 1962, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


Charles Bradlaugh (1833-1891) A Parlament ateista írója.

  • Az ateista nem azt mondja, hogy "nincs Isten", hanem azt, hogy "nem tudom, mit értesz Isten alatt, a szó nekem nem hordoz egyértelmű jelentést".

-- A Plea for Atheism, (1864), from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Ha valami különleges tiszteletet érdelmel, akkor az eretnekség az, mivel legigazabb módon szolgálta az emberiséget.

-- from a speech in London (September 25, 1881), from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Szólásszabadság nélkül az igazság keresése elképzelhetetlen... az igazság felfedezése haszontalan... inkább ezerszeres visszaélés a szólásszabadsággal, mint a szólásszabadság tilalma. A visszaélések meghalnak egyszer, de a tilalom megmarad az emberek egész életében és eltemeti az emberiséget.

William Cowper Brann (1855-1898) amerikai újságíró, az Iconoclast kiadója.

  • Az eretnek uram egy olyan ember, aki nem ért egyet azzal, hogy ön elismer valamit, amiről senki nem tud semmit.

-- Charles Carver jegyezte fel tőle


Irving Brant

  • Manapság a vallásos frázisok [a politikában] nem egy érzés kifejezése, hanem egy köpönyeg azok hiányának eltakarására.

-- The Bill of Rights, 1965, p. 417, from Albert J. Menendez and Edd Doerr, The Great Quotations on Religious Freedom

  • Ha jól megvizsgáljuk a Legfelsőbb Bíróság döntéseit a vallásra vonatkozóan és azok kritikáit, egy tiszta minta rajzolódik ki. A bíróság azon dolgozik, hogy az országot megvédje az alkotmányi garanciák összeomlása ellen, ami az amerikai emberek szekták keserű harcába bocsátaná. Ez azt jelenti, hogy megszüntetünk olyan gyakorlatokat, amelyek egyszerű károktól kis javakig terjedő hatásúak. Az ilyen döntések általános ellenszenvét az olyanok játsszák ki, akik az egyház és az állam közötti korlátot szeretnék áttörni.

-- The Bill of Rights, 1965, p. 424, from Albert J. Menendez and Edd Doerr, The Great Quotations on Religious Freedom


William J. Brennan, Jr. (b. 1917) Az Amerikai Legfelsőbb Bíróság birója(1956-1990)

  • A vallási konfliktusok a legvéresebbek és legkegyetlenebbek amelyek fanatikussá teszik az embereket.

-- Interview with National Public Radio, January 29, 1987, from Albert J. Menendez and Edd Doerr, The Great Quotations on Religious Freedom


André Breton (1896-1966) francia szürrealista

Istenről beszélni, gondolkodni minden tekintetben azt jelzi, hogy az ember .... -ből van. Én mindig Isten ellen fogadtam, és azt a keveset, amit nyertem, ennek a fogadásnak a kimenetelének tekintem. Bár minden bizonnyal nyomorúságos a tét (az életem), tudatában vagyok annak, hogy egészében nyertem. Minden, ami bizonytalan, kancsal, alávaló, szennyes és groteszk számomra egy szóban összegződött: Isten. -- Surrealism and Painting, lábjegyzet (1928).


Robert Browning (1812-1889) angol költő, aki felfedezte az előadásmód és a költői ritmus új használatát

  • Aki a legtöbbet tudja, annak van a legtöbb kétsége.

-- from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Az őszinte a végén hajlik arra, hogy a keresztény hit hamisnak bizonyul.

-- Gold Hair (1864), from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


James Bryce (1838-1922) britt diplomata és történész

  • Az Óvilás és az Újvilág közötti különbségek között talán ez a legkiugróbb. Európa harcainak, belső bajainak fele, amely az európai államokat érintette... a teológiai különbségeiből fakadt, vagy az állam és az egyház rivális igényeiből. A vita és küzdelem ezen hatalmas fejezete gyakorlatilag nem érinti az Egyesült Államokat. Nincs alapított egyház. Minden vallási közösség egyenlő jogokban, és észrevehetetlen a jogban, csak az állampolgárok önkéntes társaságaiként.

-- The American Commonwealth, Vol. II p. 766, (1888) from Albert J. Menendez and Edd Doerr, The Great Quotations on Religious Freedom


James Buchanan (1791-1868) az USA 15. elnöke (1857-1861)

  • Ritkán találkoztam olyan emberrel, akinek a nézeteit nem szűkítette be a vallás.

-- from Rufus K. Noyes, Views of Religion, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


Thomas Henry Buckle (1821-1862) brit töténész

  • Minden tudós tudja, hogy az Újtestámentum erkölcsi rendszere nem tartalmaz olyan elvet, amelyet előzőleg ne fejtettek volna már ki, és hogy az apostoli írások néhány legszebb bekezdése idézetek pogány íróktól... Azt állítani, hogy a Kereszténység olyan emberi erkölcsi igazságokat közvetített, az előbb kifejtettekről való goromba tájékozatlanságot vagy azok szándékos elhalgatását jelenti.

-- History of Civilization, Vol. I, p. 129


Buddha Siddhartha Gautama (?563-?483 B.C.E.) indiai misztikus és a buddhizmus alapítója

  • Ne higyjetek semmiben barátok, csakis azért, mert mondták nektek... vagy mert hagyomány, vagy mert magatok úgy képzelitek. Ne higyjétek, amit a tanítótok mond nektek csupán a tanár iránti tiszteletből. Azonban kellő vizsgálat és analízis után eljutsz mindenek javához, hasznához és jólétéhez - ebben az állításban higyjél, és ragaszkodj hozzá, és fogadd vezetődül.

Charles Bukowski (1920-1994) amerikai költő és író

  • Azoknak, akik hisznek Istenben, a nagy kérdések meg vannak válaszolva. Azonban nekünk, akik nem fogadják el rögtön Isten formuláját, a nagy válaszok nem maradnak kőbe vésve. Mi alkalmazkodunk az új helyzetekhez és felfedezésekhez. Mi alakíthatóak vagyunk. A szeretetnek nem kell parancsnak lennie vagy a meggyőzés eszközének. Én a magam Istenem vagyok. Azért vagyunk, hogy elfelejtsük az egyház, az állam és az oktatási rendszerünk tanítását. Azért vagyunk, hogy sört igyunk. Azért vagyunk, hogy háborúzzunk. Azért vagyunk, hogy nevessünk és olyan jól éljük az életünket, hogy a Halál féljen elvinni minket.

-- Life magazine, December 1988, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


Luis Buñuel (1900-1983) spanyol filmrendezõ, aki modern társas viselkedési tanulmányairól ismert

  • Ha valaki bebizonyítaná nekem - itt helyben - hogy Isten, teljes fényességében létezik, az nem változtatna egy cseppet sem a viselkedésemen.

-- My Last Sigh, ch. 15 (1983), from The Columbia Dictionary of Quotations


Luther Burbank (1849-1926) amerikai kertész, aki számtalan újfajta gyümölcsöt, zöldséget és virágot fejlesztett ki

  • Megtanultam a természettől, hogy a természetellenes hittől való függőség gyengít minket a küzdelemben és kifullaszt minket a versenyben.

-- Luther Burbank, from Joseph Lewis, Burbank the Infidel

  • Az a gondolat, hogy egy jó Isten elküldi az embereket égni a pokolba, teljesen elfogadhatatlan számomra. Elmebajos beszéd. Nincs semmi közöm egy ilyen Istenhez.
  • Eljött az ideje, hogy az őszinte emberek elítéljék a rossz tanítókat és megtámadják a hamis Isteneket.
  • A tudomány a teológiával ellentétben soha nem vezet butaságra.

