„Arthur Schopenhauer” változatai közötti eltérés

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Varga Réka (vitalap | szerkesztései)
sk
25. sor: 25. sor:
[[es:Arthur Schopenhauer]]
[[es:Arthur Schopenhauer]]
[[eo:Arthur SCHOPENHAUER]]
[[eo:Arthur SCHOPENHAUER]]
[[sk:Arthur Schopenhauer]]

A lap 2007. március 26., 22:15-kori változata

Arthur Schopenhauer

Arthur Schopenhauer (1788. – 1860.) német filozófus.

Idézetek

Az élet nem arra való, hogy élvezzük, hanem hogy átessünk rajta és befejezzük.

Etika két alapproblémája

Képzetem a világ... a világ hordozója, minden megjelenőnek, minden objektumnak előzetes feltétele: mert bármi létezzék is, csak a szubjektum számára van.

A természetben mindenütt harc, küzdés és győzelem váltakozik. Az akarat minden foka küzd egymással anyagért, térért, időért... Az akaratnak önmagából kell táplálkoznia, mivel kivüle semmi nincsen, és ez egy éhes akarat. Innét a hajsza, a szorongás és a szenvedés

A világ mint akarat és képzet

Véleményem szerint, Fichte, Schelling és Hegel nem filozófusok, mert hiányzik belőlük ennek első kelléke: komolyság és becsületesség a kutatásban. Puszta szofisták ők: látszani akartak valaminek, nem lenni, s nem az igazságot keresték, hanem saját javukat és előmenetüket a világban...ezzel szemben kitüntek egy dologban, abban a művészetükben, hogy elkápráztassák a közönséget s magukat olyasmi gyanánt érvényesítsék, amik nem voltak; mindehez kétségkivül tehetség kell, csak nem filozófiai. Hogy ellenben a filozófiában semmi valódit alkotni nem tudtak, -végső alapon azon múlott, hogy értelmük nem vált szabaddá, hanem szolgálatában maradt az akaratnak.

Az ideálisról és a reálisról sóló tan (függelék)

Külső hivatkozások

A Wikipédiában további adatok találhatóak