David Hume

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
David Hume
Lásd még
Szócikk a Wikipédiában
Művek a Cervantes Virtualon
Művek a Project Gutenbergben

David Hume (Skócia, Edinburgh, 1711. április 26., - Skócia, Edinburgh, 1776. augusztus 25.) skót származású brit filozófus és történész.

Idézetek műveiből[szerkesztés]

Tanulmány az emberi értelemről[szerkesztés]

A matematikai tudományok nagy elsősége az erkölcsiek fölött abban rejlik, hogy az előbbiek fogalmai, minthogy érzékiek, mindig világosak és határozottak, a legkisebb különbség köztük azonnal érezhető, s a szavak minden kétértelműség s ingadozás nélkül mindig ugyanazt jelentik.

...

Ha körülnézünk a külső tárgyak között, s megfigyeljük az okok működését, soha egy esetben sem fedezhetjük fel valami képességet vagy szükséges kapcsolatot, valami sajátosságot, amely az okozatot az okhoz köti, s az egyiket a másiknak szükséges következményévé teszi. Csak azt látjuk, hogy az egyik tényleg a másik után következik. Az egyik biliárd golyó lökésére a másiknak a mozgása következik. A külső érzékek mindössze ennyit vesznek észre. Érzést vagy benyomást nem érez az elme a tényeknek az egymásra következtetése során. Ennélfogva egyetlen az oksági kapcsolat esetében sem tapasztalhatunk bármit is, ami a képesség vagy szükséges kapcsolat fogalmát keltené.

VII szakasz, 1. rész

A testek működésének egyes eseteiben a leggondosabb vizsgálat mellett, sem láthatunk egyebet, mint hogy az egyik esemény következik a másikra; valami erőt vagy hatalmat, amely által az ok müködnék, vagy valami kapcsolatot az ok és a feltételezett okozata közt, nem vehetünk észre... Mindent összevetve tehát, az egéssz természetben nincs a kapcsolatnak egy esete sem, amely érthető volna előttünk.

VII szakasz, 2. rész

Semmit sem iparkodtak annyi filozófiai okoskodással bizonyítani mint isten létét s annyit cáfolni, mint az ateisták tévedéseit, s mégis a lagvallásosabb filozófusok még mindig azon vitatkoznak, vajon lehet-e valaki olyan elvakult, hogy elmélkedő ateista legyen.

XII. szakasz 1. rész

Értekezés az emberi természetről[szerkesztés]

Semmi sincs, ami ne képezné a vita tárgyát, a tudósok mindenben ellentétes véleményen vannak. A legjelentéktelenebb kérdésekben sem lehet elkerülni az összeütközést, és a legfontosabb kérdésekben sem sikerül biztos döntésre jutni. Úgy sokasodnak a viták, mintha minden bizonytalan volna, és olyan hevesen csapnak össze a vitatkozók, mintha mindenben biztosak volnának. E tolongás közepette nem az ész, hanem az ékesszólás viszi el a pálmát; ha értünk hozzá, hogy előnyös színben tüntessük fel mondanivalónkat, akár a leghóbortosabb hipotézisek számára is toborozhatunk híveket. Nem a kardot vagy a lándzsát forgató fegyveresek döntik el a csata kimenetelét, hanem a trombitások és a dobosok, a sereg zenészei.

Bevezető

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A Wikipédiában további adatok találhatóak
David Hume témában.