„Blaise Pascal” változatai közötti eltérés

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
NCurse (vitalap | szerkesztései)
revert
1. sor: 1. sor:
[[kép:Blaise Pascal.jpeg|thumb|220px|right]]
[[kép:Blaise Pascal.jpeg|thumb|220px|right]]
'''Blaise Pascal''' ([[w:hu:1623|1623]]-[[w:hu:1662|1662]]) francia matematikus, fizikus és gondolkodó
'''Blaise Pascal''' ([[w:hu:1623|1623]]-[[w:hu:1662|1662]]) francia matematikus, fizikus és gondolkodó

Pascal, Blaise (Clermont, ma Clermont-Ferrand, 1623. - Párizs, 1662.): francia matematikus, fizikus, író. Édesapja, Étienne Pascal az adóügyi főhatóság elnöke volt. Hároméves korában meghalt az édesanyja, ekkor a család Párizsba költözött. Pascal egyre otthonosabban kezdett mozogni apja tudós barátainak társaságában. 17 éves korában jelentette meg első munkáját: „Értekezés a kúpok természetéről". 1642-ben megtervezte és megépítette az első megbízhatóan működő mechanikus kalkulátort, amely összeadásra és kivonásra volt alkalmas, azzal a céllal, hogy segítse apja munkáját a pénzügyi ellenőrzésben. 1646-hoz kapcsolódik az „első megtérés" élménye és Torricelli kísérleteinek megismétlése (apjával és sógorával végezte ezeket). Felfedezte a barometrikus magasságmérést, és megfogalmazta a folyadékokra vonatkozó törvényét; ezzel a hidrodinamika egyik megalapozójának tekinthető. Eredményeit egy évvel később publikálta: „az űrrel kapcsolatos új kísérletek" címen. Megismerkedett a janzenizmussal és hosszas beszélgetéseket folytatott Descartes-tal. Kezdetben követte a mestert, majd bírálni kezdte. Többek között azt nehezményezte, hogy Descartes istenérvei nem szólnak a szívhez. Egészsége ez idő tájt megromlott. 1648-ban megírta az „Értekezés a kúpszeletek
eredeztetéséről", 1651-ban pedig az „Értekezés az űrről c. munkáját. 1654-ben készült el a „Tanulmány az aritmetikai háromszögekről" c. műve, s ehhez az évhez köthető végső megtérése. Port-Royalba való visszatérése után P. Fermattal kezdett el levelezni. (E levelezés eredményeként született meg a valószínűségszámítás.) 1658-ban öntötte formába apologetikáját „A geometria elemei; Körlevél a cikloid kapcsán" c. művében a matematikából kiindulva jutott el Istenhez. Pascal filozófiai nézetei azon alapultak, hogy igazi tudást az értelem nem adhat, ehhez egyedül érzelemmel és intuícióval lehet eljutni. Elméletének középpontja a fogadás-érv: az embert létezése arra kötelezi, hogy fogadást köt Isten létére, szigorú matematikai formulát ad neki. Pascal abból következtetett Isten létére, hogy az ember nem elég önmagának; az emberi természet túlmutat önmagán, s ezt csak Isten léte indokolhatja. Tanítása szerint Isten léte nem bizonyított, de számunka csak előnyös, ha feltételezzük azt („rejtőzködő Isten"). A megismerés tehát egyenlő Isten keresésével. Gondolatait - a cikloid kapcsán - az integrálási technikákra építette. Pascal aggódó és türelmetlen elme volt, gyorsan akart eljutni a lényeghez, s nem habozott az eszközök kiválasztásában, lett légyen az a maró gúny („Vidéki levelek", 1656) vagy az érzékenység („a szív iránt fogékony Isten"). Megtérése után az „üdvösség semmibevétele" ellen küzdött. A Pascal-i módszer tárgya az isteni igazság, forrása az esztétikai intuíció, mely az ellentétek kibékítését teremti meg. „Gondolatok" (megj. 1669) c. művében a racionális érvek mellett mindig jelen vannak az előzőekre válaszoló antitézisek. Pascal állitása szerint a kegyelem Istentől való. Ezzel a kijelentésével mintegy elismeri saját vállalkozásának kudarcát: Pascal szándéka az volt, hogy bebizonyítsa Isten létét, tragédiája pedig az, hogy tudta, az apologéta nem adhat hitet. Nevét őrzi az Si-rendszerben a nyomás egysége.


==Idézetei==
==Idézetei==

A lap 2006. április 6., 21:14-kori változata

Fájl:Blaise Pascal.jpeg

Blaise Pascal (1623-1662) francia matematikus, fizikus és gondolkodó

Idézetei

  • Borzalmas látni, hogy valaki semmiségekért remeg, és ugyanakkor érzéketlen a legnagyobb dolgokkal szemben.
  • ... a legnagyobb betegség ez az érzéketlenség éppen, és ez a végtelen gyengeség, hogy még saját nyomorát sem érzi a lelkem.
  • A természet titkai rejtve vannak előttünk; jóllehet állandóan alkot, nem látjuk mindig az eredményt; csak idővel s koronként ismerjük meg, s bár a természet mindig egyforma, mi sem ismerjük mindig egyformán. Egyre többet tapasztalhatunk, mert elménk egyre fejlődik...
  • ...nem vagy kevésbé Isten akkor, ha sújtasz és ha büntetsz, mint amikor vigasztalsz és kegyelmet gyakorolsz.
  • A szívnek megvan a maga ésszerűsége, amit az értelem egyáltalán nem ismer.
  • Hogyan is ismerhetné meg a rész az egészet?
  • Semmi sem olyan fontos az ember számára, mint a sorsa, semmi sem olyan félelmetes, mint az örök élet.
  • Csak az a szégyen, ha valaki nem ismer szégyent.
  • ... a túlzott jóindulat is zavarja az embert.
  • ... a testi fájdalom csak a lelki fájdalom büntetése és tükörképe.
  • Tudnunk kell, mire vagyunk képesek: több vagyunk a semminél, de nem vagyunk minden...
  • A szeretet vagy a gyűlölet megváltoztatja az igazságot.

Külső hivatkozások

A Wikipédiában további adatok találhatóak
Blaise Pascal témában.