Malcolm X

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Malcolm X
Lásd még
Szócikk a Wikipédiában
Médiaállományok a Wikimédia Commonsban

Malcolm X (Omaha, Nebraska, 1925. május 19. – New York, New York, 1965. február 21.) (eredetileg Malcolm Little, ismert még El-Hajj Malik El-Shabazz) afroamerikai emberjogi aktivista, muzulmán lelkész.

Malcolm X önéletrajz (1965)[szerkesztés]

  • Ha bármikor azt látod, hogy valaki sikeresebb nálad, különösen, ha mindketten ugyanazzal foglalkoztok, akkor biztos lehetsz benne, hogy olyasmit csinál, amit te nem.[1]
  • A lelkem mélyén meg voltam róla győződve, hogy annak, aki ilyen teljes és emberi életet él, erőszak által kell elpusztulnia. Bármikor jön a halál, nem talált volna készületlenül, most sem érne váratlanul.[2]
  • A muzulmánok „X”-e eredeti afrikai nevük helyett áll, melyet soha nem ismerhetnek meg. Az én „X”-em a „Little” fehér rabszolgatartó név helyébe került, melyet valami kék szemű, Little nevű ördög erőszakolt rá atyai őseimre. (...) Mr. Muhammad azt tanította, hogy addig fogjuk viselni ezt az „X”-et, amíg nem tér vissza maga az Isten, és szentséges szájából Ő maga ad nekünk szent nevet.[3]
  • Ha valamelyik már érett volt — ezt meg tudtam állapítani —, akkor el vele a többiek közül, és beléje cspögtettem Mr. Muhammad tanítását: „A fehér ember az ördög.”
    • Malcolm X a börtönben az elítéltek között „halászott”, vagyis híveket toborzott az Iszlám nemzetének és annak vezetőjének, Elijah Muhammadnak.
  • A fehér ember értelme, amely ma már a világűrt fürkészi, meg kellett volna súgja a rabszolgatartónak, hogy a felvilágosult rabszolga többé nem fél urától. A történelem is tanúsítja, hogy a művelt rabszolga először kéri, aztán követeli, hogy egyenlő lehessen volt urával.[4]
  • F kioltotta N szeme világát, és azzal vádolja, hogy nem lát tisztán.”
    • Alex Haley idézi Malcom X egyik jegyzetét, melyet pl. szalvétákra írt le miközben elmesélte életét. Az idézetben szereplő F = fehér ember, N = néger ember.[5]
  • A négereknek igenis megvan az okuk arra, hogy bojkottálják a hadba vonulást. Miért menjünk el valahova, hogy meghaljunk egy olyan demokráciáért, amely egy, néhány órája partra szállt fehér bevándorlónak több jogot biztosít, mint a négyszáz éve véres verejtékkel szolgáló négernek?[6]
  • Azt a szót, hogy „integráció”, valamelyik északi liberális ötölte ki. Ennek a szónak egy fikarcnyi értelme sincs. (...) A ravasz északi liberálisok ezzel a füstfüggönnyel akarják elfátyolozni az amerikai négerek igazi követeléseit.[7]
  • Ezek a négerek a fehér ember fáradhatatlan talpnyalói: ezek a „kiválasztott” négerek fehérebbek a fehérnél, jobban gyűlölik a fekete embert, mint maguk a fehérek.
    • Az integrálódott feketékről.[8]
  • Amerika négere nemrégiben az „integráció”-hadjárat újabb gyengítő, bódító, mákonyos hatását tapasztalhatta. Ez a „washingtoni komédia” volt, már ahogyan én nevezem.[9]
  • Tanításom leglényege, saját rendíthetetlen meggyőződésem volt, hogy Elijah Muhammad élete minden megnyilvánulásában az amerikai négerség erkölcsi, szellemi és lelki megújhodásának a jelképe.
    • Tizenkét évig tartó muzulmán lelkészi tanításának lényegéről. (Elijah Muhammad az Iszlám Nemzete szervezet vezetője volt, mely szervezet lelkészeként munkálkodott Malcolm X.)[10]
  • A muzulmán vallás színvak, de színvak a muzulmán társadalom is: ez a két gondolat egyre mélyebb nyomot hagyott agyamban, egyre jobban eltérített régi gondolkodásmódomtól.[11]
