George Gordon Byron

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
George Byron. Thomas Phillips festménye (1813)

George Gordon Noel Byron Lord of Newstead (1788. január 22. London, Anglia – 1824. április 19. Missolonghi, Görögország). Percy Bysshe Shelley és John Keats mellett ő volt az angol romantikus költészet egyik legismertebb képviselője.

Idézetek tőle[szerkesztés]

  • Azt mondják, az erény önmaga jutalma - kétségkívül meg is érdemli a jutalmat fáradozásáért.
    • (Naplók, levelek. Napló 1813-14-ből. Európa Kk., Bp., 1978. 7. o.)
  • Huszonöt évesen, az élet jobbik felén túl, az ember lehetne már valami - és mi vagyok én? Semmi több, mint huszonöt éves, és néhány hónapos.
    • (Naplók, levelek. 7. o.)
  • Furcsa, hogy valahányszor valamit komolyan kívánok, mindig elnyerem - és meg is bánom.
    • (Naplók, levelek. 7. o.)
  • Senkit nem ismerek, akinek jót tett volna a házasság. Összes házas kortársaim kopaszok és elégedetlenek.
    • (Naplók, levelek. 7. o.)
  • Az igazság egy nagy mélységben talált ékkő, míg e világ felszínén mindenek a szokások hamis mérlegén méretnek.
  • Mi a hazugság, végre is? Igazság, mely álarcot hord.
  • Az anyagi feltámadás furcsa és abszurd, kivétel, ha büntetés a célja, és minden büntetés, amley inkább bosszú, mint korrekció erkölcsileg rossz, és ha a világvége van, milyen morális vagy figyelmeztető célja lehet egy tortúrának?
    • Detached Thoughts, no. 96 (1821-22) in Byron's Letters and Journals, vol. 9, 1979
  • Ha bolond is vagyok, legalább kételkedő; és senkitől sem irigylem a maga bizonyosságát.
    • Byron's Letters and Journals, vol. 3 (1974), entry for 27 Nov. 1813
  • Mindenki hajlamos azt hinni, amit kíván, egy lottó sorsjegytől a paradicsomba való útlevélig.
    • Byron's Letters and Journals, vol. 3 (1974), entry for 27 Nov. 1813
  • A keresztények abban a meggyőződésben égették egymást, hogy az Apostolok is így tettek volna.
    • Don Juan, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief
    • (másik változat: A keresztények abban a meggyõzõdésben égették egymást, hogy az Apostolok is úgy tették volna.)
  • Nem hiszek semelyik vallásban sem. Semmi közöm nem lesz az erkölcstelenségetekhez: elég nyomorultak vagyunk ebben az életben is, mindenféle más életen való abszurd spekuláció nélkül is.
    • letter to the Rev. Francis Hodgson (1811), from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief
  • Minden szektában vannak bolondok, és a legtöbben szélhámosok is; miért higyjek rejtélyekben, amit senki nem ért, csak azért, mert olyan emberek írták, akik az őrületet választották inspirációként, és Evangélistáknak mondták magukat?
    • from Rufus K. Noyes, Views of Religion, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief
  • Körül vagyok véve lelkészekkel és metodistákkal, de mint látni fogod nem fertőztek meg mániájukkal.
    • from Rufus K. Noyes, Views of Religion, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief
Thomas Phillips festménye (1813)
  • A vallásról nem tudok semmit - legalábbis olyat nem, ami mellette szól.
    • from Rufus K. Noyes, Views of Religion, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief
  • A mennyországot remélem úgy érem el, hogy a földet pokollá teszem.
    • quoting a zealot in Childe Harold, from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief
  • A katolikus vallás messze a legelegánsabb imádat, kivéve talán a görög mitológiát. A tömjén, képek, szobrok, oltárok, szentélyek, ereklyék gyónás mellett van valami értelmes, ami megfogható. Egyébként is, nem hagy lehetőséget a kétségre, ugyanis azok, akik térdet hajtanak istenségük elõtt, valóban, és igazán, átéléssel, nehezen találnak mást, csak könnyen emészthetőt.
    • Letter, 8 March 1822, to poet Thomas Moore Letters and Journals, vol. 9, 1979
  • A férfi élete és szerelme kettő, a nőnek élni és szeretni egy.
  • A nő számára nincsen más, csak egy: mindig szeret, és mindig tönkremegy.
  • "Csókra" rímel az "élvezet", így lesz verssé az életed.
  • A kutya a legállhatatosabb barát - az első, aki üdvözöl, és a legbátrabb, aki védelmez.
  • Legnagyobb keserűségemre napról napra bölcsebb vagyok.
  • Majd jött a sóhaj mély, heves foka,
    Lopták mohón egymás tekintetét,
    Kigyúlt az arc, bár semmi indoka.
  • De bárhogy színlel, épp a bús homály
    Árulja el, mint a fekete ég
    A zivatart. Hangot sem ejt a száj.
  • A barátság szerelem, szárnyak nélkül.
  • A boldogság emléke már nem boldogság, de a fájdalom emléke még fájdalom.
  • A vallásról nem tudok semmit - legalábbis az előnyeiről.


Idézetek költői műveiből[szerkesztés]

Sénakherib pusztulása
És fekszik a mén, leütötte a vész,
veres orrlikain elakadt lihegés,
tajtéka fehéren a fűre fagyott,
tenger se taszítja ki így a habot.

És fekszik a harcos alatta, haját
harmat lepi s rozsda a vértje vasát,
kókadt lobogója is elfeketült,
nem villog a lándzsa se, hallgat a kürt.
                   (Radnóti Miklós fordítása)

Childe Harold
(A harmadik énekből)

Ó, csillagok! Ti ég költészete!
Csak olvashatnánk ember és világ
sorsát az égen! Megértitek-e,
ha nagynak lenni felröpít a vágy,
túllépve földi végzetünk falát,
hogy veletek, ott fönn, legyünk rokon,
mert ti vagytok a szépség, a csodák,
s úgy hódolunk itt lenn, hogy csillagon
azt értjük: élet, hír, szerencse, hatalom?!
                   (Gergely Ágnes fordítása)
 
Childe Harold búcsúja
Magam vagyok már e kerek
földön s e nagy vizen,
búm senkiért se kesereg,
mint értem senki sem.
Ebem vonít tán még, szegény,
de majd új koncra kap,
s ha egyszer visszatérek én,
lehet: meg is harap.

Hadd lengek hát bárkám veled,
hullámvölgyön s hegyen,
mindegy, mily föld partját leled,
csak honom nem legyen!
Üdv! üdv! égkék hullámsereg!
s ha tükrötök unom,
üdv, puszta sík s vad partüreg!
– Jó éjt, szülőhonom!
                   (Tóth Árpád fordítása)

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • C Citatum - George Gordon Noel Byron idézetek
  • Gergely Ágnes: Lélekvesztő – Válogatott versfordítások 1954–1984 Európa Könyvkiadó, Budapest, 1986 (70. oldal).
  • Radnóti Miklós összes versei és műfordításai Szépirodalmi Könyvkiadó, 1963 (406. oldal).
  • Tiszta szívvel (szerk. Ascher Oszkár és Réz Pál) Móra Ferenc Könyvkiadó, 1957 (115. oldal).

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo.png
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz George Gordon Byron témájú anyagokat.