Péter Rózsa
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Péter Rózsa (Politzer Rózsa, Budapest, 1905. február 17.– Budapest, 1977. február 17.) magyar matematikus, az MTA levelező tagja (1973).
[szerkesztés] Idézetek műveiből
[szerkesztés] A csokipapír
(Játék a végtelennel, II. fejezet: A teremtő forma, 11. szakasz: Ismét megfogjuk a végtelent - részlet)
Egy ismert matematikusunk még kisdiák korában a következő példával világította meg önmagának a végtelen sor összegének fogalmát.
Volt egy csokoládéfajta, amit úgy akartak népszerűvé tenni, hogy szelvényt is csomagoltak az burkoló ezüstpapírba, és aki
ilyen szelvényt beszolgáltatott, az egy újabb tábla csokoládét kapott cserébe. Ha van egy ilyen tábla csokoládém, a teljes csomagolásban, mennyit ér ez valójában?
Természetesen nemcsak
tábla csokoládét ér, mert a szelvény is benne van, és egy szelvényért adnak
csokoládét (hiszen
-ért lehet egy csokoládét kapni). De ehhez a tized-csokoládéhoz egy tized szelvény is ját, s ha egy szelvényért
csokoládét kaphatunk, akkor az
szelvényért ennek a tizedrészét:
csokoládét. Ehhez az
csokoládéhoz tartozik egy század szelvényrészlet is, és ezért ismét tizedannyit adnak,
-nak a tizedrésze pedig
csokoládé. S í. t., a végtelenségig; látható, hogy ez sohasem szakad meg és így az én
tábla csokoládém szelvényestül voltaképpen

csokoládét ér.
Másrészt meg fogom mutatni, hogy egész pontosan
csokoládé az értéke. Az ebben lévő
egész természetesen magának a természetben adott coskoládénak az értéke, tehát csak azt kell megmutatnom, hogy az ehhez mellékelt szelvény
csokoládét ér. Ehhez elég azt bizonyítanom, hogy
szelvény ér 1 csokoládét, mert akkor biztos, hogy egy szelvény ennek a
-ed részét éri. Márpedig az egy pillanat alatt igazolható, hogy
szelvény értéke egész pontosan
csokoládé. Mert tegyük fel, hogy nekem van
szelvényem; bemegyek a cukorkaüzletbe és ezt mondom: "Kérek egy tábla csokoládét; itt a helyszínen szeretném elfogyasztani és majd a végén fizetek." Elfogyasztom a csokoládét, kiveszem a hozzá csatolt szelvényt, és most már
szelvényem van, csakugyan fizethetek, és ez tiszta üzlet: megettem egy csokoládét és egy fia szelvényem sem maradt. A
szelvény pontos értéke tehát valóban
csokoládé,
szelvényé
csokoládé, egy csokoládéé szelvényestül
csokoládé. Tehát az

végtelen sor összege egész pontosan
, kézzel foghatóan, sőt megehetően.
Így fogalmazhatjuk meg ezt az eredményt: ha valami első, durva közelítésben
, valamivel jobb közelítésben
, még jobb közelítésben, de még mindig pontatlanul
, s.í.t. a végtelenségig, akkor ez a valami teljes pontossággal
.