„Jean-Paul Sartre” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: következő módosítása: he:ז'אן-פול סארטר |
|||
4. sor: | 4. sor: | ||
* Létezni annyi, mint itt lenni, egyszerűen csak annyi; a létezők megjelennek, lehetővé teszik, hogy találkozzunk velük, de levezetni sohasem lehet őket. |
* Létezni annyi, mint itt lenni, egyszerűen csak annyi; a létezők megjelennek, lehetővé teszik, hogy találkozzunk velük, de levezetni sohasem lehet őket. |
||
* ... a létezés olyan telítettség, amelytől az ember nem szabadulhat. |
* ... a létezés olyan telítettség, amelytől az ember nem szabadulhat. |
||
* Minden neurózisnak az a sajátossága, hogy természetesnek tünteti föl magát ... |
* Minden neurózisnak az a sajátossága, hogy természetesnek tünteti föl magát ... |
||
* A gondolatom én vagyok: ezért nem bírom abbahagyni. Létezem, mert gondolkodom... és nem tudom megakadályozni, hogy gondolkodjam. |
* A gondolatom én vagyok: ezért nem bírom abbahagyni. Létezem, mert gondolkodom... és nem tudom megakadályozni, hogy gondolkodjam. |
||
* Egymást szeretni annyi, mint gyűlölni a közös ellenséget. |
* Egymást szeretni annyi, mint gyűlölni a közös ellenséget. |
||
* Önmaga számára lenni a másik... ez az elsődleges értéke a másokhoz való viszonynak. |
* Önmaga számára lenni a másik... ez az elsődleges értéke a másokhoz való viszonynak. |
||
* ... a dolgok pontosan azonosak azzal, aminek látszanak - és mögöttük ... mögöttük nincs semmi. |
* ... a dolgok pontosan azonosak azzal, aminek látszanak - és mögöttük ... mögöttük nincs semmi. |
||
* A doktor a tapasztalat profija: az orvosok, a papok, a bírók meg a katonatisztek úgy ismerik az embert, mintha ők teremtették volna. |
* A doktor a tapasztalat profija: az orvosok, a papok, a bírók meg a katonatisztek úgy ismerik az embert, mintha ők teremtették volna. |
||
* ... a városoknak csak egyetlen napjuk van, s az minden reggel egyformán újrakezdődik. |
* ... a városoknak csak egyetlen napjuk van, s az minden reggel egyformán újrakezdődik. |
||
* ... az ember szabadságra lévén ítélve, az egész világ súyát a vállán viseli: felelős a világért és önmagáért, mint létezési módozatért. |
* ... az ember szabadságra lévén ítélve, az egész világ súyát a vállán viseli: felelős a világért és önmagáért, mint létezési módozatért. |
||
* ... vajon hogyan lehetséges, hogy a világ létezik – és nem a semmi? |
* ... vajon hogyan lehetséges, hogy a világ létezik – és nem a semmi? |
||
* Minden létező ok nélkül születik, gyöngeségből él tovább, és véletlenül hal meg. |
* Minden létező ok nélkül születik, gyöngeségből él tovább, és véletlenül hal meg. |
||
* A tudat úgy létezik, mint egy fa, mint egy fűszál. Szunyókál, unatkozik. |
* A tudat úgy létezik, mint egy fa, mint egy fűszál. Szunyókál, unatkozik. |
||
* A természetben nincsen dialektika, csak az amelyet belehelyeztek. |
* A természetben nincsen dialektika, csak az amelyet belehelyeztek. |
||
* Három óra: mindig túl kései, vagy túl korai időpont ahhoz, amit az ember éppen csinálni akar. |
* Három óra: mindig túl kései, vagy túl korai időpont ahhoz, amit az ember éppen csinálni akar. |
||
* Miért van az, hogy a világ létezik és nem a semmi? |
* Miért van az, hogy a világ létezik és nem a semmi? |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
<!-- |
|||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
{{wikipédia}} |
{{wikipédia}} |
||
[[Kategória:Filozófusok|Sartre, Jean-Paul]] |
[[Kategória:Filozófusok|Sartre, Jean-Paul]] |
||
[[Kategória:Francia írók|Sartre, Jean-Paul]] |
[[Kategória:Francia írók|Sartre, Jean-Paul]] |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
[[mk:Жан-Пол Сартр]] |
|||
[[en:Jean-Paul Sartre]] |
[[en:Jean-Paul Sartre]] |
||
59. sor: | 38. sor: | ||
[[fa:ژان پل سارتر]] |
[[fa:ژان پل سارتر]] |
||
[[fr:Jean-Paul Sartre]] |
[[fr:Jean-Paul Sartre]] |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
[[he:ז'אן-פול סארטר]] |
[[he:ז'אן-פול סארטר]] |
||
[[id:Jean-Paul Sartre]] |
[[id:Jean-Paul Sartre]] |
||
64. sor: | 45. sor: | ||
[[ku:Jean-Paul Sartre]] |
[[ku:Jean-Paul Sartre]] |
||
[[lt:Žanas Polis Sartras]] |
[[lt:Žanas Polis Sartras]] |
||
[[nl:Jean-Paul Sartre]] |
[[nl:Jean-Paul Sartre]] |
||
[[no:Jean-Paul Sartre]] |
[[no:Jean-Paul Sartre]] |
A lap 2007. július 13., 15:22-kori változata
Jean-Paul Sartre (1905-1980) francia egzisztencialista filozófus, regény- és drámaíró, 1964-ben Nobel-díjat kapott, amit visszautasított. 11 évvel később, mikor a díjjal járó juttatás jelentősen emelkedett, levelet írt a Nobel-díj bizottságnak, hogy meggondolta magát, és megkaphatja-e utólag a pénzdíjat (állítólag jótékonysági célokra akarta felhasználni). A válasz nem volt.
Neki tulajdonított idézetek
- Létezni annyi, mint itt lenni, egyszerűen csak annyi; a létezők megjelennek, lehetővé teszik, hogy találkozzunk velük, de levezetni sohasem lehet őket.
- ... a létezés olyan telítettség, amelytől az ember nem szabadulhat.
- Minden neurózisnak az a sajátossága, hogy természetesnek tünteti föl magát ...
- A gondolatom én vagyok: ezért nem bírom abbahagyni. Létezem, mert gondolkodom... és nem tudom megakadályozni, hogy gondolkodjam.
- Egymást szeretni annyi, mint gyűlölni a közös ellenséget.
- Önmaga számára lenni a másik... ez az elsődleges értéke a másokhoz való viszonynak.
- ... a dolgok pontosan azonosak azzal, aminek látszanak - és mögöttük ... mögöttük nincs semmi.
- A doktor a tapasztalat profija: az orvosok, a papok, a bírók meg a katonatisztek úgy ismerik az embert, mintha ők teremtették volna.
- ... a városoknak csak egyetlen napjuk van, s az minden reggel egyformán újrakezdődik.
- ... az ember szabadságra lévén ítélve, az egész világ súyát a vállán viseli: felelős a világért és önmagáért, mint létezési módozatért.
- ... vajon hogyan lehetséges, hogy a világ létezik – és nem a semmi?
- Minden létező ok nélkül születik, gyöngeségből él tovább, és véletlenül hal meg.
- A tudat úgy létezik, mint egy fa, mint egy fűszál. Szunyókál, unatkozik.
- A természetben nincsen dialektika, csak az amelyet belehelyeztek.
- Három óra: mindig túl kései, vagy túl korai időpont ahhoz, amit az ember éppen csinálni akar.
- Miért van az, hogy a világ létezik és nem a semmi?
- A rosszban csak utána hisz az ember.