  • Riporter: „Jól értettük? Ön már nem hiszi azt, hogy minden fehér ember gonosz?”
    Malcolm X: „Jól. Mekkai utam felnyitotta a szememet. Most már nem vagyok híve a fajok közti gyűlöletnek. Gondolkodásom annyira megváltozott, hogy már hiszek benne: a fehérek is emberek, ha ezt a négerekkel szemben tanusított humánus magatartásukkal bizonyítják.”
    • Alex Haley idézi az interjúrészletet.[12]
  • Lehetséges, hogy szavaim sok embert megdöbbentenek. De zarándokutam során sok mindent láttam és tapasztaltam - újra kellett rendeznem eddigi ítéleteimet, el kellett vetnem számos eddigi következtetésemet.[13]
  • Agyamat sohasem zártam el az új elől, ez elengedhetetlen ahhoz a rugalmassághoz, amely minden értelmes igazságkeresés követelménye.[14]
  • Igen, meggyőződtem róla, hogy vannak olyan amerikai fehérek, akik szívesen segítenének a dühöngő fajgyűlölet megfékezésében; a fajgyűlölet miatt ez az ország egyre közelebb kerül a pusztuláshoz![15]
Hiszek abban, hogy minden embert embernek kell tekinteni, nem pedig fehérnek, feketének, barnának vagy vörösnek.
  • Másnap kocsiban ültem, és egy piros lámpa megállásra kényszerített. Egy kocsi állt mellém. Fehér nő vezette, és mellette, vagyis hozzám közelebb, egy fehér ember ült. „Malcolm X!”, kiáltott át hozzám. Mikor odafordultam, mosolyogva nyújtotta felém a kezét. „Hajlandó kezet rázni egy fehér emberrel?” Képzeljék el! És a lámpa éppen zöldre váltott. Így feleltem: „Szívesen rázok kezet minden emberrel. Ön az?”[16]
    • The next day I was in my car driving along the freeway when at a red light another car pulled alongside. A white woman was driving and on the passenger's side, next to me, was a white man. "Malcolm X!" he called out-and when I looked, he stuck his hand out of his car, across at me, grinning. "Do you mind shaking hands with a white man?" Imagine that! Just as the traffic light turned green, I told him, "I don't mind shaking hands with human beings. Are you one?"
  • Elegem volt a mások propagandájából. Én az igazság oldalán állok, akárki hirdeti is. Elsősorban ember vagyok, és mint ember mindent és mindenkit pártolok, ami és aki az emberiség egészét segíti.[17]
    • I've had enough of someone else's propaganda. I'm for truth, no matter who tells it. I'm for justice, no matter who it's for or against. I'm a human being first and foremost, and as such I am for whoever and whatever benefits humanity as a whole.
  • A halál gondolata egyáltalán nem zaklat fel annyira, mint másokat. Soha nem számítottam arra, hogy megérem az öregkort.[18]
  • Azért szenteltem szabad időm javát ennek a könyvnek, mert úgy érzem, és úgy remélem, hogy ha becsületesen és a részletekre kiterjedően beszámolok életemről, akkor ez a tárgyilagos olvasó számára társadalmi szempontból is értékes dokumentum lehet.
    • Önéletrajzáról. [19]

Források[szerkesztés]

  1. Malcolm X önéletrajz - Alex Haley közreműködésével. Budapest, Európa, 1969. (Ford. Bart István, Hernádi Miklós) 46. old.
  2. Uo. 208. old.
  3. Uo. 291. old.
  4. Uo. 387. old.
  5. Uo. Epilógus, 549. old.
  6. Uo. 389. old.
  7. Uo. 392. old.
  8. Uo. 392. old.
  9. Uo. 392. old.
  10. Uo. 423. old.
  11. Uo. 483. old.
  12. Uo. Epilógus, 578-579. old.
  13. Uo. 485. old.
  14. Uo. 485. old.
  15. Uo. 515. old.
  16. Uo. 516. old.
  17. Uo. 516. old.
  18. Uo. 535. old.
  19. Uo. 536. old.