„Che Guevara” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
7. sor: | 7. sor: | ||
**Becoming Che : Guevara's Second and Final Trip through Latin America (2005)c. könyv; (Carlos "Calica" Ferrer) |
**Becoming Che : Guevara's Second and Final Trip through Latin America (2005)c. könyv; (Carlos "Calica" Ferrer) |
||
* Nem vagyok Krisztus teljes egészében |
* Nem vagyok Krisztus, sőt teljes egészében Krisztus ellentéte vagyok… Harcolok azért, amiben hiszek, minden rendelkezése álló fegyverrel, megpróbálok megölni egy embert, hogy ne szögezzenek sehova. |
||
**Levél anyjához (1956. Július 15.) |
**Levél anyjához (1956. Július 15.) |
||
* Nem vagyok felszabadító. Felszabadítók nem léteznek. Az emberek magukat teszik szabaddá. |
* Nem vagyok felszabadító. Felszabadítók nem léteznek. Az emberek magukat teszik szabaddá. |
A lap 2011. augusztus 23., 16:59-kori változata
Ernesto "Che" Guevara (1928. június 14. – 1967. október 9.), közismert nevén Che Guvara, El Che vagy egyszerűen Che, argentin marxista forradalmár, politikus, író, orvos és gerillavezér. Bolíviai kivégzése után kulturális ikonná és a baloldali mozgalmak jelképévé vált világszerte.
Vegyes idézetek
- Tudtam, hogy akkor, mikor a nagy szellem lesújt, hogy az emberiséget két szembenálló részre osztja, én a közemberek oldalán fogok állni.
- Becoming Che : Guevara's Second and Final Trip through Latin America (2005)c. könyv; (Carlos "Calica" Ferrer)
- Nem vagyok Krisztus, sőt teljes egészében Krisztus ellentéte vagyok… Harcolok azért, amiben hiszek, minden rendelkezése álló fegyverrel, megpróbálok megölni egy embert, hogy ne szögezzenek sehova.
- Levél anyjához (1956. Július 15.)
- Nem vagyok felszabadító. Felszabadítók nem léteznek. Az emberek magukat teszik szabaddá.
- Kuba, 1958.
- Ha támadnak, a végsőkig harcolunk majd. Ha a rakéták itt maradtak volna, mindet felhasználnánk és az Egyesült Államok szívébe - beleértve New York-ot - irányítanánk őket, az agresszióval szembeni védekezés során. De mivel nincsenek meg, azzal fogunk harcolni, amink van.
- A London Daily Worker-nek adott interjújában (1962)
- A forradalom nem egy alma, amelyik leesik, ha megérett. Nekünk kell megrázni a fát.
- Intercontinental Press (3. szám 1962. Január-Április)
- Nem érdekel a száraz gazdasági szocializmus. A nyomorúság és az elidegenülés ellen harcolunk. A marxizmus egyik alapvető célja, hogy eltüntesse az érdeket, az egyéni érdek tényezőjét és a kapzsiságot az emberek pszichológiai motivációi közül. Marx belefeledkezett a gazdasági tényezőkbe és a hatásukba a szellemiségre. Ha a kommunizmus nem érdekelt ebben, akkor lehet a javak elosztásának egy módja, de sohasem az élet forradalmi útja.
- Idézet a The Many Faces of Socialism Comparative Sociology and Politics c. könyvből (1983) Paul Hollander, 224. oldal
- Ha a feháborodástól remegsz minden igazságtalanság miatt, akkor az elvtársam vagy.
- The Quotable Rebel : Political Quotations for Dangerous Times (2005) Teishan Latner, 112. oldal
- Az embernek keménnyé kell válnia, miközben nem szűnhet meg gyengédnek lenni.
- Essential Care : An Ethics of Human Nature (2008) Leonardo Boff, 82. oldal
- Tudom, azért jött, hogy megöljön. Lőjön, csak egy embert fog megölni.
- Ezek álltólag utolsó szavai voltak kivégzőjéhez, Jaime Terán őrmesterhez.
Gerillaháború
- Amikor a törvényes renddel szembenálló erők fenn tudnak maradni, a békének már vége.
