„Antoine de Saint-Exupéry” változatai közötti eltérés

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ChtitBot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: be:Антуан дэ Сент-Экзюперы
ChtitBot (vitalap | szerkesztései)
50. sor: 50. sor:
[[he:אנטואן דה סנט אכזופרי]]
[[he:אנטואן דה סנט אכזופרי]]
[[it:Antoine de Saint-Exupéry]]
[[it:Antoine de Saint-Exupéry]]
[[ja:アントワーヌ・ド・サン=テグジュペリ]]
[[ku:Antoine de Saint-Exupéry]]
[[ku:Antoine de Saint-Exupéry]]
[[lt:Antuanas de Sent-Egziuperi]]
[[lt:Antuanas de Sent-Egziuperi]]

A lap 2007. október 11., 14:45-kori változata

Antoine de Saint-Exupéry (1900 június 291944 július 31) francia író, humanista, technikai újító és pilóta. A francia kormány post mortem Becsületrenddel tüntette ki.

Idézetei forrásokból

  • Jól csak a szívével lát az ember.
    • A Kis Herceg
  • Az ember ledönti a falakat, hogy szabaddá legyen, de aztán már nem egyéb, mint lerombolt erősség, amely minden világtáj felé nyitva van. És kezdődik a szorongás, annak a tudata, hogy nem vagyunk. Mindegy miből, csak csinálja igazságát a parázsló venyigéből vagy a nyírásra váró birkából. Az igazságot úgy ássuk, mint a kutat. Az elrévedező tekintet elveszti Isten látását. Az éjszaka ígéreteire figyelő házasságtörő asszonynál sokkal többet tud Istenről az a bölcs, aki rendet teremtett önmagában, és csak a gyapjúk súlyát ismeri. Citadella, én téged az ember szívében foglak felépíteni.
    • Citadella – részlet

Neki tulajdonított idézetek

  • Csak a Lélek fuvalma teremtheti meg az agyagból az embert.
  • Csak akkor lélegzünk szabadon, ha egy rajtunk kívül álló közös cél köt össze testvéreinkkel; ilyenkor ráeszmélünk, hogy szeretni nem annyit jelent, mint egymás szemébe nézni, hanem azt jelenti: együtt nézni ugyanabba az irányba!
  • Az elhivatás bizonyosan hozzásegíti az embert a fölszabaduláshoz: de ugyanígy szükséges, hogy fölszabadítsuk - az elhivatást.
  • A világot, melynek rendjében élünk, nem lehet megérteni, csak akkor, ha magunk maradunk vele.
  • A tökéletességet nem akkor érjük el, amikor már nincs mit hozzáadni, hanem amikor már nincs mit elvenni.
La perfection est atteinte non quand il ne reste rien à ajouter, mais quand il ne reste rien à enlever.

Művei

Külső hivatkozások

A Wikipédiában további adatok találhatóak