Tisza István

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

Gróf Tisza István magyar miniszterelnök

Tartalomjegyzék 1 Neki tulajdonított idézetek 2 Mások róla 3 Források 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Neki tulajdonított idézetek

Elvesztettük a háborút, de nem abban az értelemben, hogy ne tudnánk még továbbra is szívósan és hősiesen védekezni, nem abban az értelemben, hogy a végleges győzelmet ne tudnánk drágábbá tenni az ellenségnek, hanem igenis abban az értelemben, hogy az erőviszonyok terén olyan eltolódás állott be, amely megfoszt bennünket attól a reménytől, hogy a végleges győzelem a mienk lesz.

Sohasem voltunk a nemzetiségiek elnyomói. Le kell számolnunk az úgynevezett cseh-tót kérdéssel. Vakmerőbb hamisítást a történelem nem tud fölmutatni, mint a cseh-tót aspirációt. Meg kell érteni, hogy cseh-tót kérdés nincs és, hogy az nem más mint a csehek rablási vágya. (Zajos helyeselés és taps a munkapárton.) Nekünk mindannyiunknak kötelességünk a felvilágosítás fegyverével élni. A nemzetiségeknek csak elenyésző kisebbsége az, amely szembe helyezkedik a nemzeti kerettel.

• 1918

[szerkesztés] Mások róla

Tisza István személyéről és életművéről a legutóbbi időkig a „haladó kortársak és utókor” kliséi élnek a köztudatban. Jellemző, hogy bár már elég sokan tudják, hogy ellenezte a háborút, közkeletű panel az, amely Tisza Istvánt mégis a háborús fanatizmussal azonosítja. Személye az ú.n. progresszív szemlélet számára még ma is mintegy a „feudális” Magyarország megtestesítője, holott aligha volt nála végiggondoltabban klasszikus liberális (szabadelvű) politikus. Tisza István a valóságban a szélsőséges, a radikális eszmék, a mindent ígérgető illúziós politikusok és értelmiségiek ellenfele volt - de mindig jogállami keretekben és szenvedéllyel áthatott szellemi eszközökkel. Szenvedélyesen szerette hazáját, a történelmi Magyarországot, amelyért minden célszerű lépésre - tehát a folyamatos reálpolitikára („megalkuvás”) is hajlandó volt. Egész életműve a veszélyeztetettség tudatában fakadt, s az egykori kedvező dualista magyar nemzeti pozíció fenntartását szolgálta. Hívő keresztyénként a személyesen is vállalt szociális gondolat is áthatotta. Kevés nálánál őszintébb híve volt az önkormányzatiságnak.

Tőkéczky László:Tisza István; Kairosz Kiadó, 2000 – Fülszöveg

[szerkesztés] Források

• Index.hu vitafórum

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Tisza István meggyilkolásának története a francia Tharaud fivérek könyve szerint (Jean et Jérôme Tharaud: Quand Israël est roi, Párizs, Plon Kiadó, 1921)