„Moritz Schlick” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Külső hivatkozások: tágabb kat ki |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
* Legyenek tehát mégoly különbözőek is a „konstatálások” és az analitikus állítások, közös bennük, hogy a megértés folyamata egyszersmind a verifikáció folyamata is: értelmükkel egyidejűleg felfogom az igazságukat is. |
* Legyenek tehát mégoly különbözőek is a „konstatálások” és az analitikus állítások, közös bennük, hogy a megértés folyamata egyszersmind a verifikáció folyamata is: értelmükkel egyidejűleg felfogom az igazságukat is. |
||
| ⚫ | |||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
| ⚫ | |||
{{wikipédia}} |
{{wikipédia}} |
||
A lap 2007. január 11., 20:49-kori változata
Moritz Schlick (1882–1936)
Filozófus, az ún. Bécsi Kör alapítója. Fő eredményeit a tudományfilozófia, episztemológia területén érte el.
Idézetek tőle
- Ha viszont a figyelmet a tudomány és a valóság összefüggésére irányítjuk, akkor a tudomány állításainak rendszerében azt látjuk, ami ez valóban, ti. olyan eszközt, aminek segítségével eligazodunk a tények között, a bizonyítás örömének, a végérvényesség érzésének eléréséhez szolgáló eszközt -- s ekkor a „fundamentum” problémája magától átváltozik az ismeret és a valóság rendíthetetlen érintkezési pontjainak problémájává. Ezekkel az abszolút szilárd érintkezési pontokkal, a konstatálásokkal ismerkedtünk meg a maguk sajátos mivoltában; a konstatálások az egyedüli olyan szintetikus állítások, amelyek nem hipotézisek.
- Legyenek tehát mégoly különbözőek is a „konstatálások” és az analitikus állítások, közös bennük, hogy a megértés folyamata egyszersmind a verifikáció folyamata is: értelmükkel egyidejűleg felfogom az igazságukat is.