-- quoted by Joseph McCabe

  • Ez elég kellene hogy legyen egy igaz embernek, aki utastársain segít az útjukon. Semilyen bosszúszomjas Zsidó Isten, sem sátáni ördög, sem tüzes pokol nem érdekel engem.
  • A tudós az igazság híve, az igazságé, önmagáért, bárhová is vezessen az.
  • Olvassuk csak el a Bibliát a teológia beteges színjátéka nélkül, csak úgy, mint más könyveket, saját értelmünk ítéletére hagyatkozva, a belső hangunkra hallgatva, nem a zajos bábelre odakint. Legtöbbünknek megvan a megfelelő ítélőképességünk. Használni tudjuk, vagy mások kell, hogy etessenek minket, mint a csecsemőket?
  • Az imák munkával együtt felemelőek lehetnek, és azoknak, akik a fejükkel, kezükkel vagy lábukkal dolgoznak van hitük, és általában elég biztosak az azonnali, kedvező válaszban.

-- quoted by Joseph Lewis

  • A legtöbb ember vallása az, amiben hinni szeretnének, és nem az, amiben valóban hisznek. És nagyon evesen állnak meg megvizsgálni az alapjait.

-- quoted by Edgar Waite

  • A természet nem személyes. Azon folyamatokból áll, amelyek az univerzumban vannak, hogy azt eredményezzék, amit mi életnek nevezünk; és mindazon szabályokból, amelyek irányítják a világot és amelyek az életet folytonossá teszik. Többé nem a zsidó Jehova, hanem a fizikusok erői, csak annyiban gondviselés, amennyire elektromosság, nem egy nagy minta többé, hanem inkább a vakszerencse.
  • Ahogy a természettel és emberekkel kapcsolatba kerültem láttam, hogy elvesztem intoleranciámat, beszűkültségemet, bigottságomat, önelégültségemet, gőgömet és előítéleteimet más intellektuális elvek ellen. És amikor kigyomlálsz egy kertet, az helyet ad sarjadni virágoknak. Tehát mindenkor, amikor elvesztettem az önelégültségemből vagy arroganciámból valamit, be tudtam plántálni oda egy kis teljességet vagy szeretetet a sajátomból, és egy idő után az énem kertje illatosan virágozni kezdett és végül következésképpen jobban fel voltam készülve a munkámra, és hasznosabb lettem mások számára.

-- from Joseph Lewis, Burbank the Infidel

  • Nem hiszek abban amit elém tálalnak hogy higgyek. Én kétkedő, kérdező, szkeptikus vagyok.
  • Ha azonban bebizonyítják, hogy van halhatatlanság, feltámadás a halál után, akkor hinni fogom. Addig nem.

-- quoted by Edgar Waite

  • Tudósként bárhogy is, úgy érzem, hogy minden vallás ingatag alapokon nyugszik. Semelyik nem tökéletes és semelyik nem ihletett. Mint ahogy a próféták is annyian vannak manapság, mint régen, csak most a tudomány visszautasítja, hogy a józan észt túllépjék.
  • Krisztusról szólva - nos botrányosan meghazudtolták. A követői, sok tudós és irodalmár úgy elferdítették szavait és cselekedeteit, hogy azok közül sok a mai világra már nem érvényes. Krisztus csodálatos pszichológus volt. Korának hitetlenje volt, mivel lázadt az uralkodó vallással és uralommal szemben. Én szeretem Krisztust, mint embert, és munkásságát és mindazon dolgokat, amik segítik az emberiséget, de ahogy ő hitetlen volt akkor, úgy én is hitetlen vagyok ma.

-- Edgar Waite jegyezte fel


Edmund Burke (1729-1797) ír születésű brit politikus és író

  • A vallási üldözés a hamis és túlzó áhítat ruhájával takarózik.

-- Address, February 17, 1788, from Albert J. Menendez and Edd Doerr, The Great Quotations on Religious Freedom

  • A babona a gyenge elme vallása.

Robert Burns (1759-1796) skót költő, nemzete fő költői hangjának tartották

  • Minden vallás asszonymese, de egy őszinte embernek nincs mitől félni sem ebben, sem az eljövendő világban.

-- quoted by Robert Green Ingersoll in "Why I Am an Agnostic"


Sir Richard Burton (1812-1890) angol felfedező

  • Minél többet tanulmányozom a vallásokat, annál inkább meg vagyok győződve, hogy az ember soha nem imádott mást, mint magát.

-- from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


J. B. Bury

  • A fejlődés, a gondolat szabadsága és az egyházi hatalom hanyatlása együtt jár.

-- A History of Freedom of Thought, 1913, from Albert J. Menendez and Edd Doerr, The Great Quotations on Religious Freedom


Comte de Bussy-Rabutin (1618-1693) francia katona, író

  • Ahogy mindenki tudja, Isten a nagy hadseregek mellett van, a kicsikkel szemben.

-- Letter, 18 Oct. 1677. The earliest known version of the dictum later adapted by Jean Anouilh and Voltaire. Jean Anouilh: "Every man thinks God is on his side. The rich and powerful know he is." Voltaire: "God is not on the side of the big battalions, but on the side of those who shoot best." From The Columbia Dictionary of Quotations


Lord Byron; George Gordon Noel Byron (Sixth Baron Byron of Rochdale) (1788-1824) a brit romantikus költészet kiemelkedő alakja

  • Az anyagi feltámadás furcsa és abszurd, kivétel, ha büntetés a célja, és minden büntetés, amley inkább bosszú, mint korrekció erkölcsileg rossz, és ha a világvége van, milyen morális vagy figyelmeztető célja lehet egy tortúrának?

-- Detached Thoughts, no. 96 (1821-22) in Byron's Letters and Journals, vol. 9, 1979

  • Ha bolond is vagyok, legalább kételkedő; és senkitől sem irigylem a maga bizonyosságát.

-- Byron's Letters and Journals, vol. 3 (1974), entry for 27 Nov. 1813

  • Mindenki hajlamos azt hinni, amit kíván, egy lottó sorsjegytől a paradicsomba való útlevélig.

-- Byron's Letters and Journals, vol. 3 (1974), entry for 27 Nov. 1813

  • A keresztények abban a meggyőződésben égették egymást, hogy az Apostolok is így tettek volna.

-- Don Juan, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Nem hiszek semelyik vallásban sem. Semmi közöm nem lesz az erkölcstelenségetekhez: elég nyomorultak vagyunk ebben az életben is, mindenféle más életen való abszurd spekuláció nélkül is.

-- letter to the Rev. Francis Hodgson (1811), from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Minden szektában vannak bolondok, és a legtöbben szélhámosok is; miért higyjek rejtélyekben, amit senki nem ért, csak azért, mert olyan emberek írták, akik az őrületet választották inspirációként, és Evangélistáknak mondták magukat?

-- from Rufus K. Noyes, Views of Religion, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Körül vagyok véve lelkészekkel és metodistákkal, de mint látni fogod nem fertőztek meg mániájukkal.

-- from Rufus K. Noyes, Views of Religion, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • A vallásról nem tudok semmit - legalábbis olyat nem, ami mellette szól.

-- from Rufus K. Noyes, Views of Religion, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • A mennyországot remélem úgy érem el, hogy a földet pokollá teszem.

-- quoting a zealot in Childe Harold, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • A katolikus vallás messze a legelegánsabb imádat, kivéve talán a görög mitológiát. A tömjén, képek, szobrok, oltárok, szentélyek, ereklyék gyónás mellett van valami értelmes, ami megfogható. Egyébként is, nem hagy lehetőséget a kétségre, ugyanis azok, akik térdet hajtanak istenségük elõtt, valóban, és igazán, átéléssel, nehezen találnak mást, csak könnyen emészthetőt.

-- Letter, 8 March 1822, to poet Thomas Moore Letters and Journals, vol. 9, 1979

Idézetek C[szerkesztés]

Herb Caen (b. 1916) amerikai újságíró, író

  • The trouble with born-again Christians is that they are an even bigger pain the second time around.

-- San Francisco Chronicle (20 July 1981)


Rudolf Carnap (1891. - 1970.) Német-amerikai filozófus.


  • Ha valami elvileg túl lenne a lehetséges tapasztalaton, akkor nem lehetne sem elmondani, sem elgondolni, s kérdéseket sem lehetne feltenni vele kapcsolatban.

