Thököly Imre

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Thököly Imre

Késmárki gróf Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.

Idézetek[szerkesztés]

  • Keresztény királyok alkalmatosságával vékonyan remélhetni szabadulásunkat! Ily módon egyedül a török fegyver viheti haza a bujdosókat győzelmesen. […] Én is hazámnak csendességét és boldogulását kívánó és abban fáradozó fia és tagja vagyok. Én is hazámnak tartom Magyarországot, és szívesen is kívánom a nyugodalmasabb életet.
Zachar József: A Thököly-szabadságharc hadtörténeti és hadművészeti szempontból. In: Hadtörténelmi Közlemények 2005/3. 400–411. 402.

Róla írták[szerkesztés]

  • Három nővére volt Tököli Imrének: Katalin, Éva és Mária. Az elsőt elvette Eszterházy Ferenc, a másodikat Eszterházy Pál, a nádor, a harmadikat Nádasdy István. Mind a három legbuzgóbb híve I. Lipótnak, a trón legerősebb oszlopai; de amellett nemzetüket szerető igaz hazafiak."
Jókai Mór: A magyar nemzet története regényes rajzokban. - Caraffa. Az eperjesi mészárlás.
  • Gróf Tököli uram […] sok nagy rendek, vármegyék, városok neve alatt való leveleket formálván, mellyekkel elhitette az Portát, hogy idegenek az én általam való magyar dolgok folytatásátul, minden rendnek nagy obligatióval és igíretekkel arra kötelezte magát: csak adassék neki az magyar királyság, neki az egész Magyarország és Horvátország meghajol, és készek ő kegyelmét uralni. Így lett az mi kezünkben küldött [1681. évi] athnaménak visszavitetése […], melyet gróf Tököly uram nem […] impetrálhat soha, hanem ő kegyelmének az maga kívánsága szerint való és az országnak javára semmit nem célzó annuentiát és nem athnamét adtak ki neki [ti. 1682 szeptemberében] […] Melyből is meglátszik, csak maga privátumát és hasznát keresi; azt kegyelmed, mások is elhigyjék, az magyar nemzet részéről semmi securitást végben nem vitt, ha ellenkezőt hirdet, csak színes mesterség lészen, az nyolcvankettödik esztendőbeli hadakozásnak rendi is ezt bizonyítván.
Apafi Mihály levele Esterházy Pál nádornak (1683. január 21.). Varga J. János: A török orientáció változatai Magyarországon. Wesselényi–Apafi–Thököly 1663–1683. In: Történelmi Szemle 2007/2. 289–297. 294–295.
  • Az Méltóságos Thököly Imre Fejedelem az Magyar Haza Szabadságának helyreállításáért fegyvert fogván és azon Ügynek minden jobb utakon és módokon való folytatására életét, jószágát feláldozván […] méltónak ítéltetett, hogy minden jószágiban visszahelyeztessék, maga pedig Személye szerint több bujdosó Magyarokkal az leendő Békességnek Tractájában includáltassék.
Az 1705-ös szécsényi országgyűlés határozata. R. Várkonyi Ágnes: Thököly politikája és Magyarország esélyei a hatalmi átrendeződés idején. In: Hadtörténelmi Közlemények 2005/3. 363–399. 392.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A Wikipédiában további adatok találhatóak
Thököly Imre témában.
Commons
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Imre Thököly témájú anyagokat.