„Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2007. május 4., 19:39-kori változata

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (Фёдор Михайлович Достоевский, kép:hang.png kiejtése✩) ( Moszkva, 1821. november 11. – Szentpétervár, 1881. február 9.), orosz író. A világirodalom és az orosz irodalom mindmáig legnevesebb képviselőinek egyike, a 19. századi orosz irodalom diadalra jutásának kulcsfigurája, az úgynevezett filozófiai-ideológiai regény vagy eszme-regény műfajának megalkotója, a lélektani regény mestere.

Idézetek

Jegyezzétek meg mindnyájan: vagy tisztességes nővel tartsatok kapcsolatot, vagy tisztességtelennel... Csak egy választás lehetséges! Máskülönben okvetlenül belegabalyodik az ember...
A szépség: talány.
A szépséggel fel lehet fordítani a világot.
A művészet éppen olyan szükséglete az embernek, mint az evés és az ivás.
A féltudomány az emberiség legszörnyübb átka.
...bizony, szívós teremtés az ember! Azt hiszem, az embert legjobban ezzel jellemezhetjük: olyan lény, aki mindent megszokik.
... valamennyi emberi erény alapja a legmélyebb önzés.
... miről beszélhet egy rendes ember a legnagyobb élvezettel? A felelet: saját magáról.
Ha valakit teljesen meg akarnék semmisíteni, széttaposni, a legszörnyűbb büntetéssel akarnám sújtani, amelytől még a legszörnyűbb gyilkos is megremegne és összeroskadna, nem kellene egyebet tenni, mint a munkáját teljesen haszontalanná és értelmetlenné tenni.
Ha minden ésszerű lenne a földön, akkor nem történne semmi.
Az emberi lét titka nem abban rejlik, hogy éljünk, hanem abban, hogy miért éljünk. Az ember, ha nincs szilárd elképzelése arról, hogy miért éljen, nem hajlandó élni, és inkább elpusztítja magát, semhogy e földön maradjon, még ha csupa kenyérrel rakják is körül.
Az ember csak a bajait szereti számon tartani, az örömeit nem.
Általában az ember csakugyan szereti lesújtottnak látni a legjobb barátját. A barátság legnagyobbrészt ezen alapszik.

Forrás

Bölcsességek Könyve; Könyvmíves Kiadó, Budapest. ISBN 9639262889

Külső hivatkozások

A Wikipédiában további adatok találhatóak

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij témában.

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 *A művészet éppen olyan szükséglete az embernek, mint az evés és az ivás.
 *A féltudomány az emberiség  legszörnyübb átka.
+*...bizony, szívós teremtés az ember! Azt hiszem, az embert legjobban ezzel jellemezhetjük: olyan lény, aki mindent megszokik.
+*... valamennyi emberi erény alapja a legmélyebb önzés.
+*... miről beszélhet egy rendes ember a legnagyobb élvezettel? A felelet: saját magáról.
+*Ha valakit teljesen meg akarnék semmisíteni, széttaposni, a legszörnyűbb büntetéssel akarnám sújtani, amelytől még a legszörnyűbb gyilkos is megremegne és összeroskadna, nem kellene egyebet tenni, mint a munkáját teljesen haszontalanná és értelmetlenné tenni.
+*Ha minden ésszerű lenne a földön, akkor nem történne semmi.
+*Az emberi lét titka nem abban rejlik, hogy éljünk, hanem abban, hogy miért éljünk. Az ember, ha nincs szilárd elképzelése arról, hogy miért éljen, nem hajlandó élni, és inkább elpusztítja magát, semhogy e földön maradjon, még ha csupa kenyérrel rakják is körül.
+*Az ember csak a bajait szereti számon tartani, az örömeit nem.
+*Általában az ember csakugyan szereti lesújtottnak látni a legjobb barátját. A barátság legnagyobbrészt ezen alapszik.
 == Forrás ==