Antiszthenész
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Antiszthenész (Athén, Kr. e. 455 körül – Athén, Kr. e. 360 után) görög, cinikus iskolához tartozó, filozófus volt.
[szerkesztés] Töredékei
- Inkább legyen bolond az ember, semmint gyönyörérzete támadjon.
- Olyan asszonyokkal kell szeretkezni akik ismerik a hálát.
- Jobb ha a hollók, mint ha a hízelgők áldozatául esik az ember: amazok holtan falnak fel, emezek elevenen.
- Ahogy a rozsda a vasat, úgy emészti el az irigy embert a saját irigysége.
- Akik halhatatlanok akarnak lenni istenfélő és igazságos módon éljenek.
- A városállamok akkor pusztulnak el, amikor nem tudnak különbséget tenni a hitvány és a derék emberek között.
- Különös, hogy a gabonát meg tisztítjuk a konkolytól, s a hasznavehetetlen embereket sem engedjük harcolni, ám az államügyekből nem zárjuk ki a semmirekellőket.
- Vannak köztetek képzetlen hadvezérek is, akik attól hadvezérek, hogy megválasztották őket.
- Tanulj azoktól akik, akik tudják, hogy hibáid kerülendők.
- Az erény a tettekben van, nincs szükség, sem érvekre, sem tanokra.
- A bölcs elégséges önmagának, mivel a többiek mindene az övé.
- Figyelj oda ellenségeidre: hibáidat ők veszik észre először.
- A derék emberek barátok.
[szerkesztés] Idézetek róla
Csatlakozott Szókratészhoz, és ez annyira hasznára vált, hogy saját tanítványait is arra ösztönözte, hogy legyenek Szókratész tanítványai.
- ...
Peiraieuszban lakott, így minden nap negyve stadiont gyalogolt, hogy hallgathassa Szókratészt. Tőle tanulta az álhatatosságot és az emóciómentességet.
- ...
Arra a kérdésre, hogy mi a legjobb dologaz emberszámára azt válaszolta: "A szerencsés halál" (...) Amikor semmirekellő emberek dicsérték, így szólt: "Félek, hogy valami hitvány dolgot műveltem!".
- ...
Azt javasolta az athéniaknak, hogy szavazzák meg a szamarak valójában lovak.
- ...
Ócska filozófusköpenyét úgy fordította, hogy szembetűnő legyen rajta a szakadás. Szókratész ezt látván így szólt: "kilátszik a dicsvágyad!"
- Diogenész Laertiosz: De vitis ... clarorum philosophorum, VI.
[szerkesztés] Forrás
- Görög gondolkodók 3. Kossuth Kiadó 1994. ISBN 9630937522


