Dr. Strangelove, avagy hogyan szoktam le az aggódásról és szerettem meg a bombát

Dr. Strangelove, avagy hogyan szoktam le az aggódásról és szerettem meg a bombát (Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb), szatíra, vígjáték; 1964

Rendező: Stanley Kubrick

Idézetek a filmből

Merkin Muffley elnök: Gentleman you can't fight in here this is a war room! (Uraim itt nem harcolhatnak ez a háborús szoba!)

Egy meglepetésszerű nukleáris támadás elhárítására Amerika éjjel-nappal a levegőben tartja B-52-es bombázóit, amelyek egyenként 50 megatonna nukleáris bombaterhet tudnak célba juttatni. Ennek ereje 16-szorosa a II. világháború idején felhasznált összes bombáénak. Ez a légi haderő a Perzsa-öböltől a sarkkörig állomásozik. Bármely gép két órán belül eléri a célpontját Oroszországban.

T.J. 'King' Kong őrnagy: Hát akkor, fiúk, eljött az idő. Nukleáris kézitusa a ruszkik ellen. Fiúk! Nem kenyerem a beszéd, de gondolom, hogy valami veszett fontos lehet e mögött. EI tudom képzelni, milyen érzelmek dúlnak bennetek. Nem is volna ember az, aki ne érezné át az atomháborút. De otthon bíznak bennünk, és őket nem hagyhatjuk cserben! És mondok még valamit. Ha ez a dolog csak fele olyan fontos, mint gondolom, mind előléptetést és kitüntetést kaptok, ha egyszer vége lesz. Mindenki, fajtól, bőrszínétől, vallásától függetlenül. És akkor most koncentráljunk a repülésre!

Miss Scott: Hajnali három óra van!!!
'Buck' Turgidson tábornok: A Légierő sohasem alszik.
Miss Scott: De én sem vagyok álmos, szivi...
'Buck' Turgidson tábornok: Megértelek, kicsim. De tudod mit, kezd el a visszaszámlálást, és mielőtt odaérnél, hogy "INDÍT", már újra itt lesz a te Buck-od.

Jack D. Ripper tábornok: Emlékszik, mit mondott Clemenceau a háborúról?
Lionel Mandrake kapitány: Hát, nem egészen...
Jack D. Ripper tábornok: "A háború túl fontos ahhoz, hogy tábornokokra lehetne bízni." 50 évvel ezelőtt még igaza lehetett. Ma már a háború túl fontos ahhoz, hogy politikusokra lehetne bízni. Nekik nincs sem idejük, sem képzettségük, sem érzékük és hajlandóságuk a stratégiai gondolkodáshoz.

Jack D. Ripper tábornok: Én nem nézhetem ölbe tett kézzel a kommunista beszivárgást, a kommunista agymosást, a kommunista felforgatást, és az egész nemzetközi kommunista összeesküvést, amely kiszívja és beszennyezi értékes testnedveinket.

'Buck' Turgidson tábornok: Az ügyeletes megkérdezte Rippert, csakugyan kiadta-e a parancsot. Ő azt mondta: "Igen. A gépeket senki sem tudja visszafordítani. Országunk érdekében javaslom, küldjék utánuk a többi gépet is, különben az orosz visszacsapás megsemmisít bennünket. Az én fiaim 1400 megatonnával meg fogják adni az alaphangot. Ezt már nem lehet megakadályozni. Indulás, uraim, nincs más választás! Isten segedelmével győzni fogunk, hogy békében, félelemtől mentes szabadságban, egészségben éljünk, és tisztán áramoljanak természetes ... nedveink. Isten áldja önöket." És letette. A végét próbáljuk megfejteni...
Merkin Muffley elnök: Felesleges. Ez az ember nyilvánvalóan őrült.
'Buck' Turgidson tábornok: Én addig nem mondanék véleményt, amíg nem ismerem a tényeket.
Merkin Muffley elnök: Tábornok úr! Amikor ön bevezette a személyiség-teszt rendszert, arról biztosított, hogy ilyesmi sohasem fordulhat elő!
'Buck' Turgidson tábornok: Nem lehet az egész rendszert elítélni egyetlen hiba miatt.

Alexi de Sadesky nagykövet: Legyen óvatos, elnök úr. Azt hiszem, részeg.
Merkin Muffley elnök: Halló... Dimitrij? Nem hallak jól... Halkítsd le a zenét, légy szíves. Így sokkal jobb. Most már jól hallok mindent. Tisztán, élesen, jól. Te is jól hallasz? Akkor jó... Ahogy mondani szokás: jól halljuk egymást. Nagyon jó, hogy jól vagy. Én is jól vagyok. Egyetértek. Nagyon jó, ha jól van az ember. Szóval, Dimitrij... Beszéltünk róla, hogy mi lesz, ha véletlenül elrepül a bomba... A bomba, Dimitrij. A hidrogénbomba! Szóval, az történt, hogy... az egyik támaszpontparancsnokunk egy kicsit... Szóval, furcsa lett az agya. Érted... egy kicsit furcsa. És... nagy ostobaságot csinált. Meg is mondom, mit. Parancsot adott a gépeinek, hogy támadjanak meg benneteket. Hadd fejezzem be, Dimitrij. És mit gondolsz, én mit érzek? El tudod képzelni, hogy én mit érzek? Mit gondolsz, miért hívtalak? Csak azért, hogy rád köszönjek? Persze, hogy szeretek rád köszönni. Persze, hogy szeretek veled beszélni. De most csak azért hívlak, hogy elmondjam: szörnyűség történt. Persze, hogy barátságos hívás. Ha nem volna az, talán nem is jutott volna el hozzád. Még egy óráig nem érik el a célpontjaikat. Ez biztos. Megbeszéltük a nagyköveteddel. Ez nem átverés. Meg akarjuk adni nektek részletesen a célpontokat, és a gépeink teljes repülési sémáját. Nem tudjuk visszahívni őket. Ezért... szóval... segítünk nektek megsemmisíteni őket. Tudom, hogy a mieink. Jó, de kit kellene felhívnunk? Kit, Dimitrij? Nem hallom, elment a hangod. A Központi Népi Légvédelmi Parancsnokságot? Az hol van, Dimitrij? Omszkban? Akkor előbb te hívod fel, ugye? Nálad van a telefonszámuk? Kérdezzük meg az omszki tudakozót? Én is sajnálom, Dimitrij. Nagyon sajnálom. Jó, te jobban sajnálod, de azért én is sajnálom. Ne mondd, hogy te jobban sajnálod, mint én, mert én ugyanúgy tudom sajnálni, mint te.

Dr. Strangelove (feláll a tolószékből): Mein Führer! Tudok járni!

Lionel Mandrake kapitány: A fenébe! Még 20 cent hiányzik. Várjon! Egy pillanat! Lőjje le a Coca-Cola automata zárját. Abban lesz apró.
'Bat' Guano ezredes: Az magántulajdon.
Lionel Mandrake kapitány: Ezredes, el tudja képzelni, mi lesz magából, ha kiderül, hogy maga megakadályozta az elnök hívását? El tudja képzelni? Hát lője le! Használja a puskáját! Arra való a golyó!
'Bat' Guano ezredes: Jó. Szerzek magának aprót. De ha nem beszél az elnökkel, tudja, mi lesz magával?
Lionel Mandrake kapitány: Mi?
'Bat' Guano ezredes: Maga felel a Coca-Cola cégnek!