Pi élete

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

Pi élete, Yann Martell regénye[szerkesztés]

Sok szempontból egy állatkert vezetése a szállodaigazgató rémálma. Gondoljuk meg: a vendégek sohase hagyják el szállásukat, nemcsak lakhelyet, hanem teljes ellátást igényelnek, látogatók végeérhetetlen folyamát fogadják, akik közül némelyek zajosak és fegyelmezetlenek. Az embernek meg kell várnia, míg kibattyognak az erkélyre, hogy úgy mondjam, mielőtt kitakaríthatná a szobáikat, aztán meg kell várnia, míg ráunnak a kilátásra, mielőtt kitakaríthatná az erkélyeiket; takarítanivaló pedig van bőven, mert a vendégek olyan tisztátalanok, akár az alkoholisták. Minden vendég személyre szabott étrendet kíván, állandóan panaszkodik a kiszolgálás lassúsága miatt, és soha, de soha nem ad borravalót. Őszintén szólva szexuálisan többen is deviánsak, vagy szörnyen elfojtottak s aztán őrjöngő kéjvágyban törnek ki, vagy irtózatosan züllöttek, de mindkét esetben rendszeresen fölháborítják a vezetést a szabad szerelem és a vérfertőzés ocsmány tobzódásával. Ilyenfajta vendégeket szeretnénk üdvözölni a fogadónkban?

  • Yann Martell: Life of Pi című könyvéből, Random House of Canada
  • Magyarul megjelent Pi élete címmel, Európa, Bp., 2004
  • Fordította: Szász Imre, Gy. Horváth László

ISBN 963 07 7579 4– 29-30. o.