„Neumann János” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2007. január 3., 16:29-kori változata

Neumann János (1903-1957) matematikus

Bárki, aki aritmetikai módszerekkel akar előállítani egy véletlenszámot, a bűn állapotában leledzik.

Hívhatja entrópiának két okból. Első alkalommal a statisztikus mechanikában használták az Ön bizonytalansági függvényét, tehát van már neve. Másodsorban, és ez még fontosabb, senki nem tudja valójában mi az entrópia, így egy vitában Önnek mindig előnye van.
- Scientific American 1971 , volume 225 , page 180
- Claude Shannon számára javasol nevet az új bizonytalansági függvénye számára.

... az idegrendszer működése kétféle közléstípuson alapszik: egyfelől olyanokon, amelyek nem foglalnak magukban aritmetikai formalizmusokat. Másfelől olyanokon, amelyek igen. Az előbbi típusba tartoznak az utasítás-közlések (logikai közlések). Az utóbbiba pedig a számközlések (aritmetikai közlések). Az előbbieket szorosabb értelemben vett nyelvként jellemezhetjük, míg az utóbbiakat matematikának tekinthetjük.
Az agy nem a matematika nyelvét használja.
Szembe kell néznünk azzal, hogy a nyelv messzemenően történelmi esetlegességet alkot.
A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja.

A Wikipédiában további adatok találhatóak

Neumann János témában.

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 [[Kép:JohnvonNeumann-LosAlamos.jpg|thumb|170px|Neumann János a 40-es években]]
+==Ismert forrású idézetek==
+* Bárki, aki aritmetikai módszerekkel akar előállítani egy véletlenszámot, a bűn állapotában leledzik.
+* Hívhatja entrópiának két okból. Első alkalommal a statisztikus mechanikában használták az Ön bizonytalansági függvényét, tehát van már neve. Másodsorban, és ez még fontosabb, senki nem tudja valójában mi az entrópia, így egy vitában Önnek mindig előnye van.
+** ''Scientific American'' 1971 , volume 225 , page 180
+** [[Claude Elwood Shannon|Claude Shannon]] számára javasol nevet az új bizonytalansági függvénye számára.
 ==Neki tulajdonított idézetek==
-* Bárki, aki aritmetikai módszerekkel akar előállítani egy véletlenszámot, a bűn állapotában leledzik.
 * ... az idegrendszer működése kétféle közléstípuson alapszik: egyfelől olyanokon, amelyek nem foglalnak magukban aritmetikai formalizmusokat. Másfelől olyanokon, amelyek igen. Az előbbi típusba tartoznak az utasítás-közlések (logikai közlések). Az utóbbiba pedig a számközlések (aritmetikai közlések). Az előbbieket szorosabb értelemben vett nyelvként jellemezhetjük, míg az utóbbiakat matematikának tekinthetjük.
 * Az agy nem a matematika nyelvét használja.