„Kategória:Zenészek” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kodály Zoltán |
Ismeretlen téves szerkesztése miatt visszaállitva |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kategória:Foglalkozások]] |
|||
'''Kodály Zoltán zenepedagógiai koncepciója''' |
|||
[[ca:Categoria:Músics]] |
|||
"A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be." |
|||
[[de:Kategorie:Musiker]] |
|||
(Mire való a zenei önképzőkör, 1944) |
|||
[[en:Category:Musicians]] |
|||
[[es:Categoría:Músicos]] |
|||
"A zene múlhatatlan része az egész emberi műveltségnek... így hát magától értetődő volt, hogy a zenét be kell kapcsolni az iskolai tárgyak közé." |
|||
[[fi:Luokka:Muusikot]] |
|||
(Beszéd a dunapataji művelődési ház avatásán, 1966) |
|||
[[fr:Catégorie:Musicien]] |
|||
<!-- [[hu:Kategória:Muzsikusok]] --> |
|||
"Az általános iskola célja: a teljes embert megalapozni. Zene nélkül nincs teljes ember... |
|||
[[it:Categoria:Musicisti]] |
|||
Jó mérnök, vegyész stb. lehet valaki, ha tizenöt éves koráig rá sem gondol. |
|||
[[no:Kategori:Musikere]] |
|||
De zeneértő nem lehet, ha hatéves korában (s játékosan még előbb) nem kezdik rendszeresen |
|||
[[pl:Kategoria:Muzycy]] |
|||
nyitogatni-gyakorolni a fülét... A zene ügye az általános iskolában nem is a zene ügye elsősorban. Közönségnevelés=közösségnevelés." |
|||
[[pt:Categoria:Músicos]] |
|||
"...a zeneképzést tulajdonképpen már az óvodában kell elindítani, |
|||
hogy a gyermek a zene alapelemeit korán idegezze be, mert a zenei hallásra való nevelés csak ezzel a korán meginduló alapos munkával válhat eredményessé." |
|||
(Nyilatkozat a "Fiatalok" című lapban, 1941) |
|||
"A gyermek ne fogalmakat, definíciókat gyűjtsön, hanem zenekincset. Annak számbavételére, rendező áttekintésére ráér később." |
|||
(Bicinia Hungarica, I. Utószó, 1937) |
|||
"Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, |
|||
hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, |
|||
s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját... |
|||
Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége." |
|||
(Gyermekkarok, 1929) |
|||
"Zeneértővé... csak aktív zenei tevékenység tehet, puszta zenehallgatás magában nem elég." |
|||
(333 olvasógyakorlat - Utószó az új kiadáshoz, 1961) |
|||
"Ha egy szóval akarnók jellemezni e nevelés lényegét, az a szó nem lehetne más, mint: ének... |
|||
Mechanizálódó korunk olyan úton halad, melynek végén az ember géppé válik. Ettől csak az ének szelleme véd meg." |
|||
(Zenei nevelés Magyarországon, 1966) |
|||
"Mi tehát a teendő? Mennél nagyobb tömegeket közvetlen érintkezésbe hozni igazi, értékes zenével. |
|||
Mi ennek ma a legjárhatóbb útja? A karéneklés." |
|||
(Vidéki város zeneélete, 1937) |
|||
"Az iskolákban majd akkor lesz jó zenetanítás, ha előbb jó tanárokat nevelünk... kevés az olyan tanár, aki a hallást és az általános zenei műveltséget fejlesztené... jó irodalom is szükséges, amely a gyermekeknek és a hallásgyakorlásban kezdőknek hozzáférhető." |
|||
(A komoly zene népszerűsítése. Előadás New Yorkban, 1946) |
|||
"...csakis művészi érték való a gyermeknek!" |
|||
(Gyermekkarok, 1929) |
|||
"Minden népnek van egy sereg népdala, amely oktatásra kiváltképpen alkalmas. Ezeket jól kiválogatva, a népdal lesz a legmegfelelőbb tananyag, hogy rajta a gyermekeknek az egyes zenei elemeket bemutassuk és tudatosítsuk ezeket... Mielőtt más népeket akarunk megérteni, magunkat kell megértenünk. Semmi sem alkalmasabb erre, mint a népdal. És az idegen országok népdalainak megismerése a legjobb út az idegen népek megismeréséhez. Mindezen fáradozások végcélja abban áll, hogy a tanulókkal megismertessük és megszerettessük a múlt, a jelen és a jövő klasszikusait." |
