„Neumann János” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Harp (vitalap | szerkesztései) Entrópia |
Harp (vitalap | szerkesztései) a interwiki |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
[[Kategória:Matematikusok]] |
[[Kategória:Matematikusok]] |
||
[[en:John von Neumann]] |
|||
[[el:Τζον Φον Νόιμαν]] |
|||
[[de:John von Neumann]] |
[[de:John von Neumann]] |
||
[[fr:John von Neumann]] |
[[fr:John von Neumann]] |
||
A lap 2007. január 3., 16:31-kori változata
Neumann János (1903-1957) matematikus
Ismert forrású idézetek
- Bárki, aki aritmetikai módszerekkel akar előállítani egy véletlenszámot, a bűn állapotában leledzik.
- Hívhatja entrópiának két okból. Első alkalommal a statisztikus mechanikában használták az Ön bizonytalansági függvényét, tehát van már neve. Másodsorban, és ez még fontosabb, senki nem tudja valójában mi az entrópia, így egy vitában Önnek mindig előnye van.
- Scientific American 1971 , volume 225 , page 180
- Claude Shannon számára javasol nevet az új bizonytalansági függvénye számára.
Neki tulajdonított idézetek
- ... az idegrendszer működése kétféle közléstípuson alapszik: egyfelől olyanokon, amelyek nem foglalnak magukban aritmetikai formalizmusokat. Másfelől olyanokon, amelyek igen. Az előbbi típusba tartoznak az utasítás-közlések (logikai közlések). Az utóbbiba pedig a számközlések (aritmetikai közlések). Az előbbieket szorosabb értelemben vett nyelvként jellemezhetjük, míg az utóbbiakat matematikának tekinthetjük.
- Az agy nem a matematika nyelvét használja.
- Szembe kell néznünk azzal, hogy a nyelv messzemenően történelmi esetlegességet alkot.
- A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja.
