„Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling” változatai közötti eltérés

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
8. sor: 8. sor:


Mindezt együttvéve, ami a tudásunkban pusztán objektív, természetnek nevezzük; ezzel szemben énnek, vagy intelligenciának nevezhetjük mindazt, ami szubjektív. E két fogalom ellentétes egymással. Az intelligenciát eredetileg pusztán gondolkodónak, a természetet pusztán elgondolhatónak, amazt tudatosnak emezt pedig tudatlannak képzeljük el. De minden tudásban e kettőnek az egybeesésére van szükség; a feladat: megmagyarázni az egybeesést.
Mindezt együttvéve, ami a tudásunkban pusztán objektív, természetnek nevezzük; ezzel szemben énnek, vagy intelligenciának nevezhetjük mindazt, ami szubjektív. E két fogalom ellentétes egymással. Az intelligenciát eredetileg pusztán gondolkodónak, a természetet pusztán elgondolhatónak, amazt tudatosnak emezt pedig tudatlannak képzeljük el. De minden tudásban e kettőnek az egybeesésére van szükség; a feladat: megmagyarázni az egybeesést.
:...
Ha a transzcendentális filozófiában a szubjektív az első, ha a szubjektív az alapja minden realitásnak, és minden egyébnek ez az egyetlen magyarázó elve, akkor a transzcendentális filozófia szükségképpen azzal kezdődik, hogy általánosságban kétségbe vonja az objektív realitását.
:A transzcendentális idealizmus rendszere (''Bevezetés -- A transzcendentális filozófia fogalma'')
:A transzcendentális idealizmus rendszere (''Bevezetés -- A transzcendentális filozófia fogalma'')



A lap 2007. szeptember 22., 13:33-kori változata

Schelling

Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling (Németország, Leonberg, 1775. január 27. – Svájc, Bad Ragaz, 1854. augusztus 20.) német filozófus.

Az egyik legjelentősebb német idealista filozófus, Fichte követője volt. Az a priori, transzcendentális azonosságát hirdette, azonban eltért annyiban Fichtetől, hogy szerinte az objektum nem a szubjektum produktuma, hanem önálló reális létező.

Idézetek

Minden tudás egy objektívnek egy szubjektívvel való megegyezésen alapul. Mert csak az igazat tudjuk; az igazságot általában a képzeteknek tárgyainkkal való megegyezésével határozzák meg.

Mindezt együttvéve, ami a tudásunkban pusztán objektív, természetnek nevezzük; ezzel szemben énnek, vagy intelligenciának nevezhetjük mindazt, ami szubjektív. E két fogalom ellentétes egymással. Az intelligenciát eredetileg pusztán gondolkodónak, a természetet pusztán elgondolhatónak, amazt tudatosnak emezt pedig tudatlannak képzeljük el. De minden tudásban e kettőnek az egybeesésére van szükség; a feladat: megmagyarázni az egybeesést.

...

Ha a transzcendentális filozófiában a szubjektív az első, ha a szubjektív az alapja minden realitásnak, és minden egyébnek ez az egyetlen magyarázó elve, akkor a transzcendentális filozófia szükségképpen azzal kezdődik, hogy általánosságban kétségbe vonja az objektív realitását.

A transzcendentális idealizmus rendszere (Bevezetés -- A transzcendentális filozófia fogalma)

Forrás

  • Schelling: A transzcendentális idealizmus rendszere; Gondolat, Budapest, 1983.

Külső hivatkozások

A Wikipédiában további adatok találhatóak