Tudor Arghezi

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

Tudor Arghezi, eredeti neve Iosif Teodorescu (1880– 1967) román költő, író.

Idézetek verseiből[szerkesztés]

Áprily Lajos fordításai[szerkesztés]

Késő ősszel

Dérvert magányban, hol nagyúr a csend,
szétfut a park, amerre lát a szem.
Füstölgő tükrök gyászos ága leng
a parkon fátyolos-sejtelmesen.

(…)

Fenyőfák értek össze a magasban
s a parki fák kérő morajt cserélnek.
Mint könyv, becsukódik az este lassan,
s levelei közt zálog lesz a lélek.


Egy vidéki ház falára

Forrás mellett, lejtőn állsz, drága fészkem,
körülraktam csillaggal csendedet.
S itt hagylak, mint kék darvak, útrakészen,
fehér falad fáim közt integet.


Zsoltár

Tagadásnak s hívésnek vágya éget,
de egyik sem nyugtatja lelkemet,
álmom maradsz, melynél szebb nem lehet,
s egedből nem merlek levetni téged.


Ember!

Vad, kapzsi ösztönök ragadnak,
csak gyűjts, ember, csak gyűjts magadnak.
Lopj, ölj, pusztíts, gyötörj bilinccsel,
neked hatalom s drága kincs kell,
palota és köntös, de mennyi!
Mikben halott s dög fog heverni,
és sír, ember, sír, százezernyi.


Más fordítások[szerkesztés]

A dölyfös

Hoztak határontúlról is viszályt fogamzó mérget,
Kotláshoz egész országból körítették a fészket.
Megért a méreg, kikelt csakhamar,
Szomszédjának az oktalan szomszéd lett zivatar.
                                       (Nagy László fordítása)

Források[szerkesztés]

  • Áprily Lajos: Az aranyszarvas – Válogatott versfordítások. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1964.
  • Nagy László: Versek és versfordítások II. kötet. Versfordítások, 1957–1977 (444. oldal). Holnap Kiadó, 2004; ISBN 963 346 659 8
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Tudor Arghezi témában.