„Filozófia” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a + BS, HE, ID interwikis |
a + ES, FI interwikis |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
[[de:Philosophie]] |
[[de:Philosophie]] |
||
[[eo:Filozofio]] |
[[eo:Filozofio]] |
||
[[es:Filosofía]] |
|||
[[fi:Filosofia]] |
|||
[[fr:Philosophie]] |
[[fr:Philosophie]] |
||
[[he:פילוסופיה]] |
[[he:פילוסופיה]] |
A lap 2006. december 7., 19:52-kori változata
A filozófia a közkeletű hagyomány szerint a tudományok tudománya.
- A filozófia neve: a filozófia a görög philia (szeretet, törekvés) és a szophia (bölcsesség) szavak összetétele alapján a bölcsesség szeretete. Először Hérakleitosz nevezte magát a bölcsesség vagy a bölcselet kedvelőjének.
- A bölcselet meghatározása: a filozófia az az alaptudomány, amely a létezők érzékfeletti összetevőit, összefüggéseit és végső alapját az ész természetes fényében kutatja.
- a) A filozófia tárgya mindaz, ami van, ami különbözik a semmitől. Mindazt, ami valamilyen módon megvan, a bölcseletben a létező, a létezés, a dolog, vagy a valóság kifejezéssel jelöljük. Így létező például a plébánosunk, létező a kölni dóm, de létezőnek kell tekintenünk a hétfejű sárkányt is, amennyiben képzeletbeli létezőként különbözik a semmitől. Létező minden, ami érzékelhető, elképzelhető és fogalmilag megragadható.
- b) A bölcselet vizsgálódási szempontja: a filozófia a létezők érzékfeletti összetevőit (metafizikai lételveit) és végső alapját keresi.
Forrás: Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok [1]
Arisztotelész általános tudományként, az „első okok tudománya”- ként határozta meg a bölcseletet.
Idézetek a filiozófiáról
- A filozófus inkább anatómus, mint orvos: boncol, de nem gyógyít.
- Antoine de Rivarol (1753 - 1801)
- Egy meg egy, mindig újra, mindig együtt, párosan, mint az ikercsillagok, összetartozva, elkülönülve, elválaszthatatlanul, egymásért, egymás miatt, egymás által – soha nem egyesülve. A filozófia ellentétnek nevezi őket – könnyű a filozófiának! Az élő ember éli az egyet meg egyet, neki választania kell, mert élete csak egy van és a két lehetőség közt az őrület szakadéka tátong – ezt a szakadékot, a tébolyt, pedig akarattal nem választja még az öngyilkos se, aki élet és halál közül inkább a halált választja, mint ezt a szakadékot.
- Karinthy Frigyes: Széljegyzetek a „Gólyakalifa” olvasása közben