-- A Metafizika Kiküszöbölése a Nyelv Logikai Elemzésén Keresztül

  • A metafizikusok zeneileg tehetségtelen muzsikusok. Ehelyett erősen vonzódnak a teoretikus közegben végzett munkához, a fogalmak és gondolatok összekapcsolásához. De ezt a hajlandóságukat nem a tudomány területén váltják tettekre, másrészt pedig kifejezési igényüket nem a művészetben elégítik ki, összekeverik a két dolgot, és olyan produkcióval állnak elõ, amely semmi a megismerés, és elégtelen az életérzés vonatkozásában.

-- A Metafizika Kiküszöbölése a Nyelv Logikai Elemzésén Keresztül




Gaius Julius Caesar (100-44 B.C.E.) római tábornok és államférfi

  • Az emberek önkéntelenül is azt hiszik, ami a vágyuk.

Joseph Campbell (1904-1987) amerikai antropológus

  • A papok azt mondták régen, hogy a hit hegyeket mozgat, és senki nem hitt nekik. Ma a tudósok azt mondják el tudják simítani a hegyeket, és mindenki elhiszi.

Albert Camus (1913-1960) Nobel díjas francia-algériai novellaíró és filozófus

  • Ami engem illet, nem tartom magam kereszténynek a jelenlétetekben. Ugyanolyan ellenérzésem van az ördöggel szemben. De nem osztom a reményetek, és folytatom a küzdelmemet ez ellen a világ ellen, amelyben a gyerekek annyit szenvednek.

-- addressing Dominican priests in 1948, quoted by himself in The Unbeliever and Christians, Resistance, Rebellion, and Death, p. 70, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Hogy csak egyszer is létezzünk a világban, szükséges, hogy soha többé ne létezzünk.

-- The Rebel, pt. 4 (1951; tr. 1953), The Columbia Dictionary of Quotations

  • Mindannyian magunkban hordjuk a száműzetési helyeinket, bűneinket, gonoszságainkat. De nem az a feladatunk, hogy a világra zúdítsuk őket, hanem hogy küzdjünk ellenük magunkban és másokban.

-- The Rebel, pt. 5, "Moderation and Excess" (1951; tr. 1953), The Columbia Dictionary of Quotations

  • Hitlerről szólva, az általa hirdetett vallás kétségtelenül egymás mellé helyezte az isteni gondviselést és Vallhallát. Valójában az istene érv volt politikai gyűléseken és mód, hogy egy impresszív csúcspontot érjen el a beszédei végén.

-- The Rebel, pt. 3, "State Terrorism and Irrational Terror" (1951; tr. 1953), The Columbia Dictionary of Quotations


George Carlin (b. 1937) szatirikus komikus

  • Soha nem akarnék egy olyen csoport tagja lenni, akinek jelképük egy homokos, akit egy fára szegeztek.
  • Ha az egyház a politikában akar játszani, akkor fizessenek belépőt, mint mindenki más.
  • Teljesen az állam és az egyház szétválasztása mellett vagyok. Úgy gondolom, hogy mindkét intézmény önmagában is eléggé eltol minket, együtt biztos halált jelentenek.

Thomas Carlyle (1795-1881) brit történész és esszéista

  • Ha azt tehetném amit akarok, a világ hallana egy elég szigorú utasítást - Exit Krisztus.

-- from John E. Remsberg, The Christ (1909)


Angela Carter (1940-1992) brit író

  • Az istenanya ugyanolyan hülye fogalom, mint az istenapa. Ha ezeknek a kultuszoknak a feléledése a nőknek érzelmi kielégülést jelent, akkor ennek az az ára, hogy a valódi élet elhomályosodik. Ezért lettek ezek elsőnek feltalálva.

-- The Sadeian Woman, "Polemical Preface" (1979).


Lydia Maria Child (1802-1880) abolicionista, író

  • Ha csak az elvesztegetett szellemi erőfeszítéseket lehetne a teológia kárára írni, annak is elégnek kellene lennie, hogy száműzzük a földrõl, mint az emberiség egyik legnagyobb ellenségét.

-- The Progress of Ideas Through Successive Ages, from Annie Laurie Gaylor, ed., Women Without Superstition: "No Gods -- "No Masters"


Emil M. Cioran (1911-1995) román születésű francia filozófus

  • Isten: egy betegség, amelyben azt hisszük, hogy nem szenvedünk, mert senki nem hal meg miatta manapság.

-- The Trouble with Being Born, ch. 10 (1973)

  • A fanatikus megvesztegethetetlen: ha egy eszméért öl, akár őt magát is megölhetik egyért; mindkét esetben, legyen mártír vagy zsarnok, egy szörnyeteg.

-- A Short History of Decay, ch. 1, "Genealogy of Fanaticism" (1949)


Stephen Grover Cleveland (1837-1908) Az USA 22. és 24. elnöke (1885-1889 és 1893-1897)

  • Tudom, hogy az emberi előítélet - különösen a faji és vallási - szörnyen betokosodott és tartós.

-- from Rufus K. Noyes, Views of Religion, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


Richard Clopton

  • Minden hitbeli hézaghoz van hiszékeny tömés.

-- from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


Samuel Taylor Coleridge (1772-1834) angol költő és kritikus, aki a romantikus mozgalom vezetője volt

  • Aki elkezdi a kereszténysége jobban szeretni az igazságnál, az később a saját szektáját vagy egyházát jobban fogja szeretni a kereszténységnél, és végül saját magát fogja mindennél jobban szeretni.

-- Aids to Reflection, "Moral and Religious Aphorisms," aph. 25 (1825)

  • Ezer ember közül egynek sincs elég erős elméje vagy jó szíve, hogy Ateista legyen.

-- to Thomas Allsop, ca. 1820, from the dust jacket of Joseph Lewis' Atheism and Other Addresses

  • Amikor a filozófia a vallást figyelembe vette, szkepticizmusban végződött; és mikor a vallás kizárta a filozófiát, vagy a kétség szellemét, önfejű vakságban.

-- Allsop's Letters, Conversations and Recollections of Samuel Taylor Coleridge, 1836, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


John Collier (1884-1968) amerikai szociológus és közszemély, aki a bennszülött amerikai területek és kultúrák megóvásáért dolgozott

  • Szándékosan kerülöm Istent. Hihetetlen szadista volt.

-- from Laurence J. Peter, Peter's Quotations: Ideas for Our Time, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


Lucy Colman (1817-1906) amerikai abolícionista

  • ... a protestáns hit, minden hitvallásával együtt, egy enyhe keverék ahhoz képest, ami hetven évvel ezelőtt volt. És talán azért, mert a csúfsága olyan szépen el van takarva, szükséges, hogy a liberálisok éberek legyenek. A kereszténység még veszélyesebb, ha az evilágra öszpontosít.

Amíg az emberek többsége nem szabadul fel a szellemi fennhatóság alól, addig nem vagyunk biztonságban. -- Reminiscences, P. 7, quoted in American Atheist Magazine, Spring, 1997

  • Az a vallás, amelynek személyes istene van, az emberiségen kívül, amelyet imád, elég ügyes ahhoz, hogy hivatalosan az emberek vezetésére jelöljék ki és különösen, a büntetésvégrehajtásra, amely megfelelő a bűnre, amelyet a világ végtelen irányítója ellen elkövetnek. Az emberiség tehát szereti az autoritást, néha úgy néz ki, hogy kárörvend a társai szenvedésén.

-- Reminiscences, p. 54, quoted in American Atheist Magazine, Spring, 1997

  • Ha egyszer elkezded összetörni azokat, akik nem hisznek a hitedben, és egyre inkább beleéled magad, akkor azt kezded hinni, hogy tényleg Istennek teszel szolgálatot, amelyért egy jó széket kapsz jutalmul a mennyországban.

-- Reminiscences, p. 22, quoted in American Atheist Magazine, Spring, 1997

  • Ha a Bibliátok egy köteg vessző, vagy házasságtörési engedély, akkor áldás lesz az elvesztése.

-- egy miniszterhez, aki azt mondta "Mit kezdene Salamon, a legbölcsebb ember szavaival, 'aki a vesszőt kíméli, fiát nem szereti'? From Reminiscences, p. 18, quoted in American Atheist Magazine, Spring, 1997


Charles Caleb Colton (1780-1832) angol író, pap

  • A vakbuzgóság megöli a vallást, hogy a bolondokat kielégítse.

