Jaroslav Hašek

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Jaroslav Hašek
Lásd még
Szócikk a Wikipédiában

Jaroslav Hašek (1883 – 1923), cseh író. A Švejk szerzője.

Idézetek[szerkesztés]

...
Vanek őrmester horkol, mint a ló,
Majd felriadva mondja: „Hé, hahó!
A mindenit ennek a szar időnek,
Ezek a marhák – emberekre lőnek!”
Jaroslav Hašek
  • Nagy idők nagy embereket kívánnak. Vannak szerény, fel nem ismert hősök, akiket nem dicsőít a történelem, mint Napóleont. Jellemrajzuk elhomályosítaná még makedóniai Nagy Sándor dicsőségét is. Manapság, a prágai utcákon járva, találkozhattok egy ütött-kopott férfival, aki maga sem tudja, milyen jelentős szerepet játszott a mostani nagy idők történetében. Szerényen megy a dolga után, nem zaklat senkit, és őt sem zaklatják interjúért az újságírók. Ha megkérdeznétek, hogy hívják, egyszerűen és szerényen így felelne: „Švejk vagyok...”
  • Az emberi élet, óberlajtnant úr, jelentem alássan, olyan komplikált, hogy ahhoz képest egy ember élete csak egy rongy.
Adam Przybysz: Josef Ŝvejk, a derék katona szobra a lengyelországi Sanokban
  • Švejk meleg, baráti pillantása lehetetlenné tett minden erőszakos fegyelmezést.
  • Végül Švejk a következő szavakkal egyszer s mindenkorra elintézte Ausztriát: – Ilyen hülye monarchiának nem is szabadna a világon lenni – s a másik, mintha gyakorlati irányban tovább akarná fejleszteni ezt a kijelentést, még hozzátette: – Én ahogy kiérek a frontra, mindjárt meglógok nekik.
  • A császár őfelsége már bele kellett hogy hülyüljön ebbe; sose volt valami okos, de ez a háború biztos beteszi neki a kaput.

Az antimilitarizmus áldozata[szerkesztés]

Vršovicén a Palacký út járdája keményen antimilitarista. Tegnap František Kohla, a 73. gyalogezred hadnagya megcsúszott rajta, és kitörte a lábát. Szigorú nyomozást indítottak a járda ellen.
(Ćeské slovo, 1912.)
  • Ha a Švejk szó új szitokká válik a káromkodás virágkoszorújában, meg kell elégednem a cseh nyelvnek ezzel a gazdagításával.
  • Nem minden magyar tehet arról, hogy magyar.
  • Akinek akasztófát rendelt a sors, az nem fullad vízbe.
  • Nem szabad hinni a véletlenben, jobb, ha reggel és este is felpofozzuk magunkat, hogy el ne felejtsük, hogy az óvatosság sohase fölösleges, és hogy a jóból is megárt a sok.
  • Én egyszer vettem egy ilyen kutyát, Balabánnak hívták, ez olyan randa volt a sok apja után, hogy az összes kutyák elkerülték, és én szánalomból vettem meg, hogy olyan elhagyatott. Aztán mindig otthon ült a sarokban, és nagyon szomorú volt, úgyhogy el kelletett adjam őt, mint szálkás-szőrű pincsit. A legtöbbet kínlódtam, amíg átfestettem, hogy olyan fröcskölt szürke színe legyen.
  • Nincs hűséges kutya, csak kicsi szafaládé.
  • Az ember gigász akarna lenni barátom, pedig csak egy darab szar.

Források[szerkesztés]

A Wikipédiában további adatok találhatóak