„Che Guevara” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor: | 10. sor: | ||
** Tudom, azért jött, hogy megöljön. Lőjön, csak egy embert fog megölni. |
** Tudom, azért jött, hogy megöljön. Lőjön, csak egy embert fog megölni. |
||
== Gerillaháború == |
|||
* Amikor a törvényes renddel szembenálló erők fenn tudnak maradni, a békének már vége. |
|||
**1. fejezet: A Gerillaháború általános elvei |
|||
* Ahol egy kormány népszerűségi szavazás által jutott hatalomra, tisztességesen vagy nem, és az alkotmányos legalitásnak legalább a látszatát fenn tudják tartani, egy gerillalázadást nem lehet elősegíteni, mivel a békés küzdelem lehetőségeit még nem merítették ki. |
|||
**1. fejezet: A Gerillaháború általános elvei |
|||
* A gerillaharcosnak teljes támogatásra van szüksége a környék lakóitól. Ez elengedhetetlen körülmény. |
|||
**1. fejezet: A Gerillaháború általános elvei |
|||
* A háború mindig egy küzdelem, ahol a két fél megpróbálja megsemmisíteni a másikat. A felek az erőszak mellett minden lehetséges trükköt és hadicselt kipróbálnak, hogy elérjék céljukat. |
|||
== Revolutionary Medicine (1960)== |
== Revolutionary Medicine (1960)== |
A lap 2011. augusztus 23., 17:09-kori változata
Ernesto "Che" Guevara (1928. június 14. – 1967. október 9.), közismert nevén Che Guvara, El Che vagy egyszerűen Che, argentin marxista forradalmár, politikus, író, orvos és gerillavezér. Bolíviai kivégzése után kulturális ikonná és a baloldali mozgalmak jelképévé vált világszerte.
Vegyes idézetek
- Tudtam, hogy akkor, mikor a nagy szellem lesújt, hogy az emberiséget két szembenálló részre osztja, én középen fogok állni.
- Nem vagyok Krisztus, sőt teljes egészében Krisztus ellentéte vagyok… Harcolok azért, amiben hiszek, minden rendelkezése álló fegyverrel, megpróbálok megölni egy embert.
- Levél anyjához (1956. Július 15.)
- Nem vagyok felszabadító. Felszabadítók nem léteznek.
- Tudom, azért jött, hogy megöljön. Lőjön, csak egy embert fog megölni.
Revolutionary Medicine (1960)
- A vágy, hogy egész életünket feláldozzuk a legnemesebb eszmékért, nem ér semmit, ha egyedül vagyunk vele.
- Minden, amit gondoltunk vagy éreztünk az elmúlt időszakban, be kell hogy kerüljön egy archívumba, és egy újfajta ember születik majd.
- A jövőben az individualizmust fel kell hogy használjuk a közösség abszolút javára.
- Egy nap tízezer jószágot hoztunk Sierrába, és azt mondtuk a parasztoknak „Egyetek”. És a parasztok hosszú évek óta először, néhányan életükben először marhahúst ehettek.
- Egyetlen emberi lény élete többet ér, mint a világ leggazdagabb emberének minden vagyona.
- A fizetségnél sokkal fontosabb a büszkeség, melyet afelett érez az ember, hogy felebarátját szolgálja.
- Az emberek hálája sokkal meghatározóbb, és sokkal tartósabb az aranynál, amit egy ember összeszedhet.
- Nem szabad az emberekhez mennünk, és azt mondanunk: „Itt vagyunk. Azért jöttünk, hogy megajándékozzunk a társaságunkkal, hogy tudományra tanítsunk titeket, hogy megmutassuk a hibáitokat, a kultúrátok hiányát, az alapvető dolgokkal kapcsolatos rövidlátásotokat. Ehelyett nyitott elmével és szerénységgel kell érkeznünk, hogy megértsük mindazt a bölcsességet, ami az emberekben lakozik.
- Az ellenségünk, és egész Amerika ellensége, az Amerikai Egyesült Államok monopolisztikus kormánya.
Jegyzetek a Kubai Forradalomról (1960)
„Jegyzetek a Kubai Forradalom Ideológiájáról” (1960. október 8.)
- Amikor megkérdezik, hogy marxisták vagyunk-e, az olyan, mintha egy orvost vagy biológust megkérdeznének, hogy „newton-ista”, vagy „pasteour-ista”. Vannak igazságok, melyek olyan nyilvánvalóak, hogy nem érdemes vitatkozni róluk.
- Marx érdeme, hogy hirtelen minőségi változást produkált a szociális gondolkodás történelmében. Értelmezi a történelmet, megérti dinamikáját, előrejelzi a jövőt, és a jóslás mellett kifejti forradalmi elméletét: a világot nem csak értelmezni kell, hanem meg kell változtatni.
Mozgósítás az Invázióhoz (1961)
- „A tömegek mozgósítása az Invázióhoz” c. beszéde a cukoripari munkásokhoz Santa Clara-ban, 20 nappal a Disznó-öbölben lezajlott invázió előtt. 1961. március 28.
- Nem szabad elfelejtenünk, hogy háborúban állunk, hidegháborúban, ha így jobban tetszik. Háborúban ahol nincsenek frontvonalak, nincs folyamatos bombázás, de ahol két ellenfél – a Karib-tenger kicsiny bajnoka és a roppant imperialista hiéna – szemtől szamben állnak, és tisztában vannak vele, hogy egyikük elpusztul a harcban.
- A Kubai Forradalom győzelme kézzelfogható demonstráció egész Amerika előtt, miszerint az emberek fel tudnak lázadni, méghozzá a maguk erejéből, éppen a szörnyeteg orra előtt.