Mindennapra

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

Lev Tolsztoj orosz író magyarul Mindennapra címmel megjelent idézetgyűjtemény-sorozata az év minden napjára szolgál útmutató, elgondolkodtató sorokkal. Az író a bevezetőben megemlíti, hogy az idők folyamán nem mindig fordított gondot az idézet forrásának kiderítésére, megjegyzésére. Ahol nincs odaírva, annak az idézetnek a kinyilatkoztatója bárki lehet, talán maga az Anna Karenina írója, vagy másvalaki a történelemből.

Január[szerkesztés]

  • Az ember csak akkor olvasson, ha saját gondolatainak forrása elakad, ami bizonyára a legjobb fejjel is megtörténik. Ellenben, ha a könyvvel, amelyet a kezetekbe vesztek, a saját őserejű gondolataitokat űzitek el, ez bűn a szent szellem ellen. - Schopenhauer
  • A legnagyobb gondolkodók érdeme épp abból áll, hogy a meglévő könyvektől és hagyományoktól függetlenül annak adtak kifejezést, amit ők maguk gondoltak és nem annak, amit elődeik vagy a körülöttük élő emberek. Mindegyikünk tehát figyelje, lesse és fogja meg ama tiszta gondolatait, amelyek az ember tudatában időnkint néha felcikáznak és tüzet fognak. Ez a belső villámfény hasonlíthatatlanul nagyobb jelentőségű valamennyiünk számára, mintha a költők s bölcsek egész csillagraját tanulmányozzuk. - Emerson
  • Kevesebbet olvassatok, kevesebbet tanuljatok és többet gondolkodjatok. Tanítóktól és könyvektől csak annyit tanuljatok, amennyire szükségetek van és amennyit meg akartok tudni.
  • Az ember javára fordíthatja a hagyományokat, amelyek elmúlt idők bölcs és szent embereiről reászálltak, de az ember dolga, hogy a hagyományokat eszével megvizsgálja, az egyiket elvesse, a másikat megtartsa."
  • Ha egy embert jóra taníthatnál és nem teszed meg - egy testvért vesztettél. Ha egy ember nem hajlandó tanításodat elfogadni és te mégis tanítod - akkor szavakat vesztettél el.

A bölcs, felvilágosodott ember nem veszít sem testvért, sem szavakat. - kínai bölcs mondás

  • Ha az emberek dühödten civakodnak egymás közt, egy gyermek rögtön tisztában van a helyzettel: nem vizsgálja, hogy kinek van igaza és ki a hibás, hanem félelemmel és irtózattal menekül el az ilyen emberektől.
  • Vannak olyan ismeretek, amelyek nélkülözhetetlenek mindenki számára. Amíg ezeket az ismereteket az ember meg nem szerzi, addig valamennyi többi ismerete csak hátrányára lesz.

Február[szerkesztés]

  • Az igazi kincsek csak a szellemiek. Ezeket szét lehet osztani anélkül, hogy veszítene vele az ember; sőt növekszenek, ha szétosztja őket az ember. Arra kell törekednünk, hogy ilyen gazdagságra tegyünk szert. - Demophil
  • A legnagyobb igazságok - a legegyszerűbbek.
  • Az egyszerűség mindig vonzó. Ezért oly vonzók a gyermekek és az állatok."
  • Senki sem valósítja meg az egyenlőséget úgy, mint a gyermekek. És milyen gonosztevők a felnőttek, amikor a gyermekek szent érzését azzal az oktatással sértik meg, hogy vannak királyok, gazdagok, tekintélyes személyiségek, akikre tisztelettel kell föltekinteni és hogy vannak szolgák, munkások, koldusok és ezekkel leereszkedő módon lehet bánni. "Aki azonban egyet is e kicsinyek közül bűnre csábít..."
  • Az igazság és a jó elválaszthatatlan.
  • Az igaz szavak nem kellemesek. A kellemes szavak nem igazak.

