„Neumann János” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Neumann János (1903-1957) matematikus |
Neumann János (1903-1957) matematikus |
||
⚫ | |||
[[Kép:JohnvonNeumann-LosAlamos.jpg|thumb|170px|Neumann János a 40-es években]] |
[[Kép:JohnvonNeumann-LosAlamos.jpg|thumb|170px|Neumann János a 40-es években]] |
||
12. sor: | 11. sor: | ||
* A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja. |
* A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja. |
||
==Külső hivatkozások== |
|||
⚫ | |||
[[Kategória:Személyek]] |
[[Kategória:Személyek]] |
||
[[Kategória:Tudósok]] |
[[Kategória:Tudósok]] |
A lap 2005. november 14., 19:52-kori változata
Neumann János (1903-1957) matematikus
Neki tulajdonított idézetek
- Bárki, aki aritmetikai módszerekkel akar előállítani egy véletlenszámot, a bűn állapotában leledzik.
- ... az idegrendszer működése kétféle közléstípuson alapszik: egyfelől olyanokon, amelyek nem foglalnak magukban aritmetikai formalizmusokat. Másfelől olyanokon, amelyek igen. Az előbbi típusba tartoznak az utasítás-közlések (logikai közlések). Az utóbbiba pedig a számközlések (aritmetikai közlések). Az előbbieket szorosabb értelemben vett nyelvként jellemezhetjük, míg az utóbbiakat matematikának tekinthetjük.
- Az agy nem a matematika nyelvét használja.
- Szembe kell néznünk azzal, hogy a nyelv messzemenően történelmi esetlegességet alkot.
- A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja.