Gilbert Ryle

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

Gilbert Ryle (1900 - 1976) brit analitikus filozófus volt.

Filozófiájában azt szerette volna kimutatni, hogy a dualizmus és a materializmus is hibás elvekre épül fel: „Helytelen, ha a személyt csak testnek fogjuk fel minden más nélkül, mintha testtel rendelkező szellemnek képzeljük el. A behaviorizmus épp olyan rossz, mint a kartezianizmus.”

A szellem fogalma[szerkesztés]

Descartes mítosza[szerkesztés]

Van egy doktrína az emberi szellem természetéről és helyéről... amely főként Descartestől származik, valami ilyesmi: talán a gyengeelméjűek és a karon ülő csecsemők kivételével -- de ez is vitatható -- minden egyes emberi lénynek teste és szelleme van.

...

Szándékos gorombasággal gyakran úgy fogok róla beszélni, mint a "gépben lakozó kisértet dogmájáról". Remélem sikerül bebizonyítanom, hogy a hivatalos doktrína teljesen hamis, és nemcsak részleteiben, hanem elvileg az. Nem egyedi hibák puszta gyűjteménye -- egyetlen nagy hiba, mégpedig sajátos típusú hiba, nevezetesen kategóriahiba.

...

De először jeleznek kell, hogy mit értek "kategóriahiba" kifejezésen. Ebből a célból néhány példát mutatok be.

Egy külföldinek, aki először látogat Oxfordba vagy Cambridge-be, megmutatnak számos kollégiumot, könyvtárat, sportpályát, múzeumot, tudományos tanszéket és adminisztratív hivatalt. S ezek után a külföldi megkérdezi: "De hol van az egyetem?..." Az illető tévesen ugyanabba a kategóriába helyezte az egyetemet, mint amelyhez a többi intézmény tartozik.

Az elméletileg érdekes kategóriahibák azok, amelyeket olyan emberek követnek el, akik teljesen hozzáértően és megfelelően alkalmazzák a fogalmakat -- legalábbis azokban a helyzetekben, amelyekben otthonosan mozognak -- , viszont absztrakt gondolkodásukban mégis hajlamosak olyan logikai típusokba sorolni a fogalmakat, amelyekbe ezek illenek. Ilyesfajta hibára a következő történet szolgáltatna példát. A politikai tanulmányok egyik hallgatója megtanulta már a fő különbségeket az angol, a francia és az amerikai alkotmány között, valamint megtanulta a különbségeket és kapcsolatokat is a kormány, a parlament, a különböző minisztériumok, a bírói testület és az anglikán egyház között. Mégis zavarba jön, amikor az anglikán egyház, a belügyminisztérium és az angol alkotmány közötti kapcsolatokról tesznek fel neki kérdéseket. Mert amíg az egyház és a belügyminisztérium intézmények, addig az angol alkotmány nem egy másik intézmény e szónak ugyanabban az értelmében. Így tehát azokról az intézményközi viszonyokról, amelyekről állíthatjuk vagy tagadhatjuk, hogy fennállnak az egyház és a belügyminisztérium között, nem állíthatjuk vagy tagadhatjuk, hogy fennállnak az angol alkotmány és az említett két intézmény bármelyike között. Az "angol alkotmány" logikailag nem ugyanolyan típusú terminus, mint a "belügyminisztérium" és az "anglikán egyház". Részben hasonló módon Kis János lehet rokona, barátja, ellensége Nagy Józsefnek, vagy lehet Nagy számára idegen, de ezek egyike sem lehet az átlagos adófizető viszonylatában. Kis tudja, hogy bizonyosfajta fejtegetésekben hogyan beszéljen értelmesen az állítólagos adófizetőről, de zavarba jön, ha megkérdezik, hogy miért is nem tudott összefutni vele az utcán ugyanúgy, ahogyan találkozhat Naggyal... Kis továbbra is egyik polgártársának véli az átlagos adófizetőt, hajlamos lesz megfoghatatlan és testetlen emberként, azaz valamiféle kisértetként elgondolni, ami mindenhol van és mégsincs sehol.

Destruktív célom annak bemutatása, hogy a kettős élet elmélete a radikális kategóriahibák egy családjából származik. A személy olyan ábrázolása, amely szerint az gépben rejtélyesen megbúvó kisértet, a következő érverésből származik: Mivel egy személy gondolkodását, érzését és szándékos cselekvését -- való igaz nem lehet kizárólag a fizika, a kémia és a fiziológia kifejezésmódjaival leírni, ezért paralel kifejezésmódokkal kell leírni. Mivel az emberi test bonyolultan szervezett egység, ezért az emberi szellemnek egy másik bonyolultan szervezett egységnek kell lennie, olyannak azonban, aminek másfajta az alapanyaga és más a struktúrája.

...

Forrás[szerkesztés]

Gilbert Ryle: A szellem fogalma. Osiris Kiadó 1999. ISBN 9633793335

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo.png
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Gilbert Ryle témában.