A jók nem civakodnak. A civakodók nem jó emberek. A bölcsek nem tudósok. A tudósok nem bölcsek. A szent ember nem gyűjt semmit, de mennél többet tesz másokért, annál többet szerez. A mennyei ész jótékony, de nem okoz kárt. A szent embert esze tevékenységre készteti, de nem civakodásra. - Lao-Tsze

  • Az a balga hit, hogy az állatokkal szemben való viselkedésünknek nincs erkölcsi jelentősége - vagy hogy ennek az erkölcsi felfogásnak nyelvén szóljunk: az állatokkal szemben nincsenek kötelességeink -, felháborító durvaság és barbárság. - Schopenhauer
  • A pénzben, magában a pénzben, a birtoklásban van valami erkölcstelen.
  • A művészet egyike a legerősebb szuggesztív eszközöknek. És mivel a szuggerálás gonosz is lehet (és a gonosszal mindig könnyebben lehet hatni), jó is lehet, ezért semmitől nem kell jobban óvakodni, mint a művészet szuggesztiójától. A régi vallások (a mohamedánizmus, az ortodokszia) kárhozattak minden művészetet, mert féltek a művészet káros hatásaitól és lehet, hogy igazuk volt, de különösen igazuk volna manapság.

Március[szerkesztés]

  • Akármilyen is volt a múltban életünk iránya, cselekedeteink a jelenben megváltoztathatják azt.
  • Manapság, mikor mindenki tisztában van vele, hogy az állatoknak akár szórakozásból (vadászaton), akár ínyességből való kivégzése - vétek, a vadászat és a húsevés már nem közömbös, hanem egyenesen bűnös cselekedet, mely, mint minden gonoszul és tudatosan véghezvitt cselekedet, sok egyéb és még gonoszabb cselekedetet von maga után.
  • Bűntelen gazdagságnak csak olyan emberek között lehetne helye, akik nem ismerik a nyomorúságot. Ott azonban, hol - mint a mi világunkban - minden gazdagra több száz koldus esik, nem lehet senki sem bűntelen gazdag.
  • Vessz össze a bűnnel, a bűnössel békülj ki.
  • Az ember tudja, hogy legyőzhet minden szenvedélyt. Ha néha érzi, hogy elragadja a szenvedély, ez nem annak bizonyítéka, hogy ne tudná legyőzni szenvedélyét. Csak azt bizonyítja, hogy akkor a szenvedély legyőzése lehetetlen volt. A kocsis nem hajítja a gyeplőt a ló nyakába, ha nem tudja hirtelen megfékezni lovát, hanem tovább fogja vissza a gyeplőt. És a ló végre megnyugszik. Az önmegtartóztatás szellemi gyeplői nem szakadnak el.
  • Aki régebbi rosszcselekedeteit jótettekkel eltakarja, úgy világít ebben a sötét világban, mint a hold felhős éjszakán. - Buddhista bölcs mondás

Április[szerkesztés]

  • Az élet szakadatlan öröm legyen és lehet is.
  • Volt egyszer két testvér: az egyik a császár szolgája volt, a másik pedig két keze munkájából élt. A gazdag testvér így szólt erre a szegényhez:

- Miért nem állsz a császár szolgálatába? Megszabadulnál a nyomortól és a munkától! A szegény erre így válaszolt: - És te miért nem dolgozol?" Megszabadulhatnál a lealacsonyító szolgaságtól. Azt mondják a bölcsek, hogy jobb nyugodtan élvezni a magunk keze munkájának kenyerét, mint aranyövet viselni és más szolgája lenni. Jobb meszet és agyagot gyúrni, mint a császár előtt a hódolat jeléül keresztet vetni. Inkább meg kell elégedi egy falat kenyérrel, mint szolgamódra hajlongani. - Szaadi

  • Hálásaknak kell lennünk azok iránt, kik fölfedik tökéletlenségeinket. Ha tökéletlenségeink nem is tűnnek el ezáltal, mert hiszen igen sok van bennünk, mégis e tökéletlenségek - miután megismertük őket - kezdenek alkalmatlankodni szellemünknek, felserkentik lelkiismeretünket és iparkodunk megjavulni és hibáinktól megszabadulni. - Pascal
  • Szelídséggel győzd le a haragot, jóval a rosszat, ajándékkal az irigyet és igazsággal a hazugot. - Dhammapadam
  • Kövesd (figyelemmel) a rossz keletkezését. Van egy hang a lélekben, mely jelzi ezt a keletkezést: az ember kellemetlenül érzi és szégyelli magát. Ilyenkor állj meg és kutass; észre fogod venni a csalást csírájában.
  • Nem a tudás mennyisége, hanem minősége fontos. Igen sokat tudhat valaki és nem tudja a legfontosabbat.