„Arthur Schopenhauer” változatai közötti eltérés

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Varga Réka (vitalap | szerkesztései)
ChtitBot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: el, et, fa, fi, gl, he, it, ja, ku, nl, pl, pt, ro, ru, sl, sq, sr, tr, uk, zh
36. sor: 36. sor:
[[cs:Arthur Schopenhauer]]
[[cs:Arthur Schopenhauer]]
[[de:Arthur Schopenhauer]]
[[de:Arthur Schopenhauer]]
[[el:Αρθούρος Σοπενχάουερ]]
[[es:Arthur Schopenhauer]]
[[eo:Arthur SCHOPENHAUER]]
[[eo:Arthur SCHOPENHAUER]]
[[es:Arthur Schopenhauer]]
[[et:Arthur Schopenhauer]]
[[fa:آرتور شوپنهاور]]
[[fi:Arthur Schopenhauer]]
[[gl:Arthur Schopenhauer]]
[[he:ארתור שופנהאואר]]
[[it:Arthur Schopenhauer]]
[[ja:アルトゥール・ショーペンハウアー]]
[[ku:Arthur Schopenhauer]]
[[nl:Arthur Schopenhauer]]
[[pl:Arthur Schopenhauer]]
[[pt:Arthur Schopenhauer]]
[[ro:Arthur Schopenhauer]]
[[ru:Шопенгауэр, Артур]]
[[sk:Arthur Schopenhauer]]
[[sk:Arthur Schopenhauer]]
[[sl:Arthur Schopenhauer]]
[[sq:Arthur Schopenhauer]]
[[sr:Артур Шопенхауер]]
[[tr:Arthur Schopenhauer]]
[[uk:Шопенгавер Артур]]
[[zh:亞瑟·叔本華]]

A lap 2007. június 24., 15:28-kori változata

Arthur Schopenhauer

Arthur Schopenhauer (1788. – 1860.) német filozófus.

Idézetek

Az élet nem arra való, hogy élvezzük, hanem hogy átessünk rajta és befejezzük.

Etika két alapproblémája

Képzetem a világ... a világ hordozója, minden megjelenőnek, minden objektumnak előzetes feltétele: mert bármi létezzék is, csak a szubjektum számára van.

A természetben mindenütt harc, küzdés és győzelem váltakozik. Az akarat minden foka küzd egymással anyagért, térért, időért... Az akaratnak önmagából kell táplálkoznia, mivel kivüle semmi nincsen, és ez egy éhes akarat. Innét a hajsza, a szorongás és a szenvedés

A világ mint akarat és képzet

Véleményem szerint, Fichte, Schelling és Hegel nem filozófusok, mert hiányzik belőlük ennek első kelléke: komolyság és becsületesség a kutatásban. Puszta szofisták ők: látszani akartak valaminek, nem lenni, s nem az igazságot keresték, hanem saját javukat és előmenetüket a világban...ezzel szemben kitüntek egy dologban, abban a művészetükben, hogy elkápráztassák a közönséget s magukat olyasmi gyanánt érvényesítsék, amik nem voltak; mindehez kétségkivül tehetség kell, csak nem filozófiai. Hogy ellenben a filozófiában semmi valódit alkotni nem tudtak, -végső alapon azon múlott, hogy értelmük nem vált szabaddá, hanem szolgálatában maradt az akaratnak.

Az ideálisról és a reálisról sóló tan (függelék)

Forrás nélküli idézetek [1]

Aki azért jött a világra, hogy azt komolyan és fontos dolgokban felvilágosítsa - szerencsésnek mondhatja magát ha ép bőrrel megússza.

Többet adok egy hű kutya farkcsóválására, mint száz barátságnyílvánításra és mímelésre.

"Semmit sem szeretni, sem gyűlölni" magában foglalja a felét minden életbölcsességnek; a másik fele: "Semmit sem mondani és semmit sem hinni el".

Miért látja az ember öregkorában az életet, amely mögötte van, olyan rövidnek? Mert olyan rövidnek tartja, amilyen rövid az emléke. Ebből ugynis minden jelenktéktelen és kellemtlen dolog kiesett, tehát kevéss maradt meg.

Jegyzet

  1. In.Tihanyi István (szerk): Bölcsességek könyve; Könyvmíves Kiadó, ISBN 9639262889

Külső hivatkozások

A Wikipédiában további adatok találhatóak