- 1. fejezet: A Gerillaháború általános elvei
- Ahol egy kormány népszerűségi szavazás által jutott hatalomra, tisztességesen vagy nem, és az alkotmányos legalitásnak legalább a látszatát fenn tudják tartani, egy gerillalázadást nem lehet elősegíteni, mivel a békés küzdelem lehetőségeit még nem merítették ki.
- 1. fejezet: A Gerillaháború általános elvei
- A gerillaharcosnak teljes támogatásra van szüksége a környék lakóitól. Ez elengedhetetlen körülmény.
- 1. fejezet: A Gerillaháború általános elvei
- A háború mindig egy küzdelem, ahol a két fél megpróbálja megsemmisíteni a másikat. A felek az erőszak mellett minden lehetséges trükköt és hadicselt kipróbálnak, hogy elérjék céljukat.
Revolutionary Medicine (1960)
- A vágy, hogy egész életünket feláldozzuk a legnemesebb eszmékért, nem ér semmit, ha egyedül vagyunk vele.
- Minden, amit gondoltunk vagy éreztünk az elmúlt időszakban, be kell hogy kerüljön egy archívumba, és egy újfajta ember születik majd.
- A jövőben az individualizmust fel kell hogy használjuk a közösség abszolút javára.
- Egy nap tízezer jószágot hoztunk Sierrába, és azt mondtuk a parasztoknak „Egyetek”. És a parasztok hosszú évek óta először, néhányan életükben először marhahúst ehettek.
- Egyetlen emberi lény élete többet ér, mint a világ leggazdagabb emberének minden vagyona.
- A fizetségnél sokkal fontosabb a büszkeség, melyet afelett érez az ember, hogy felebarátját szolgálja.
- Az emberek hálája sokkal meghatározóbb, és sokkal tartósabb az aranynál, amit egy ember összeszedhet.
- Nem szabad az emberekhez mennünk, és azt mondanunk: „Itt vagyunk. Azért jöttünk, hogy megajándékozzunk a társaságunkkal, hogy tudományra tanítsunk titeket, hogy megmutassuk a hibáitokat, a kultúrátok hiányát, az alapvető dolgokkal kapcsolatos rövidlátásotokat. Ehelyett nyitott elmével és szerénységgel kell érkeznünk, hogy megértsük mindazt a bölcsességet, ami az emberekben lakozik.
- Az ellenségünk, és egész Amerika ellensége, az Amerikai Egyesült Államok monopolisztikus kormánya.
Jegyzetek a Kubai Forradalomról (1960)
„Jegyzetek a Kubai Forradalom Ideológiájáról” (1960. október 8.)
- Amikor megkérdezik, hogy marxisták vagyunk-e, az olyan, mintha egy orvost vagy biológust megkérdeznének, hogy „newton-ista”, vagy „pasteour-ista”. Vannak igazságok, melyek olyan nyilvánvalóak, hogy nem érdemes vitatkozni róluk.
- Marx érdeme, hogy hirtelen minőségi változást produkált a szociális gondolkodás történelmében. Értelmezi a történelmet, megérti dinamikáját, előrejelzi a jövőt, és a jóslás mellett kifejti forradalmi elméletét: a világot nem csak értelmezni kell, hanem meg kell változtatni.
Mozgósítás az Invázióhoz (1961)
- „A tömegek mozgósítása az Invázióhoz” c. beszéde a cukoripari munkásokhoz Santa Clara-ban, 20 nappal a Disznó-öbölben lezajlott invázió előtt. 1961. március 28.
- Nem szabad elfelejtenünk, hogy háborúban állunk, hidegháborúban, ha így jobban tetszik. Háborúban ahol nincsenek frontvonalak, nincs folyamatos bombázás, de ahol két ellenfél – a Karib-tenger kicsiny bajnoka és a roppant imperialista hiéna – szemtől szamben állnak, és tisztában vannak vele, hogy egyikük elpusztul a harcban.
- A Kubai Forradalom győzelme kézzelfogható demonstráció egész Amerika előtt, miszerint az emberek fel tudnak lázadni, méghozzá a maguk erejéből, éppen a szörnyeteg orra előtt.