„Blaise Pascal” változatai közötti eltérés

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Replacing page with 'thumb|220px|right '''Blaise Pascal''' (1623-1662) francia matematikus, fizikus és gondolkodó ==Idézetei== * Borzalm...'
Az1568 (vitalap | szerkesztései)
a 193.226.252.107 szerkesztései visszaállítva 81.17.197.158 utolsó változatára
4. sor: 4. sor:
==Idézetei==
==Idézetei==


* Borzalmas látni, hogy valaki semmiségekért remeg, és ugyanakkor érzéketlen a
* Borzalmas látni, hogy valaki semmiségekért remeg, és ugyanakkor érzéketlen a legnagyobb dolgokkal szemben.
* ... a legnagyobb betegség ez az érzéketlenség éppen, és ez a végtelen gyengeség, hogy még saját nyomorát sem érzi a lelkem.
* A természet titkai rejtve vannak előttünk; jóllehet állandóan alkot, nem látjuk mindig az eredményt; csak idővel s koronként ismerjük meg, s bár a természet mindig egyforma, mi sem ismerjük mindig egyformán. Egyre többet tapasztalhatunk, mert elménk egyre fejlődik...
* ...nem vagy kevésbé Isten akkor, ha sújtasz és ha büntetsz, mint amikor vigasztalsz és kegyelmet gyakorolsz.
* A szívnek megvan a maga ésszerűsége, amit az értelem egyáltalán nem ismer.
* Hogyan is ismerhetné meg a rész az egészet?
* Semmi sem olyan fontos az ember számára, mint a sorsa, semmi sem olyan félelmetes, mint az örök élet.
* Csak az a szégyen, ha valaki nem ismer szégyent.
* ... a túlzott jóindulat is zavarja az embert.
* ... a testi fájdalom csak a lelki fájdalom büntetése és tükörképe.
* Tudnunk kell, mire vagyunk képesek: több vagyunk a semminél, de nem vagyunk minden...
* A szeretet vagy a gyűlölet megváltoztatja az igazságot.
* Az a baj a világban, hogy az erő nem igazságos, és az igazságnak nincs ereje.


* Unalom. – Semmi sem olyan elviselhetetlen az ember számára, mint a szenvedélyek, ügyes-bajos dolgok, szórakozás, iparkodás nélküli teljes tétlenség. Ilyenkor átérzi semmi voltát, elhagyatottságát, elégtelenségét, függőségét, tehetetlenségét, ürességét
* ...nyomorú sors nyomorultnak tudni magunkat, de a nagyság jele, ha felismerjük nyomorultságunkat.
* Oly magasra értékeli az ember eszét, hogy bármilyen kiváltságos helyzetben éljen is, nem érzi magát boldognak, ha nem fogad el ugyanilyen előnyös helyzetet embertársai gondolkodásában.
* Az ember, szelleme miatt majdnem angyal, alantossága miatt majdnem állat.
* Nádszál az ember, semmi több, a természet leggyengébbike; de gondolkodó nádszál. Nem kell az egész világmindenségnek összefognia ellene, hogy összezúzza: egy kis pára, egyetlen csepp víz elegendő hozzá, hogy megölje. De még ha eltaposná a mindenség, akkor is nemesebb lenne, mint a gyilkosa, mert ő tudja, hogy meghal; a mindenség azonban nem is sejti, hogy mennyivel erősebb nála.
* Az ember sem nem angyal, sem nem állat, s a legnagyobb baj az, hogy aki angyal akar lenni, állattá lesz.
* Óhajtjuk az igazságot, de magunkban csak bizonytalanságot találunk.
* Hajszoljuk a boldogságot, de csak nyomorúságot és halált lelünk.
* Minél több bennünk a bölcsesség, annál több nagyságot és gyarlóságot fedezünk fel az emberben.
* A gonoszak olyan emberek, akik ismerik az igazságot, de csak annyiban állnak mellé, amennyiben egyezik érdekükkel; egyébként azonban elpártolnak tőle.
:''Gondolatok''

*Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene, nem a filozófusok és a tudósok Istene.
:''Memorial''

==Külső hivatkozások==
{{wikipédia}}


[[Kategória:Filozófusok|Pascal, Blaise]]
[[Kategória:Fizikusok|Pascal, Blaise]]
[[Kategória:Matematikusok|Pascal, Blaise]]

