Máté Péter
| Máté Péter |
|---|
 |
| Lásd még |
 Szócikk a Wikipédiában |
 Médiaállományok a Wikimédia Commonsban |
Máté Péter magyar táncdalénekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista. Közel 150 dal szerzője és előadója.
Született: 1947. február 4., Budapest.
Elhunyt: 1984. szeptember 9., 37 évesen Budapesten.
Dalaiból
[szerkesztés]Egyszer véget ér
[szerkesztés]- Szövegíró : S. Nagy István
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár,
Ami elmúlt, soha nem jön vissza már.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer nélkülünk megy a vonat tovább,
És az állomáson állunk, ahol integetni kell,
De a búcsúra csak pár ember figyel.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Sajnos véget ér az álom, sajnos véget ér a nyár,
De a szívünk addig új csodára vár.
Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!
Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!
Elmegyek
[szerkesztés]- Szövegíró : S. Nagy István
Egy kis patak mindig rohant, s egyre csak énekelt,
Egy sziklafal útjába állt, s a dalnak így vége lett,
Én is így lettem néma víztükör,
Mikor tőlem elmentél,
Nekem többé már a Nap sem tündököl,
Csak ha újra megjönnél.
Elmegyek, elmegyek, milyen úton indulok, még nem tudom,
Elhagyom otthonom, még a jóbarátoktól sem búcsúzom,
Elmegyek, elmegyek, igen megkereslek én, bármerre jársz,
Nem tudom, hogy merre vagy, mégis úgy érzem, hogy engem egyre vársz.
Vasárnap volt, vasárnap volt, amikor elhagytál,
Nekem te nem, csak az a nap, vasárnap volt, meghalt már,
Hozzám így jött el a halott vasárnap,
Mikor tőlem elmentél,
Nekem többé már nem tündököl a Nap,
Csak ha újra megjönnél.
Elmegyek, elmegyek, milyen úton indulok, még nem tudom,
Elhagyom otthonom, még a jóbarátoktól sem búcsúzom,
Elmegyek, elmegyek, igen megkereslek én, bármerre jársz,
Nem tudom, hogy merre vagy, mégis úgy érzem, hogy engem egyre vársz.