Kossuth Lajos

Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torinó, 1894. március 20.): államférfi, Magyarország kormányzója.

Forrással ellátott idézetei

• Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni.
  • Országgyűlési beszéd, 1848. július 11.

• Kinyilatkoztatom, hogy azon nemzet nem fog élni, amely nemzet elvül nem választja azt, hogy aki őt kővel, az menykővel.
  • Országgyűlési beszéd, 1848. december 20.

• ...revolúciókat sem rózsavízzel, sem glaszékesztűkben nem lehet csinálni.
• A teória olyan épület, melynek alapja a praxis. Aki ezt szem előtt tartva, általános eszméket penget, az puszta hangot mond, s üres szalmát csépel - vagy mást akar, mint amit mond.
  • A dunai állam-konföderáció és a nemzetiségi kérdés

• ...a hatalmat csak a szabadság rovására lehet összpontosítani.
  • Magyarország alkotmánya

• A magyar nyelvnek Magyarországon kívül hazája nincs.
• Akkor a legnagyobb a sötétség, mikor a hajnal közel van.
  • Értekezés Magyarországról. Irataim az emigrációból.

• ...úgy látszik, hogy a magyarnak hiába írták a történelmet. Nem okul semmin. Még csak saját kárán sem.
  • 1849 - Kossuth a magyar igazságért

• ... kifejlett s külön személyiségük teljes tudatával bíró nemzeteket egy állammá összeolvasztani lehetetlen.
• Veszve csak azon nemzet lehet, amely lemondott önmagáról.
  • Levél a váci kerület választóinak

• ... cél: szabadság s alkotmányos jog minden magyarnak; nemzeti jólét, mely a szabadság gyökeréből hajtson; közös teherviselés különbség nélkül, s az alkotmányos szabadság közös élvezete, azon organikus formák kifejtése s a népképviselet kellékeihez idomáítás által, melynek köszönhetjük, hogy él magyar, áll még Buda.
  • Kossuth: Örökváltság

• A status helyesebben cselekszik, ha maga gyárakat nem állít, mert a status sok tekintetnél fogva nem igen alkalmas gyárnokságra, ami a status kezében különben is könnyen egyedárussággá fajul; hanem azt véljük a status hivatásában feküdni, hogy a gyárak természetes keletkezésének, a virágzásának akadályait elhárítsa, s biztonságot és oltalmat adjon, melyek védpajzsa alatt a keletkező gyáripar megerősödhessék.
  • Pesti Hírlap, 1842.

• Kecskeméten országos vásár volt. Kimentünk zászlómmal, kísérőimmel. Szólottam a nép ezreihez Isten szabad ege alatt, s a nép ezrei megesküdtek velem a nagy Istenre, hogy egytől egyig felkél a hazát megvédeni.
  • Kossuth levele feleségéhez, 1848. szeptember 26.

• Teljes erővel léphetsz fel mindenki ellen, legyen az pap vagy katona, vagy bárki Isten fia. Emlékezz vissza a francia konvent nagy biztosaire, akik a seregek előtt fogatták el a hűtlen parancsnokokat!
  • Kossuth levele Beőthy Ödönhöz, a Délvidék kormánybiztosához.

• Cassandra-levél (1867. május 22.) Deák Ferenchez

• Nálunk nincs ügy, amely a nemzeté volna, nálunk a legszentebb ügy is csak pártügy lehet.
  • Magyar Szózatok. Szerk.: Gyurmán Adolf. Hamburg, 1847. 72–73.

Egyéb idézetei

• Csak az képes hatalmasan hatni, ki saját korának embere, míg ellenben ki korát megelőzi, csak halála után él, ki pedig korától elmaradt, élve is halott.

• Európa szerte csak a koldus adómentes, minálunk az úr.

• A múlt a jövendő tükre.

• A félelem mindig rossz tanácsadó.

• A magyar még a saját kárán sem okul.

• Az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás.

• Nekünk most azon egyszerű feladás jutott, hogy a mozgalmakat bölcsen vezessük, s azon kell lennünk, hogy a gyeplő kezeink közt maradjon; mert addig alkotmányos úton haladtunk. Senki ne engedje magát túlragadtatni a kellő vonalon, de ezen vonalig mindent.

• Ki jót akar a hazának, annak egy politikát kell követnie, melynek két teendője van. Az egyik az: odavinni a dolgot, hogy az ármány és árulás vagy legyen kénytelen lemondani feltett céljáról, vagy legyen kénytelen bevallani, hogy minden ürügyéből kifogyott, nyíltan kimondja: én ármány és árulás vagyok. A másik: hogy míg a nemzet ezt eszközölné, addig készüljön.

• Nem én öntöttem lelkesedést a népbe, hanem én vettem tőlök erőt és lelkesedést.

Források

• Bölcsességek könyve II. kötet (Gondolat, Budapest, 1983 ISBN 963-281-137-2)