„Simone de Beauvoir” változatai közötti eltérés

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
pluszok
17. sor: 17. sor:
{{wikipédia}}
{{wikipédia}}


[[fr:Simone de Beauvoir]]
[[en:Simone De Beauvoir]]
[[bg:Симон дьо Бовоар]]
[[de:Simone de Beauvoir]]
[[es:Simone de Beauvoir]]
[[cs:Simone de Beauvoirová]]
[[pt:Simone de Beauvoir]]
[[es:Simone de Beauvoir]]
[[he:סימון דה בובואר]]
[[sv:Simone de Beauvoir]]
[[it:Simone de Beauvoir]]
[[ku:Simone de Beauvoir]]
[[pl:Simone de Beauvoir]]
[[pt:Simone de Beauvoir]]
[[sk:Simone de Beauvoir]]
[[sv:Simone de Beauvoir]]
[[tr:Simone de Beauvoir]]
[[tr:Simone de Beauvoir]]
[[zh:西蒙·波娃]]


[[Kategória:Francia írók|Beauvoir, Simone de]]
[[Kategória:Francia írók|Beauvoir, Simone de]]

A lap 2007. április 7., 20:39-kori változata

Simone de Beauvoir (1908 – 1986) francia írónő, filozófus; Jean-Paul Sartre, francia egzisztencialista író, filozófus – egy életen át – társa.

Idézetek

  • Senki nem születik nőnek, azzá lesz.
  • Az ember nem változtathatja meg az életét anélkül, hogy maga is meg ne változna.
  • Minden elemzésnek – a legobjektívabbnak is – van etikai háttere. Érdekek kialakult értékrendszerét feltételezi már a kérdések felvetésének módja, a nézőpont megválasztása is.
  • Kevés emberi élmény tárja fel megragadóbban az emberi sors kétértelműségét, mint a szexuális tapasztalat, melynek során egyszerre s együtt érzi magát testnek és léleknek, szubjektumnak és Másiknak. Az ebből fakadó konfliktus a nő esetében szükségszerűen élesebb, mint a férfinál, mert kezdetben kénytelen tárgyként megragadni önmagát, s nehezen leli fel szilárd autonómiáját a gyönyörben: ehhez előbb vissza kell hódítania szabad és transzcendens szubjektuma elvesztett méltóságát, de úgy, hogy egyidejűleg vállalja és betöltse a sorsot, melyre teste rendeli. Ez nehéz és kockázatos vállalkozás, sokszor kudarcba is fullad. De a nőt éppen helyzetének ellentmondásossága óvja meg az önáltatás csapdáitól, melyekbe a férfi oly gyakran beleesik, mert tévútra csábítják az agresszív szerepéből fakadó látszatelőnyök s az orgazmus önelégült magánya: nem mindig vállalja testét, s ezért nem is azonosul maradéktalanul vele. A nő önismerete mélyebb és autentikusabb.
(A második nem, Budapest, Gondolat, 1969.)


  • Koestler nem akart hazamenni, meg aztán elvesztette az aktatáskáját, s elidőzött odalenn, míg Sartre a járdán tántorgott, és bárgyún nevetgélt; végre Koestler is rászánta magát, és négykézláb felmászott a lépcsőn. Folytatni akarta veszekedését Sartre-ral. „No, gyerünk haza!” – szólt rá Camus barátságosan, és a vállára csapott; Koestler hevesen kitért, és pofon ütötte Camus-t; Camus rá akarta vetni magát, de megakadályoztuk. Koestlert feleségére hagytuk, és beszálltunk Camus kocsijába; Camus is jócskán teleszívta magát vodkával, pezsgővel, és könnyezett: – A barátom volt! És most pofonütött!
Beauvoir Önéletírásából


Külső hivatkozások

A Wikipédiában további adatok találhatóak