Cecil M. Joepardy
Cecil M. Joepardy-t Babits Mihály, Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső találta ki. A nemlétező bengáli nyelven alkotó szerző életrajzát megírták, néhány művét „lefordították”, és terjesztették blőd aforizmáit. Egy mai író, Balla D. Károly frissen tartja a hamis legendát.[1]
Aforizmák[szerkesztés]
- Minden a túlsó parton van.
- A halak sohasem hazudnak.
- Közelebb van az otthoz a messze, mint az itthez a közel.
- A hegycsúcsok mindig felül vannak.
- Minden túlsó parttal szemben megtalálod az innensőt.
- A ma a tegnap holnapja és a holnap tegnapja.
- Víz alatt nem lehet énekelni.
- Semmiből a kevés is sok.
- Meghalni csak egyszer lehet.
Balla D. Károly Joepardy aforizmái[szerkesztés]
- A sirályok a halat szeretik, nem pedig a tengert.
- Csónakkal nem lehet átkelni a sivatagon.
- Ha nem tudod, merre van Észak, igazodj Dél szerint.
- Süketek ritkán botfülűek.
- Ha szél nem fújna, vitorla sem kellene.
- A sötétségnek nincsenek színei.
- A tenger mindig meztelen.
- Amit szemed nem hall, azt füled sem láthatja.
- A dolgok önmaguk árnyékán fekszenek.
- Nem hiánya jellemzi leghívebben a Jelenvalót?
- A dolgok vagy önmagukban igazak, vagy sehogy. Dolgok viszont önmagukban nem léteznek. Így hát semmi sem igaz.
Ha már kamu, legyen komoly[szerkesztés]
„A képen nagy bizonyossággal Tsúszó Sándor és Cecil M. Joepardy látható. A felvétel egy kontaktmásolat arról az üvegnegatívról, amit a Keleti pályaudvar kávéházának pincéjében talált meg egy Pinkhammer Rudolf nevű sváb műbútorasztalos és tájképfestő. A negatívval a borospince törött ablakának egyik rését tömte be valamelyik pincér, az egerek távol tartása végett.”