Emil Cioran

Emil Cioran (francia nyelvterületen: Émile Michel Cioran), (Románia, Szeben, Resinár, 1911. április 8. – Párizs, 1995. június 20.) román filozófus és író.

Idézetek

1. Elfogadom, hogy az utolsó ember legyek, ha embernek lenni azt jelenti, hogy hasonlítsak a többihez.
2. Csak az ellenségeinknek és néhány minket nem szerető barát számára létezünk, más senkinek.
3. Az embernek sosincsenek kétségei, miközben álmodik.
4. Illuzió nélkül nem létezik semmi.
5. Inkább az örök éj, mintsem egy fád nap, inkább a félhomály, mint az elmosódott fény.
6. Lenni vagy nem lenni? Egyik sem!
7. A benned lakozó semmin kívül semmi mást sem kell akarnod.
8. Az élet legális abszurditás.
9. Istennek egy kifogása van csupán, az, hogy nem létezik.
10. Mindenki kalauzom, aki nálamnál is bolondabb.
11. Az antropológia az állattan és a pszichológia keveréke.
12. A szerelem, szentség meg szexualitás.
13. Az illat egy virág történelme.
14. Nem én szenvedek a világban, hanem a világ szenved bennem.
15. Az ember: állat, aki látja magát élni.
16. Egy pofon és egy sértés közül jobban viseljük a pofont.
17. Ha egy pillanatra is láthatnánk magunk a másik szemével, egy pillanat alatt eltünnénk.
18. Nem éri meg, hogy öngyilkos légy, elkéstél már vele.
19. Ne azért írj, hogy elmondj valamit, hanem azért, mert mondanivalód van.
20. A remény a rabszolgák erénye.
21. Vélemények: igen; meggyőződések: nem. Ezek az intellektuális büszkeség kiindulópontjai.
22. Az egyedüllét nem arra tanít meg, hogy egyedül vagy, hanem arra, hogy az egyedüli.
23. Egyértelmű, hogy Isten egy megoldás volt.És ennél jobbat soha nem is fogunk találni.
24. Az unalom: ok nélküli szenvedés.