-- Lacon, vol. 1, no. 101 (1820) from The Columbia Dictionary of Quotations

  • A szellemi gyengeségünkkel pontosan arányos a hiszékenységünk, és a mások misztikus hatalmában való hitünk.

-- Lacon (1820), from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Majdnem minden tudásunkért nem azoknak tartozunk, akik egyetértettek, hanem azoknak, akik nem.

-- Lacon, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Az, hogy egy mártír meghal, bizonyítja, hogy nem volt gyáva, de nem jelenti, hogy nem volt őrült.

-- Lacon, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Néhány híres szentet, akit felavattak, fel kellett volna akasztani.

(játék a szavakkal: Some reputed saints that have been canonized ought to have been cannonaded.) -- Lacon, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • A vallás a tudást néha ellenségként, néha segítőként, de gyakran fogolyként és még gyakrabban gyerekként kezelte.

-- Lacon, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • A zsarnokok soha nem találtak fel olyan láncot, amely megbilincseli a szellemet.
  • Az emberek harcolni fognak a vallásért, írni, küzdeni, meghalni fognak érte, bármit, csak élni nem fognak érte.

Auguste Comte (1798-1857) francia filozófus

  • Az univerzum nem ad semmi bizonyítékot egy mindent vezető elmére.

-- from Ira D. Cardiff, What Great Men Think of Religion, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

-- from Rufus K. Noyes, Views of Religion, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Minden jó elme Francis Bacon ideje óta azt bizonyítja, hogy nem lehet igazi tudást szerezni, amely nem megfigyelt tényeken alapul.

-- The Positive Philosophy


Cyril Vernon Connolly (1903-1974) angol közismert kritikus, novellista, akinek kritikai munkássága személyes és különc stílusáról ismert

  • Nem létezhet személyes Isten pesszimista vallás nélkül. Amint létezik személyes Isten, az egy csalódást okozó Isten.

-- The Unquiet Grave, pt. 1 (1944; rev. 1951), from The Columbia Dictionary of Quotations

  • Az Édenből való kiűzetés bosszúálló, asszonyos rosszindulat; az Ember bukása, ahogy a Bibliában elbeszélik, inkább Isten bukása.

-- The Unquiet Grave, pt. 1 (1944; rev. 1951), from The Columbia Dictionary of Quotations

  • Azok, akik közülünk keresztényként nőttek fel és elvesztették hitüket megtartották a bűnre való érzékenységet a megváltás hite nélkül. Ez megmérgezi a gondolkodásunkat, és így megbénít.

-- The Unquiet Grave, pt. 1 (1944; rev. 1951), from The Columbia Dictionary of Quotations


Dennis Crews

  • A történelemben, amikor az egyház és az állam egyesült, isten és a gonosz mindenképpen úgy lettek definiálva, hogy mi találtatott megfelelőnek vagy kellemetlennek a kormánynak. És az emberi természettel kapcsolatosan az a bajos és örök igazság, hogy a legroszabb erkölcsi gonoszságokat gyakran ügyesen palástolták igazságként és kikiáltották a világnak.

-- The Inside Report, 2 (Nov. 1984): 2, from Albert J. Menendez and Edd Doerr, The Great Quotations on Religious Freedom


Clarence Seward Darrow (1857-1938) amerikai ügyvéd, aki az ún. elveszett ügyek nyilvános védelméről volt közismert

  • Nem sértésnek, hanem inkább bóknak veszem, hogy agnosztikusnak neveznek. Nem színlelem a tudást amikor sok közömbös ember bizonyos valamiben - az agnoszticizmus csupán ennyit jelent.

-- Speech, 13 July 1925, Dayton, Tennessee, defending John T. Scopes on trial for teaching Darwinism.

  • Nem hiszek Istenben, ahogy nem hiszek Holleanyóban sem.

-- from a speech given in Toronto, 1930, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Sokat szenvedtem amiatt, mert félreértettek, de pokolian szenvedtem volna, ha valóban megértettek volna.

-- quoted by Peter McWilliams in Ain't Nobody's Business If You Do, p. 817, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • A börtön bezárja a testet, de hogy ez befolyásolja-e az elmét, az csak az elmén múlik.

-- Voltaire

Idézetek D[szerkesztés]

Charles Darwin (1809-1882) angol naturalista, aki forradalmasította a biológia tanulmányozását az evolúciós elméletével, amely a természetes kiválasztódáson alapszik

  • Nem oldottuk meg minden dolgok kezdetének rejtélyét, és én magam elégedett kell hogy legyek azzal, hogy kételkedek.

-- Life and Letters

  • A hamis tények nagyon veszélyesek a tudomány fejlődésére, mivel sokáig megmaradnak; de a hamis nézetek, ha valami bizonyítékkal vannak alátámasztva, kevés kárt tesznek, mivel mindenki élvezi azok megcáfolását; és amikor ez megvan, a hiba felé vezető egyik út le van zárva és az igazság felé vezető út gyakran ugyanakkor nyílik meg.

-- The Descent of Man


Robertson Davies (1913-1995) kanadai novellista, esszéíró és drámaíró

  • A fanatizmus a kétség túlkompenzációja.

-- Manticore, 1972, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Semmit sem könnyebb meghamisítani, mint belső látásunkat.

-- Saraceni, in What's Bred in the Bone, pt. 4, "What Would Not out of the Flesh?" (1985), from The Columbia Dictionary of Quotations


Richard Dawkins (b. 1941) kelet-afrikai születésű angol zoológus

  • A hit a nagy kibúvó, a nagy felmentés a gondolkodás és bizonyítékok megvizsgálásának szüksége alól. A hit meggyőződés a bizonyítékok hiánya ellenére vagy esetleg éppen amiatt.
  • Az univerzum, amelyet megfigyelünk pontosan olyan tulajdonságú, amelyet akkor várhatunk, ha nincs odafent egy terv, ha nincs cél, ha nincs gonosz és nincs jó, semmi, csak vak, könyörtelen közöny.

-- River Out of Eden: A Darwinian View of Life (1995)

  • Az a gyanúm, hogy a legtöbb embernek... az a berögződése, hogy a darwini evolúció nem elég komplex ahhoz, hogy mindent megmagyarázzon az életről. Mint biológus csak azt mondhatom, hogy ez az érzés fokozatosan eltűnik ahogy olvasol és tanulmányozod ami ismeretes az életről és az evolúcióról. Még valamit szeretnék mondani. Minél jobban megértjük az evolúció jelentőségét, annál jobban tolódik el a véleményünk az agnosztikus állásponttól az ateizmus felé. A komplex, statisztikailag bizonyíthatatlan dolgokat természetüknél fogva nehezebb elmagyarázni, mint az egyszerű, statisztikailag bizonyítható dolgokat.

-- from the New Humanist, the Journal of the Rationalist Press Association, Vol 107 No 2

  • Valaki felvetette, hogy ha a misztikusoknak tényleg megvolna az erejük, amit állítanak, minden héten megnyernék a lottósorsolást. Én azt is mondanám, hogy Nobel-díjat is nyernének, új alaperők felfedezéséért, amelyet a tudomány idáig nem ismert. Akárhogyis, miért pocsékolják erejüket azzal, hogy televíziós showműsorokban lépnek fel?

-- The Richard Dimbleby Lecture: Science, Delusion and the Appetite for Wonder

  • Természetesen tudom, hogy a világ tudományos nézete összeegyeztethetetlen a vallással, de nem ez az, ami érdekes. Szintén összeegyeztethetetlen a mágiával, de ez szóra sem érdemes. Ami érdekes a tudományos nézettel kapcsolatban, hogy igaz, inspiráló, figyelemreméltó és hogy egyesít egy csomó jelenséget egyetlen egységbe.
  • Gyermekkorunkban hiszékenységünk jól szolgál minket. Segít nekünk hogy a szüleink, elődeink becsontosodott bölcsességét gyorsan magunkba pakoljuk. De ha nem növünk ki ebből, a természetünk asztrológusok, médiumok, guruk, evangelisták, kuruzslók célpontjává tesz minket. A gyerekkor automatikus hiszékenységét a felnőtt tudomány konstruktív szkepticizmusával kell felcserélnünk.

