„Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij” változatai közötti eltérés

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Varga Réka (vitalap | szerkesztései)
Varga Réka (vitalap | szerkesztései)
23. sor: 23. sor:


== Forrás ==
== Forrás ==
Bölcsességek Könyve; Könyvmíves Kiadó, Budapest. ISBN 9639262889
*Bölcsességek Könyve; Könyvmíves Kiadó, Budapest. ISBN 9639262889
*[http://mek.oszk.hu/04000/04000/html/ A Karamazov testvérek]


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==

A lap 2007. május 4., 20:01-kori változata

Dosztojevszkij

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (Фёдор Михайлович Достоевский, kép:hang.png kiejtése✩) ( Moszkva, 1821. november 11. – Szentpétervár, 1881. február 9.), orosz író. A világirodalom és az orosz irodalom mindmáig legnevesebb képviselőinek egyike, a 19. századi orosz irodalom diadalra jutásának kulcsfigurája, az úgynevezett filozófiai-ideológiai regény vagy eszme-regény műfajának megalkotója, a lélektani regény mestere.

Idézetek

  • Jegyezzétek meg mindnyájan: vagy tisztességes nővel tartsatok kapcsolatot, vagy tisztességtelennel... Csak egy választás lehetséges! Máskülönben okvetlenül belegabalyodik az ember...
  • A szépség: talány.
  • A szépséggel fel lehet fordítani a világot.
  • A művészet éppen olyan szükséglete az embernek, mint az evés és az ivás.
  • A féltudomány az emberiség legszörnyübb átka.
  • ...bizony, szívós teremtés az ember! Azt hiszem, az embert legjobban ezzel jellemezhetjük: olyan lény, aki mindent megszokik.
  • ... valamennyi emberi erény alapja a legmélyebb önzés.
  • ... miről beszélhet egy rendes ember a legnagyobb élvezettel? A felelet: saját magáról.
  • Ha valakit teljesen meg akarnék semmisíteni, széttaposni, a legszörnyűbb büntetéssel akarnám sújtani, amelytől még a legszörnyűbb gyilkos is megremegne és összeroskadna, nem kellene egyebet tenni, mint a munkáját teljesen haszontalanná és értelmetlenné tenni.
  • Ha minden ésszerű lenne a földön, akkor nem történne semmi.
  • Az emberi lét titka nem abban rejlik, hogy éljünk, hanem abban, hogy miért éljünk. Az ember, ha nincs szilárd elképzelése arról, hogy miért éljen, nem hajlandó élni, és inkább elpusztítja magát, semhogy e földön maradjon, még ha csupa kenyérrel rakják is körül.
  • Az ember csak a bajait szereti számon tartani, az örömeit nem.
  • Általában az ember csakugyan szereti lesújtottnak látni a legjobb barátját. A barátság legnagyobbrészt ezen alapszik.

Idézetek A Karamazov testvérek műből

  • Idegen kolostorba ne menj a saját reguláddal.
  • No most, mivel ingerült vagyok - ahogy ismerem magam -, heveskedni, vitázni fogok, és lealacsonyítom magamat is, az eszmét is.
  • Én vérbeli bohóc vagyok, születésemtől fogva, főtisztelendő úr, olyan, mint egy eszelős; nem vitatom: lehet, hogy talán ördög bujkál bennem, egyébként csak kis kaliberű, mert a rangosabbja más kvártélyt választott volna, no nem magát, Pjotr Alekszandrovics, mert maga is gyatra szállás lenne. De én azért hiszek, hiszek Istenben. Csak az utóbbi időben fogott el kétség, de azért most itt ülök, és várom a nagy igéket. Úgy vagyok, főtisztelendő úr, mint Diderot, a filozófus. Talán tudja, szentséges atyám, hogy a filozófus Diderot Katalin cárnő idejében hogyan állított be Platon metropolitához. Belépett, és rögtön azt mondta: "Nincs Isten." Erre a nagy főpap felemelte ujját, és így szólt: "Mondá a bolond az ő szívében: nincs Isten!" Az pedig ahogy volt, a lába elé borult, és azt kiáltotta: "Hiszek, és felveszem a keresztséget!" Aztán nyomban meg is keresztelték. Daskova hercegnő lett a keresztanyja, Potyomkin meg a keresztapja...

Forrás

Külső hivatkozások

A Wikipédiában további adatok találhatóak