Jean-Jacques Rousseau

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

(Rousseau szócikkből átirányítva)

Jean-Jacques Rousseau (1712 - 1778) francia író, filozófus

Jean-Jacques Rousseau (painted portrait).jpg

[szerkesztés] Neki tulajdonított idézetek

  • Az ember szabadnak született, és mindenütt láncokat visel. Némelyek a többi ember urának képzelik magukat, pedig még inkább rabszolgák, mint amazok.
  • Nem az a szabadság, hogy azt teheted amit akarsz, hanem hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz.
  • ... az erkölcsök minden népnél abban a mértékben korcsosultak el, ahogy a tanulmányok és a művelődés iránti hajlam elterjedt az emberek között.
  • ... a nők vakmerősége biztos jele szégyenünknek: nagyon is sok okuk van a pirulásra, ha már el sem pirulnak.
  • ... minél inkább uralkodik az erény, annál feleslegesebbé válik a tehetség.
  • A testi szükségletek teszik a társadalom alapzatát, a szellemi szükségletek teszik vonzóvá a társadalmat.
  • Addig elmélkedünk az emberiség nyomorúságáról, míg végül leroskadunk e nyomorúság képzelt terhei alatt...
  • A paradoxonok olyan igazságok, amelyek egy századdal előbb születnek meg, mint kellene.
  • Rossz jellemek soha nem alkalmasak valami jóra, bárminemű is legyen az.

[szerkesztés] Idézetek A társadalmi szerződésről műből

  • Az erősebb, soha nem annyira erős, hogy mindig felülkerekedjék, hacsak nem változtatja erejét joggá...az erő nem szül jogot". (III. fej. Az erősebb jogáról)
  • ...nagy különbség van a között, hogy valaki önmagával szemben vállal kötelezettséget, vagy valamilyen egésszel szemben, amelynek a részét képezi. (A főhatalomról)
  • Meg kell találni a társulásnak azt a formáját, amely a köz egésszével védi és oltalmazza minden tagjának a személyét és vagyonát, s amelyben, bár az egyén egyesül a többiekkel, változatlanul csak önmagának engedelmeskedik, és épp oly szabad marad amilyen azelőtt volt. (A társadalmi szerződésről)
  • ... az embernek a magánakarata ellentmondhat az általános akaratnak...olyan igazságtalanság ez, amely ha elterjedt szokássá válik, a politikai társadalom pusztulását okozza...hogy tehát a társadalmi szerződés ne legyen puszta szó, hallgatólagosan beleértik azt a megállapodást, amely nélkül az összes többi hatástalan volna: aki nem hajlandó követni az általános akaratot, azt az egéssz alakulat fogja engedelmességre kötelezni. (A főhatalomról)
  • ...rabok vagyunk, amig a puszta testi vágy ösztökölésére cselekszünk, de ha a magunk alkotta törvényeknek engedelmeskedünk, akkor szabaddá válunk.

[szerkesztés] Forrás

  • Vezércsillagok (Franklin-társulat nyomdája, Budapest, 1901)
  • J. J. Rousseau: A társadalmi szerződésről, avagy a politikai jog elvei; PannonKlett Kiadó 1997; ISBN 9639023094
Wikipedia-logo.png
A magyar Wikipédiában további adatok találhatóak