Daniel Defoe (1660-1731) a Robinson Crusoe (1719) angol szerzője

  • És az összes dögvész közül, amellyel megátkozták az emberiséget, az egyházi zsarnokság a legrosszabb.

-- The True-Born Englishman, Part II, from Albert J. Menendez and Edd Doerr, The Great Quotations on Religious Freedom


Vine Victor Deloria, Jr. (b. 1933) amerikai sziú író

  • A vallást úgy változtatták meg, hogy minden változás szelét a vitorlájába fogjon. Religion has shifted to take in every change in the winds, so that its obedience to American culture and political trends is apparent. As lifestyles have changed, so has the theology of the churches. Manifest destiny became social gospel with barely a backward glance.

-- We Talk You Listen, 1970, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


Demoszthenész (384-322 B.C.E.) görög szónok

  • Az ember önmaga legnagyobb balekja. Amit szeretne, hogy igaz legyen, azt igaznak hiszi.-- Third Olynthiac, sct. 19 (349 B.C.E.)

Denis Diderot (1713-1784) francia filozófus és az Encyclopédia (1751-1772) írója, a felvilágosodás egyik alakja

  • Három alapvető mód van ismeret szerzésére: a természet megfigyelése, mérlegelés és kísérletezés. A megfigyelés tényeket gyűjt; a mérlegelés összekombinálja őket; a kísérlet ellenőrzi a mérlegelés eredményét. Szorgalmasan kell figyelni a természetet, mérlegelésünknek alaposnak kell lennie, és kísérleteinknek pontosnak. Ritkán látjuk e három módot egyesítve; és ezért, a kreatív zsenik ritkák.

-- On the Interpretation of Nature, no. 15 (1753; repr. in Selected Writings, ed. by Lester G. Crocker, 1966). From The Columbia Dictionary of Quotations.

  • Ha a babonásaknak megengedik, hogy a régi korokhoz hasonlóan butítsák az emberi szellemet, búcsút mondhatunk a költészetben, a festészetben és a zenében minden kiválóságnak.

-- Philosophic Thoughts, ch. 3 (1746; repr. in Selected Writings, ed. by Lester G. Crocker, 1966). From The Columbia Dictionary of Quotations.

  • A filozófus soha nem ölt meg egy papot sem, miközben a papok nagyon is sok filozófust öltek meg.

-- Observations on Drawing Up of Laws (1774; repr. in Selected Writings, ed. by Lester G. Crocker, 1966). From The Columbia Dictionary of Quotations.

  • A legveszélyesebb őrültek azok, akiket a vallás tett azzá, és... azok az emberek, akiknek a társadalom szétzüllesztése a célja, mindig tudják, hogy hogy húzzanak ebből alkalmi hasznot.

-- Conversations with a Christian Lady (1777; repr. in Selected Writings, ed. by Lester G. Crocker, 1966). From The Columbia Dictionary of Quotations.


  • A hazaszeretet egy mulandó indok, amely aligha éli túl a társadalmi fenyegetést, amely előhívta.

-- Observations on the Drawing Up of Laws (written 1774 for Catherine the Great; first published 1921; repr. in Selected Writings, ed. by Lester G. Crocker, 1966). From The Columbia Dictionary of Quotations.

  • Az emberiség nem lesz szabad, amíg az utolsó királyt meg nem fojtják az utolsó pap belei.

Marlene Dietrich (1901-1992) német születésű amerikai színésznő

  • A babonaság inkább szokás, mint hit.

-- Marlene Dietrich. Marlene Dietrich's ABCs, "Superstition"

  • Van felsőbb lény és őrült.

-- quoted in Rave magazine, November 1986, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief


Annie Dillard (b. 1945) amerikai író, költő

  • Azzal, hogy a gyermekeinket oly gyakran a Bibliába mártották, azt remélték, hogy az életnek egy komoly színt adnak, és ellátnak minket pompás imafoszlányokkal, hogy bűbájt teremtsenek nekünk, amíg kirabolják a pénzünket és ékszeeinket.

-- An American Childhood, 1987, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

  • Ironikus, hogy minden vallásos ember észreveszi, hogy a teremtőtől az öntudatunk választ el minket, és ugyanez az, ami elválaszt minket a többi teremtménytől. Keserű születésnapi ajándék volt ez az evolúciótól.

-- Pilgrim at Tinker Creek, ch. 6 (1974), The Columbia Dictionary of Quotations

  • Nem tudom, mi olyan megdöbbentő a megtermékenyülésben. Azt hiszem nyilvánvaló tény, hogy a születés és a növekedés, amit értékelünk, mindenütt jelen való, és vak, hogy az élet olyan megdöbbentően olcsó, a természet olyan közönyös, mint amilyen szép, és nagyvonalúan pocsékol el mindent ami majd egy nap a mi olcsó életünket is elsöpri.

-- Pilgrim at Tinker Creek, ch. 10 (1974), The Columbia Dictionary of Quotations


Diogenész (d. ca. 320 B.C.E.) görög filozófus, aki a cinikusok iskoláját alapította

  • Diogenész áldozata az összes istennek.

-- amikor egy tetűt az oltárnak nyomott

Idézetek F-P[szerkesztés]