|||
(A népdal szerepe a zenei nevelésben, 1966) |
|||
"...erre az alapra épülhet olyan zenei műveltség, mely nemzeti, de lelket tár minden nép nagy alkotásainak. Értékmérőt is kap a népdallal, aki e századok csiszolta tökéletességhez méri, amit hall: |
|||
nem tévesztik meg többé hamis bálványok..." |
|||
(Előszó a "Százszorszép - 100 magyar népdal"-hoz, 1957) |
|||
"...az orális, szájhagyománykultúra ideje lejárt... |
|||
Zenekultúra ma már írás-olvasás nélkül csakúgy nem lehet, mint irodalmi kultúra." |
|||
(A zenei írás-olvasás módszertana - előszó Szőnyi Erzsébet könyvéhez, 1954) |
|||
"Mindenkinek hozzáférhető a zene megismerésének útja: a zenei írás-olvasás. Ennek birtokában mindenki részese lehet nagy zenei élményeknek." |
|||
(Mire való a zenei önképzőkör, 1944) |
|||
"...a szolmizálás... gyorsabban visz a folyékony kottaolvasásra. |
|||
Természetesen csak a relatív szolmizálás, |
|||
mert itt a hang nevének kiejtésével meghatároztuk szerepét a tonalitásban." |
|||
(Bicinia Hungarica, I. Utószó., 1937) |
|||
"A ritmust... sokkal előbb és sokkal behatóbban kellene gyakorolni, |
|||
mint azt manapság szokás, éspedig szintén két szólamban. |
|||
S ha majd az óvoda is kiveszi részét a ritmusképzésből, |
|||
nem lesz többé illúzió a kottaolvasás az elemiben." |
|||
A kétszólamú éneknek "alig felbecsülhető a fejlesztő értéke minden irányban, nemcsak a polifon hallás, hanem az egyszólamú ének tisztasága szempontjából is." |
|||
(Énekeljünk tisztán!, 1941) |
|||
"Többszólamú éneklés, s vele párhuzamosan fejlődő halló- és felfogóképesség |
|||
olyanok számára is megnyitja a világirodalom remekeit, akik semmiféle hangszeren nem játszanak. S a művek csak akkor tölthetik be létük célját, ha milliók lelkében keltenek visszhangot." |
|||
(Tizenöt kétszólamú énekgyakorlat, 1941) |
|||
"...rögtönözne minden épkézláb gyermek, ha hagynák... de nem lehet magára hagyni zenei világképe kialakításában." |
|||
(Gyermekkarok, 1929 - Zene az óvodában, 1941) |
|||
"A néptáncoknak helyet kell juttatni az iskolai testnevelésben... A zene és testmozgás ősi kapcsolatai a civilizációban erősen meglazultak. Ha most magasabb síkon megpróbáljuk helyreállítani, ahol lehet: nem visszafelé megyünk az ősállapot felé, hanem előre a civilizációból a kultúra felé." |
|||
(Magyar testnevelés, 1943) |
|||
"Akit előbb énekre tanítunk, csak azután hangszerre: hamarabb megfogja a meloszát minden zenének... |
|||
Az énekkel olvasókészséget szerez a növendék, ezzel könnyebben hozzáfér a nagy szellemek alkotásaihoz, rövidebb idő alatt több művet ismerhet meg, mintha csak fáradságosan silabizál." |
|||
(Beszéd a Zeneművészeti Főiskola 1946-47. évi tanévnyitó ünnepségén, 1946) |
|||
"...folytonos gyakorlást kívánó tárgynál évi 20-25 találkozás a tanulókkal értéktelen. Naponta 10 perc többet érne, mint heti egy óra: napi 15 perc pedig a heti 2 óránál is többet." |
|||
(Igaz, hogy nem engedik énekelni a gyerekeket, 1956) |
|||
"... a jó zenész kellékeit négy pontban foglalhatjuk össze: |
|||
1. kiművelt hallás, |
|||
2. kiművelt értelem, |
|||
3. kiművelt szív, |
|||
4. kiművelt kéz. |
|||
Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban. Mihelyt egyik elmarad vagy előreszalad, baj van. ... Az első két pontra a szolfézs és a vele kapcsolt, összefonódott összhangzattan és formatan tanít. |
|||
Szükséges kiegészítés: mennél sokoldalúbb gyakorlati zenei tevékenység: kamarazene, karéneklés nélkül senkiből sem lesz jó zenész." |
|||
(Ki a jó zenész?, 1953) |
A lap 2006. április 21., 13:43-kori változata
A(z) „Zenészek” kategóriába tartozó lapok
A következő 24 lap található a kategóriában, összesen 24 lapból.