„Neumann János” változatai közötti eltérés

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
NCurse (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
NCurse (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
Neumann János (1903-1957) matematikus
Neumann János (1903-1957) matematikus


{{wikipédia}}


[[Kép:JohnvonNeumann-LosAlamos.jpg|thumb|170px|Neumann János a 40-es években]]
[[Kép:JohnvonNeumann-LosAlamos.jpg|thumb|170px|Neumann János a 40-es években]]
12. sor: 11. sor:
* A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja.
* A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja.


==Külső hivatkozások==
{{wikipédia}}
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Tudósok]]
[[Kategória:Tudósok]]

A lap 2005. november 14., 19:52-kori változata

Neumann János (1903-1957) matematikus


Neumann János a 40-es években

Neki tulajdonított idézetek

  • Bárki, aki aritmetikai módszerekkel akar előállítani egy véletlenszámot, a bűn állapotában leledzik.
  • ... az idegrendszer működése kétféle közléstípuson alapszik: egyfelől olyanokon, amelyek nem foglalnak magukban aritmetikai formalizmusokat. Másfelől olyanokon, amelyek igen. Az előbbi típusba tartoznak az utasítás-közlések (logikai közlések). Az utóbbiba pedig a számközlések (aritmetikai közlések). Az előbbieket szorosabb értelemben vett nyelvként jellemezhetjük, míg az utóbbiakat matematikának tekinthetjük.
  • Az agy nem a matematika nyelvét használja.
  • Szembe kell néznünk azzal, hogy a nyelv messzemenően történelmi esetlegességet alkot.
  • A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja.

Külső hivatkozások

A Wikipédiában további adatok találhatóak
Neumann János témában.