Sigmund Freud

  • Az istenek megtartják hármas feladatukat, a természet rémségeit távoltartják, a sors szörnyűségeivel, különösen a halállal kibékítenek és a szenvedésekért és lemondásokért, amelyet az embereknek a kulturális együttélés kedvéért vállalniuk kellett, kárpótolnak.
  • Végül is a primitív embernek nincs választása: a gondolkodás más módja nem áll rendelkezésére. Számára természetes, szinte veleszületett tulajdonság, hogy lényét a a külvilágba vetíti, hogy minden természeti jelenséget, amelyet megfigyel, magához hasonló lények megnyilvánulásának fogja fel. Ez a megértés egyetlen módja számára.
  • A vallásos elképzelések olyan tényekkel, a külső vagy belső realitás olyan vonatkozásaival kapcsolatos kijelentések, illetőleg tételek, amelyeknek tartalmát az ember maga nem tapasztalta és amelyek igényt támasztanak, hogy higyjenek nekik.
  • Egy ilyen tilalom eredete csak az lehet, hogy a társadalom nagyon jól tudja, milyen bizonytalan alapokon nyugszik a vallásos tanok hitele.
  • Így arra a különös eredményre jutunk, hogy kultúránk éppen az a része, amely a legnagyobb jelentőségű számunkra és amelynek az a feladata, hogy a világ titkait megfejtse és hogy az élet szenvedéseivel kibékítsen bennünket, épp az a része rendelkezik a leggyengébb bizonyító erővel. Nem lennénk hajlandók elhinni egy ránk nézve annyira közömbös tényt, mint hogy pl. a cethalak élő fiakat szülnek, ha ez nem lenne az előbbieknél jobban bizonyítható.
  • Az értelem felett nincs más instancia. Ha a vallásos tanok igazsága egy belső élménytől függ, ami az igazság bizonyítékául szolgál, mit gondoljanak azok az emberek, akiknek ebben a ritka élményben még nem volt részük? Minden embertől követelhetjük, hogy az értelem adományával éljen olyan mértékben, amilyen mértékben az rendelkezésére áll, de nem lehet egy mindenki számára kötelező véleményt olyan indoklások alapján fölépíteni, amelyek csak igen kevesek számára hozzáférhetők.
  • Ezek az elképzelések, amelyek [vallásos] tanítások jellegét öltik magukra, nem tapasztalatok lecsapódásai, nem gondolkodás eredményei, hanem illúziók, az emberiség legrégibb, legerősebb, legsürgetőbb vágyainak teljesülései; erejük titka e vágyak erejében rejlik.
  • Senki sem kényszeríthető arra, hogy higyjen, sem arra, hogy ne higyjen. De senki se ámítsa önmagát, hogy ezek a megállapítások helyes gondolkodás eredményei.
  • A valóságban ez csak kísérlet arra, hogy azt a látszatot keltsük, mintha még kitartanánk a vallás mellett, jóllehet már rég eltávolodtunk tőle. Ha vallási kérdésekről van szó, az emberek elképzelhetetlen mértékben becstelenek és mindenféle intellektuális neveletlenségeket követnek el.
  • Filozófusok addig tágítják a szavak értelmét, amíg az eredeti értelemből már alig marad valami; egy bizonyos absztrakciót, amelyet maguknak alkotnak, "istennek" neveznek és ezáltal deistákká, istenhívőkké válnak és az egész világ előtt dicsekednek azzal, hogy egy magasabbrendű, tiszta istenfogalomhoz jutottak el, jóllehet ez az isten már csak egy elmosódott árnyék, amelynek semmi köze sincsen a vallásos tanok hatalmas egyéniségéhez.
  • Kétséges, vajon az emberek egészében véve boldogabbak voltak-e a vallásos tanok korlátlan uralma idején, mint ma: erkölcsösebbek semmi esetre sem voltak. Mindig értettek ahhoz, hogy a vallásos előírásokat puszta külsőségekké változtassák és ezzel szándékaikat meghiúsítsák.
  • A műveltektől és szellemi munkásoktól nem kell féltenünk a kultúrát. Náluk a kulturált magatartás vallásos indoklásai zajtalanul cserélődtek ki világiakkal, azonkívül ők a kultúra hordozói.
  • Tehát vagy szigorú fegyelem alatt kell tartani e veszélyes tömegeket és gondosan elzárni előttük a szellemi felvilágosodás lehetőségét, vagy alaposan revideálnunk kell a kultúra és a vallás viszonyát.
  • Amikor Szent Bonifác a szászok által szentként tisztelt fát kivágta, a körülállók valami szörnyű esemény bekövetkezését várták e gonosz tett miatt. Semmi sem történt, mire a szászok felvették a kereszténységet.
  • A gyilkolás tilalmának ezt a racionális magyarázatát azonban nem mondjuk ki, hanem azt állítjuk, hogy istentől származik e tilalom és úgy gondoljuk, hogy ő sem akarja, hogy az emberek kiirtsák egymást. Ezzel a lépésünkkel a kultúrtilalmat különösen ünnepélyes formába öltöztetjük, viszont megkockáztatjuk azt a veszélyt, hogy a tilalomnak való engedelmeskedést az istenben való hittől tesszük függővé. Ha ezt a lépésünket visszavonjuk és akaratunkat nem tulajdonítjuk istennek, hanem megelégszünk a társadalmi magyarázattal, akkor ugyan eltekintünk a kultúrtilalom megdicsőülésétől, viszont nem veszélyeztetjük.
  • ...ezért föltétlenül hasznosabb lenne istent egyáltalán kihagyni a játszmából és becsületesen bevallani az összes kultúrális berendezések és előírások emberi eredetét.
  • Mindenesetre a vallás lényegét ezzel az analógiával nem merítettük ki teljesen. Kényszerjelenségeket mutat ugyan, mint bármely egyéni kényszerneurózis, viszont emellett vágyteljesülési illúziók rendszerét is tartalmazza, a valóság tagadásával, amilyeneket csak az amentiánál, egy boldog hallucinatorikus zavartságnál találunk.
  • Nagyon jól illik ide az a tény is, hogy a vallásos ember messzemenően vértezett bizonyos neurotikus megbetegedések veszélyével szemben azáltal, hogy a közös neurózist elfogadta, nincs többé szüksége arra, hogy egyéni neurózisát kifejlessze.
  • Hogy a vallás vígaszainak hatása egyenértékű a narkotikummal, azt az amerikai kísérlet szépen mutatja. Ott az emberektől most - nyilván női befolyásra -minden izgató, kábító és élvezeti cikket meg akarnak vonni és helyette istenfélelemmel telítik őket. A kísérlet sorsa nem vitás.
  • Talán annak, aki nem neurotikus, nincs is szüksége kábítószerre. Az ilyen ember nyilván nehéz helyzetbe kerül, be kell vallania magának, tehetetlenségét, a világmindenséghez viszonyított esendőségét, látnia kell, hogy nem a teremtés középpontja és hogy nem tárgya egy jóságos előrelátás által gyakorolt gyengéd gondoskodásnak. Abban a helyzetben lesz, mint a gyermek, aki puha és meleg szülői házát elhagyta. De vajon nem ez a sorsa az infantilizmusnak, hogy az ember kinője? Az ember nem maradhat örökké gyermek, végül is ki kell lépnie az "ellenséges életbe"! Nevezhetjük ezt a "valóságra való nevelésnek" és elárulhatom Önnek, hogy munkám egyetlen célja az, hogy ennek a fejlődésnek a szükségességére felhívjam a figyelmet.
  • Bizonyos, hogy az intellektus uralmától még messze, nagyon messze állunk, de nem végtelenül távol. És mivel ez utóbbi eléreláthatólag ugyanazokat a célokat fogja szolgálni, mint amiket Ön most istentől vár - természetesen emberi mértékre csökkentve, amennyire az a külvilág kényszere, az Ananké megengedi: az emberszeretetet és a szenvedések enyhítését; ezért mondhatjuk, hogy ellentéteink csak ideiglenesek és nem kiegyenlíthetetlenek.
  • Ön jól tudja, hogy miért: tartósan semmi nem állhat ellent az értelemnek és a tapasztalatnak; a vallás ellentéte az utóbbiakkal viszont nyilvánvaló.
  • Nem, a tudomány nem illúzió. Illúzió volna azonban azt hinni, hogy mindazt, amit a tudomány nem tud nyújtani nekünk, valahonnan máshonnan megkaphatjuk.

-- Egy illúzió jövője


Friedrich Nietzsche

  • Szegény emberiség! - Egy csepp vérrel több vagy kevesebb az agyunkban életünket leírhatatlanul nyomorúságossá és keménnyé teheti, olyannyira, hogy ettõl az egyetlen csepptől többet szenvedünk, mint Prométeusz a keselyűjétől. De a legnagyobb szörnyűség csak akkor jön, ha még csak nem is tudjuk, hogy az a csepp a dolgok oka. Hanem „az ördög"! Vagy „a bűn"!
  • Az „igazságért"! - „A kereszténység igazsága mellett szól a keresztények erényes életmódja, állhatatosságuk a szenvedésben, a szilárd hit és mindenekelőtt a sokasodás és a fejlődés minden baj ellenére" -, így beszéltek ti még ma is! Szánalmas ez! Tanuljátok hát meg, hogy mindez nem szól az igazság mellett és az igazság ellen sem, hogy az igazságot másként bizonyítják, mint a szavahihetőséget és az utóbbi egyáltalán nem érv az előbbi mellett!
  • A kereszténységben vadászösztön él mindazok iránt, akiket bármivel kétségbe lehet ejteni - az emberiségnek csak egy része hajlamos erre. A kereszténység a nyomukban van, állandóan leselkedik rájuk.
  • Vajon nem a következő volt-e az első évszázad keresztényeinek szokásos hátsó gondolata: „jobb bebeszélni magunknak bűnösségünket, mint ártatlanságunkat, mert nem tudni biztosan, hogy egy ilyen hatalmas bíró milyen érzülettel viseltetik, azonban félni kell attól, hogy ő biztosan azt reméli, csak bűntudatos emberekkel találkozik! Amilyen nagyhatalmú, hamarabb megbocsát egy bűnösnek, semmint elismerné, hogy bárkinek is igaza lehet vele szemben." - Így éreztek a szegény emberek a provinciákban a római prétor előtt: „túl büszke ő ahhoz, hogy ártatlanok lehessünk" - hogyan is ne ismétlődött volna meg éppen ez az érzés a legfőbb bíró keresztény képzetében!
  • A lehangoltak gyógyszere. - Már Pál is úgy vélekedett, hogy áldozatra van szükség annak érdekében, hogy Istennek a bűn miatti mélységes lehangoltsága megszűnjön: és a keresztények azóta nem szűntek önmaguk fölötti rosszkedvüket egy áldozaton kitölteni -, legyen ez a „világ", a „történelem", az érzelem, mások öröme vagy békés nyugalma, valami jónak mindenképpen meg kell halnia az ő bűneikért (ha csupán in effigie is)!
  • A végérvényesként fölfogott történelmi cáfolat. -Valaha azt próbálták bebizonyítani, hogy Isten nem létezik - ma azt mutatják meg, hogy miképp születhetett meg az Isten létébe vetett hit, és mitől kapta e hit súlyát és fontosságát: de ezáltal fölöslegessé válik az ellenbizonyíték, hogy Isten nem létezik. -Amikor hajdan „Isten létének bizonyítékait" megcáfolták, még mindig fönnmaradt a kétely, hogy nincsenek-e jobb bizonyítékok a megcáfoltaknál: akkor az ateisták nem értettek ahhoz, hogyan kell tabula rasát csinálni.
  • Mi az igazság? - Ki ne viselné el a hívők azon következtetését, amelyet oly szívesen vonnak le: „a tudomány nem lehet igaz, mert tagadja Istent; következésképpen nem származhat Istentől; következésképpen nem lehet igaz, mert Isten az igazság". A hiba nem a következtetésben, hanem a feltevésben rejlik: mi lenne, ha Isten nem az igazság volna, és éppen ezt bizonyítaná be? Ha ő volna az emberi gőg, hatalomvágy, türelmetlenség, rettegés, az elragadtatott és rémült emberi őrület?
  • A test keresztény interpretátorai. - Bármi is származik a gyomorból, a belekből, a szívverésből, az idegekből, az epéből vagy az ondóból - a számunkra teljességgel ismeretlen gép minden rendellenességét, elerőtlenedését, túlzott ingerlékenységét, véletlenszerűségét - az olyan kereszténynek, mint Pascal, föltétlenül erkölcsi és vallási jelenségként kell felfognia, azzal a kérdéssel, hogy vajon Isten vagy ördög, jó vagy gonosz, üdvösség vagy kárhozat rejlik-e bennük! Ó, szerencsétlen interpretátor! Mennyire csűrnie-csavarnia kell rendszerét! Mennyire kell csűrnie-csavarnia önmagát, hogy igaza legyen!