[[bg:Блез Паскал]]
[[cs:Blaise Pascal]]
[[de:Blaise Pascal]]
[[en:Blaise Pascal]]
[[eo:Blaise PASCAL]]
[[es:Blaise Pascal]]
[[fr:Blaise Pascal]]
[[he:בלז פסקל]]
[[it:Blaise Pascal]]
[[ja:ブレーズ・パスカル]]
[[ko:블레즈 파스칼]]
[[nl:Blaise Pascal]]
[[pl:Blaise Pascal]]
[[pt:Blaise Pascal]]
[[ro:Blaise Pascal]]
[[fi:Blaise Pascal]]

A lap 2007. március 7., 22:12-kori változata

Fájl:Blaise Pascal.jpeg

Blaise Pascal (1623-1662) francia matematikus, fizikus és gondolkodó

Idézetei

  • Borzalmas látni, hogy valaki semmiségekért remeg, és ugyanakkor érzéketlen a legnagyobb dolgokkal szemben.
  • ... a legnagyobb betegség ez az érzéketlenség éppen, és ez a végtelen gyengeség, hogy még saját nyomorát sem érzi a lelkem.
  • A természet titkai rejtve vannak előttünk; jóllehet állandóan alkot, nem látjuk mindig az eredményt; csak idővel s koronként ismerjük meg, s bár a természet mindig egyforma, mi sem ismerjük mindig egyformán. Egyre többet tapasztalhatunk, mert elménk egyre fejlődik...
  • ...nem vagy kevésbé Isten akkor, ha sújtasz és ha büntetsz, mint amikor vigasztalsz és kegyelmet gyakorolsz.
  • A szívnek megvan a maga ésszerűsége, amit az értelem egyáltalán nem ismer.
  • Hogyan is ismerhetné meg a rész az egészet?
  • Semmi sem olyan fontos az ember számára, mint a sorsa, semmi sem olyan félelmetes, mint az örök élet.
  • Csak az a szégyen, ha valaki nem ismer szégyent.
  • ... a túlzott jóindulat is zavarja az embert.
  • ... a testi fájdalom csak a lelki fájdalom büntetése és tükörképe.
  • Tudnunk kell, mire vagyunk képesek: több vagyunk a semminél, de nem vagyunk minden...
  • A szeretet vagy a gyűlölet megváltoztatja az igazságot.
  • Az a baj a világban, hogy az erő nem igazságos, és az igazságnak nincs ereje.


  • Unalom. – Semmi sem olyan elviselhetetlen az ember számára, mint a szenvedélyek, ügyes-bajos dolgok, szórakozás, iparkodás nélküli teljes tétlenség. Ilyenkor átérzi semmi voltát, elhagyatottságát, elégtelenségét, függőségét, tehetetlenségét, ürességét
  • ...nyomorú sors nyomorultnak tudni magunkat, de a nagyság jele, ha felismerjük nyomorultságunkat.
  • Oly magasra értékeli az ember eszét, hogy bármilyen kiváltságos helyzetben éljen is, nem érzi magát boldognak, ha nem fogad el ugyanilyen előnyös helyzetet embertársai gondolkodásában.
  • Az ember, szelleme miatt majdnem angyal, alantossága miatt majdnem állat.
  • Nádszál az ember, semmi több, a természet leggyengébbike; de gondolkodó nádszál. Nem kell az egész világmindenségnek összefognia ellene, hogy összezúzza: egy kis pára, egyetlen csepp víz elegendő hozzá, hogy megölje. De még ha eltaposná a mindenség, akkor is nemesebb lenne, mint a gyilkosa, mert ő tudja, hogy meghal; a mindenség azonban nem is sejti, hogy mennyivel erősebb nála.
  • Az ember sem nem angyal, sem nem állat, s a legnagyobb baj az, hogy aki angyal akar lenni, állattá lesz.
  • Óhajtjuk az igazságot, de magunkban csak bizonytalanságot találunk.
  • Hajszoljuk a boldogságot, de csak nyomorúságot és halált lelünk.
  • Minél több bennünk a bölcsesség, annál több nagyságot és gyarlóságot fedezünk fel az emberben.
  • A gonoszak olyan emberek, akik ismerik az igazságot, de csak annyiban állnak mellé, amennyiben egyezik érdekükkel; egyébként azonban elpártolnak tőle.
Gondolatok
  • Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene, nem a filozófusok és a tudósok Istene.
Memorial

Külső hivatkozások

A Wikipédiában további adatok találhatóak
Blaise Pascal témában.