„Neumann János” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2007. január 3., 16:35-kori változata

Neumann János (1903-1957) matematikus

Bárki, aki aritmetikai módszerekkel akar előállítani egy véletlenszámot, a bűn állapotában leledzik.
- Innen: John von Neumann, "Various techniques used in connection with random digits," in A.S. Householder, G.E. Forsythe, and H.H. Germond, eds., Monte Carlo Method, National Bureau of Standards Applied Mathematics Series, 12 (Washington, D.C.: U.S. Government Printing Office, 1951): 36-38.
- arról, hogy a pszeudovéletlen számokat nem szabad összetéveszteni a valódi véletlen számokkal. (Neumann nem a pszeudovéletlen számok használata ellen van, hiszen ő is előszeretettel használta azokat.)

Hívhatja entrópiának két okból. Első alkalommal a statisztikus mechanikában használták az Ön bizonytalansági függvényét, tehát van már neve. Másodsorban, és ez még fontosabb, senki nem tudja valójában mi az entrópia, így egy vitában Önnek mindig előnye van.
- Scientific American 1971 , volume 225 , page 180
- Claude Shannon számára javasol nevet az új bizonytalansági függvénye számára.

... az idegrendszer működése kétféle közléstípuson alapszik: egyfelől olyanokon, amelyek nem foglalnak magukban aritmetikai formalizmusokat. Másfelől olyanokon, amelyek igen. Az előbbi típusba tartoznak az utasítás-közlések (logikai közlések). Az utóbbiba pedig a számközlések (aritmetikai közlések). Az előbbieket szorosabb értelemben vett nyelvként jellemezhetjük, míg az utóbbiakat matematikának tekinthetjük.
Az agy nem a matematika nyelvét használja.
Szembe kell néznünk azzal, hogy a nyelv messzemenően történelmi esetlegességet alkot.
A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja.

A Wikipédiában további adatok találhatóak

Neumann János témában.

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 ==Ismert forrású idézetek==
 * Bárki, aki aritmetikai módszerekkel akar előállítani egy véletlenszámot, a bűn állapotában leledzik.
+** Innen: John von Neumann, "Various techniques used in connection with random digits," in A.S. Householder, G.E. Forsythe, and H.H. Germond, eds., ''Monte Carlo Method'', National Bureau of Standards Applied Mathematics Series, 12 (Washington, D.C.: U.S. Government Printing Office, 1951): 36-38.
+** arról, hogy a pszeudovéletlen számokat nem szabad összetéveszteni a valódi véletlen számokkal. (Neumann nem a pszeudovéletlen számok használata ellen van, hiszen ő is előszeretettel használta azokat.)
 * Hívhatja entrópiának két okból. Első alkalommal a statisztikus mechanikában használták az Ön bizonytalansági függvényét, tehát van már neve. Másodsorban, és ez még fontosabb, senki nem tudja valójában mi az entrópia, így egy vitában Önnek mindig előnye van.