--Virradat - Gondolatok az erkölcsi előítéletekről

  • Amikor Zarathustra egyedül maradt, im-ígyen szóla szívéhez: "Vajon lehetséges-e? Ez az öreg szent az erdejében még semmit sem halott arról, hogy isten meghalt?

-- Ím-ígyen szóla Zarathustra


Karl Popper

  • Ha nem tudjuk, hogyan ellenőrizzünk egy elméletet, akkor joggal kételkedhetünk abban, hogy van-e egyáltalán valami olyan valóság (vagy valóságos szint), amelyet a kérdéses elmélet leírna; ha pedig pozitíve tudjuk, hogy nem lehet ellenőrizni, akkor kételyeink növekedni fognak; arra gyanakodhatunk, hogy egy puszta mítoszról vagy meséről van szó. Ha azonban egy elmélet ellenőrizhető, akkor ebből az következik, hogy bizonyos fajta események nem következhetnek be; s így az elmélet állít valamit a valóságról.

--Három nézet az emberi tudásról

Idézetek R-S[szerkesztés]

Salman Rushdie indiai születésű angol író.

  • Ha Woody Allen muzulmán volna, már rég halott lenne.

-- Independent (London, 18 Feb. 1989). The Columbia Dictionary of Quotations

Bertrand Russell

angol filozófus

  • Dr. Thaddeus erre szenvedélyes, sértődöttséggel teli panaszáradatban tört ki:

- Miért, ó, miért titkolta el előlünk, szegény földlakók elől a Teremtő, hogy nem mimiattunk teremtette meg a Mennyországot? Hosszú életem során buzgón szolgáltam őt, azt hittem, hogy észre fogja venni szolgálataimat, és örök áldással fog jutalmazni értük. És most kiderül, hogy még csak nem is tudott a létezésemről. Azt mondjátok, hogy én csak egy végtelenül kicsiny kis állatka vagyok egy aprócska égitesten, amely egy háromszáz milliárd csillagból álló csillaghalmaz egyik jelentéktelen tagja körül kering, s a csillaghalmaz maga is csak egy a sok millió hasonló csillaghalmaz közül?! Ezt képtelen vagyok elviselni, és képtelen vagyok továbbra is imádni a Teremtőmet!

