„Petőfi Sándor” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
örexik az ember, cserebogár |
→Külső hivatkozások: {{wikisourceszerző}}{{commons|Category:Sándor Petőfi}} |
||
39. sor: | 39. sor: | ||
* [http://mek.oszk.hu/01000/01006/html/index.htm Összes költeménye] |
* [http://mek.oszk.hu/01000/01006/html/index.htm Összes költeménye] |
||
{{wikipédia}} |
{{wikipédia}} |
||
{{wikisourceszerző}} |
|||
{{commons|Category:Sándor Petőfi}} |
|||
[[Kategória:Magyar költők]] |
[[Kategória:Magyar költők]] |
||
A lap 2007. november 21., 20:01-kori változata
Petőfi Sándor (1823-1849) magyar költő.
Idézetek
- Az élet rövid béke és hosszú harc, a halál rövid harc és hosszú béke.
- Gyakran nem érti emberét a kor, nagyot teremt nagy lelke erejébül, és ez bukása! Népét fölviszi oly magasra, honnan az leszédül.
- A zseni nem tanul, hanem tud.
- Többet ér a jó veszteségben részt venni, mint a rossz diadalban.
- Ha férfi vagy, légy férfi,
Erős, bátor, szilárd;
Akkor, hidd, hogy sem ember
Sem sors könnyen nem árt
Légy tölgyfa, mint a fergeteg
Ki képes dönteni,
De méltóságos derekét
Meg nem görbítheti.
- Mi a dicsőség?...Tündöklő szivárvány, a napnak könnyekben megtört sugára.
Forrás: Vezércsillagok (Franklin-társulat nyomdája, Budapest, 1901)
- Hogysem tíz barátot szerezzek képmutatással, inkább szerzek őszinteségemmel száz ellenséget. [forrás?]
Hol vagytok, ti régi játszótársak?
Közületek csak egyet is lássak!
Foglaljatok helyet itt mellettem,
Hadd felejtsem el, hogy férfi lettem,
Hogy vállamon huszonöt év van már...
„Cserebogár, sárga cserebogár.”
- (Szülőföldemen)
Emlékezet
Emlékezet!
Te összetört hajónk egy deszkaszála,
Mit a hullám s a szél viszálya
A tengerpartra vet...
- 1846.