--A teológus rémálma

  • Ha mindennek oka kell legyen, akkor Istennek is oka kell legyen. Ha létezhet bármi, aminek nincs oka, az a valami éppúgy lehet a világ, mint Isten, az érvelés tehát nem lehet érvényes. Valójában ugyanolyan természetű, mint az a hindu nézet, mely szerint a világ egy elefánton áll, az elefánt pedig egy teknősbékán; s amikor megkérdezik a hindut: "És min áll a teknősbéka?", azt feleli: "Inkább váltsunk témát." Az Elsõ Ok érve sem ér többet.
  • Van egy olyan törvény, mint mindannyian tudjuk, hogy ha kétszer dobunk egy dobókockával, akkor nagyjából 36 esetbõl egyszer fogunk két hatost dobni. Ezt mégsem tekintjük bizonyítéknak arra, hogy a kockadobás eredményét poontosan megtervezett törvény szabályozza -- éppen ellenkezőleg, ha minden esetben két hatost kapunk, akkor fogjuk gondolni, hogy az eredmény tudatosan megtervezett. A természeti törvények jelentõs része éppen ilyen jellegû.
  • A természeti törvények azonban pusztán leírásai annak, ahogyan a dolgok valójában viselkednek, s mivel pusztán a valóságos viselkedés leírásai, nem mondhatjuk azt, hogy kell lennie valakinek, aki erre a viselkedésre utasította őket. Ugyanis ha ezt feltételezzük, akkor azzal a kérdéssel kell szembenéznünk: "Miért éppen ezeket a természeti törvényeket alkotta Isten, miért nem másokat?" Ha erre azt feleljük, hogy egyszerûen a saját kedve szerint alkotta őket, minden különösebb ok nélkül, akkor azt találjuk, hogy van valami, ami nem engedelmeskedik törvényeknek, így a természeti törvények láncolata megszakad. Ha azt mondjuk, amit némely ortodoxabb teológus mond, hogy Istennek minden törvény esetében megvan az oka arra, hogy éppen azt a törvényt hozza, és nem mást -- az ok természetesen az, hogy a lehetõ legjobb világot teremtse (noha ezt a világ láttán nem gondolnánk) -- ha tehát volt ok az Isten által adott törvényekre, akkor Istennek magának is bizonyos törvényeknek kellett alávetnie magát, s ily módon nem jutottunk előbbre azzal, hogy bevezettük Istent, mint közvetítőt.
  • Mindannyian ismerjük Voltaire megjegyzését, miszerint az orrot nyilvánvalóan arra tervezték, hogy tartsa a szemüveget. Ma már közel sem annyira fontosak az ilyen paródiák, mint a tizennyolcadik században voltak, hiszen Darwin óta sokkal jobban értjük, miért és hogyan alkalmazkodtak az élõlények környezetükhöz. Nem környezetüket alkották olyanná, hogy megfelelő legyen számukra, hanem ők idomultak környezetükhöz, s ez az adaptáció alapja. Nincs bizonyíték arra, hogy a megtervezettség is szerepet játszana a dologban.
  • Ha szemügyre vesszük a megtervezettség érvét, igazából bámulatos, hogy vannak, akik úgy gondolják, hogy ez a világ, a benne levő összes dologgal és minden hibájával együtt, a legjobb, amit évmilliók alatt egy mindenható és mindentudó hatalom megteremthetett.
  • Önök természetesen mindannyian tudják, hogy a régi idõkben három intellektuális érvet használtak Isten létezésének bizonyítására, s Immanuel Kant mindhármat elintézte A tiszta ész kritikájában. Rögtön kitalált azonban egy újabb érvet, melyet igen meggyőzőnek érzett -- ez volt a morális érv. Olyan volt Kant, mint sok más ember: intellektuális kérdésekben szkeptikus volt, erkölcsi ügyekben azonban mélyen hitt azokban az alapelvekben, amelyeket még kicsi gyerekkorában szívott magába.
  • Ha biztosak vagyunk benne, hogy van különbség jó és rossz között, akkor rögtön meg kell kérdeznünk: ez a különbség Isten rendelkezésére jött létre, vagy nem? Ha Isten rendelkezésére jött létre, akkor Isten számára nincs különbség jó és rossz között, s ez esetben nincs értelme azt mondani, hogy Isten jó. Ha azt mondjuk, amit a teológusok, hogy Isten jó, akkor ez szükségképpen azt jelenti, hogy a jónak és a rossznak van valamiféle Isten rendelkezésétõl független szerepe is, hiszen Isten rendelkezései jók, nem pedig rosszak; függetlenül attól a ténytõl, hogy minden Isten alkotása.
  • Ha kapunk egy láda narancsot, s kinyitva a ládát azt látjuk, hogy a felső rétegben lévő narancsok megromlottak, akkor nem azt mondjuk: "Az alatta lévőknek jóknak kell lenniük, hogy helyreálljon az egyensúly", hanem azt: "Valószínûleg az egész láda egy romlott szállítmányból származik"; és ez az, amit egy tudósember is mondana a Világegyetemmel kapcsolatban. Így érvelne: "Ebben a világban nagymértékû igazságtalanságot találunk, s ez kellő alapot jelent annak feltételezésére, hogy a világot nem az igazság kormányozza; ennek következtében mint morális érv, inkább Isten létezése ellen szól, semmint mellette".
  • Nem tudom, végig tudnék-e menni Jézussal az ő teljes útján, de sokkal tovább mennék vele, mint a gyakorló keresztények többsége.
  • A korai keresztények elhitték Jézusnak az igen közeli második eljövetelt, ezért nem gondolkodtak hosszabb távra előre, például nem ültettek fákat kertjeikben. Ebből a szempontból tehát Jézus nyilvánvalóan nem volt olyan bölcs, mint bizonyos más tanítók; semmiképpen sem ő volt a legbölcsebb.
  • Úgy érzem, hogy senki sem hihet az örökké tartó bűnhődésben, aki valóban mélyen humánus érzületű.
  • Az evangéliumok ábrázolása szerint Jézus egészen bizonyosan hitt az örökké tartó bűnhődésben, továbbá több helyen találkozunk a bosszúszomjas düh megnyilvánulásával azokkal az emberekkel szemben, akik nem hallgatták meg az ő prédikációit. Prédikátoroknál nem ritka az ilyen hozzáállás, a különleges kiválósággal azonban nehezen egyeztethető össze. Szókratésznál például nem találjuk meg ezt a hozzáállást. Szókratész igen szelíd és előzékeny volt azokhoz, akik nem akartak hallgatni rá; és szerintem ez a magatartás sokkal inkább méltó egy bölcshöz, mint az indulatoskodás.
  • Mint mondottam, nem gondolom, hogy a vallás elfogadásának valódi oka bármi kapcsolatban lenne az intellektuális érveléssel. Az emberek érzelmi alapon fogadják el a vallást.
  • Gyakran hallani, hogy nem lenne szabad támadni a vallást, mert a vallás erényessé teszi az embereket. Ezt mondják, de én ezt nem vettem észre.
  • Azt a furcsa összefüggést figyelhetjük meg, hogy minél erősebb volt egy adott időszakban a vallás, minél mélyebb volt a dogmákba vetett hit, annál nagyobb volt a kegyetlenség és annál rosszabbul alakultak a dolgok.
  • Ha körülnézünk a világban, azt látjuk, hogy a szervezett egyházak következetesen elleneztek és elleneznek minden egyes kis lépést, ami egy humánusabb világ megteremtése felé vezetne (...).
  • Se szeri, se száma azoknak a módozatoknak, ahogyan az egyház napjainkban szükségtelen és meg nem érdemelt szenvedést ró emberek tömegeire azáltal, hogy görcsösen ragaszkodik ahhoz, amit önkényes választása szerint erkölcsnek nevez.
  • A vallás véleményem szerint elsősorban és főképpen a félelmen alapul. Részben az ismeretlentől való rettegésről van szó, részben pedig, mint mondtam, arról a vágyról, hogy valami "idősebb testvér"-félét érezzünk magunk mellett, aki minden gondunkban, konfliktusunkban velünk van. Az egész dolog alapja a félelem: félelem a titokzatostól, félelem a vereségtől, félelem a haláltól. A félelem kegyetlenséget szül, így nem csoda, ha a kegyetlenség és a vallás mindig kéz a kézben járt a történelem során.
  • Saját lábunkra akarunk állni, és torzítatlanul szemlélni a világot -- a jó dolgokat, a rossz dolgokat, a világ szépségét és csúfságát; olyannak akarjuk látni a világot, amilyen, és nem akarunk félni tőle. Értelemmel meghódítani a világot, nem szolgamódra alávetve magunkat borzalmainak. Az egész istenfogalom az ókori keleti despotizmusokból származik. Olyan fogalom ez, amely nagyon méltatlan a szabad emberekhez. Amikor a templomban azt halljuk, hogy az emberek megalázkodnak és nyomorult bűnösöknek nevezik magukat, ez megvetésre méltó, hitvány dolognak tűnik, amely méltatlan önmagukra valamit is adó emberi lényekhez. Fel kell állnunk, és őszintén, nyíltan kell a világ arcába néznünk. A lehető legjobbá kell tennünk világunkat, és ha nem lesz olyan jó, mint szeretnénk, végső soron akkor is jobb lesz, mint amilyenné mások tették az elmúlt történelmi korszakokban. A jó világhoz tudásra, jóindulatra és bátorságra van szükség; nincs szükség arra, hogy bűnbánóan epekedjünk a múlt után, sem arra, hogy a szabad értelmet bilincsbe verjük tudatlan emberek réges-régen kiejtett szavaival. Félelem nélküli kiállásra és szabad értelemre van szükség. Reménykednünk kell a jövőben, nem pedig örökösen visszatekintgetnünk a múltba, amely már halott, és amelyet -- ebben bízunk -- messze túlhalad majd a jövő, melyet értelmünkkel teremtünk.

--Miért nem vagyok keresztény? Előadás 1927. március 6-án a Nemzeti Szekuláris Társaságban


Carl Sagan

  • A felismerés, hogy atomokból álló hallatlanul komplex struktúra vagyunk, nem pedig valamilyen istenség kiáramlása, megtanít az atomok tiszteletére.

-- Korok és démonok

  • Az a tény, hogy Biblia szinte semmit sem előlegez meg a modern tudományból, engem megerősít abban, hogy nem lehet isteni eredetű.

-- Korok és démonok

  • Az ültetvényeken, a templomban, az udvarházban és a városházán szünet nélkül sulykolták a rabszolgákba, hogy származásuk okán alsóbbrendűek, és a nyomorúságuk Isten rendelése. A Szentírás is jóváhagyja a rabszolgaságot, ez számtalan passzusával bizonyítható. Ez a „különleges intézmény" így tarthatta fenn magát minden gyalázatossága ellenére, amely még a haszonélvezői számára sem maradhatott teljesen észrevétlen.

-- Korok és démonok


Friedrich Schlegel

  • Némely uralkodóról azt mondták: igen szeretetre méltó magánember lett volna, csak épp királynak nem volt megfelelő. Nem így vagyunk a Bibliával is? Nem egyszerűen afféle szeretni való magánkönyv ez, csak éppen Bibliává nem kellene válnia?



Kritikus idézetek[szerkesztés]

Hamvas Béla

  • ...épeszű emberi belátás, hogy az ateizmus nemcsak naiv és ostoba, hanem tudománytalan tévedés és gondolkodásbeli és magatartásbeli nonszensz, ami tulajdonképpen nincs és nem is volt és el sem képzelhető.

-- Ferenczy önarcképének értelme [1].

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo.png
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Ateizmus témában.

Lásd még[szerkesztés]