„Neumann János” változatai közötti eltérés

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AnankeBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: pl:John von Neumann
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''Neumann János''' (1903-1957) matematikus


[[Kép:JohnvonNeumann-LosAlamos.jpg|thumb|170px|Neumann János a 40-es években]]
[[Kép:JohnvonNeumann-LosAlamos.jpg|thumb|170px|Neumann János a 40-es években]]
'''Neumann János''' (1903-1957) matematikus
==Ismert forrású idézetek==
==Ismert forrású idézetek==
* Bárki, aki aritmetikai módszerekkel akar előállítani egy véletlenszámot, a bűn állapotában leledzik.
* Bárki, aki aritmetikai módszerekkel akar előállítani egy véletlenszámot, a bűn állapotában leledzik.

A lap 2010. április 29., 06:59-kori változata

Neumann János a 40-es években

Neumann János (1903-1957) matematikus

Ismert forrású idézetek

  • Bárki, aki aritmetikai módszerekkel akar előállítani egy véletlenszámot, a bűn állapotában leledzik.
    • Innen: John von Neumann, "Various techniques used in connection with random digits," in A.S. Householder, G.E. Forsythe, and H.H. Germond, eds., Monte Carlo Method, National Bureau of Standards Applied Mathematics Series, 12 (Washington, D.C.: U.S. Government Printing Office, 1951): 36-38.
    • arról, hogy a pszeudovéletlen számokat nem szabad összetéveszteni a valódi véletlen számokkal. (Neumann nem a pszeudovéletlen számok használata ellen van, hiszen ő is előszeretettel használta azokat.)


  • Hívhatja entrópiának két okból. Első alkalommal a statisztikus mechanikában használták az Ön bizonytalansági függvényét, tehát van már neve. Másodsorban, és ez még fontosabb, senki nem tudja valójában mi az entrópia, így egy vitában Önnek mindig előnye van.
    • Scientific American 1971 , volume 225 , page 180
    • Claude Shannon számára javasol nevet az új bizonytalansági függvénye számára.

Neki tulajdonított idézetek

  • ... az idegrendszer működése kétféle közléstípuson alapszik: egyfelől olyanokon, amelyek nem foglalnak magukban aritmetikai formalizmusokat. Másfelől olyanokon, amelyek igen. Az előbbi típusba tartoznak az utasítás-közlések (logikai közlések). Az utóbbiba pedig a számközlések (aritmetikai közlések). Az előbbieket szorosabb értelemben vett nyelvként jellemezhetjük, míg az utóbbiakat matematikának tekinthetjük.
  • Az agy nem a matematika nyelvét használja.
  • Szembe kell néznünk azzal, hogy a nyelv messzemenően történelmi esetlegességet alkot.
  • A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja.

Idézetek Neumannról

  • Volt egy szeminárium Zürichben felsőbbéves hallgatóknak, ahol tanítottam, és Neumann az osztály tagja volt. Egy bizonyos tételhez értem, és azt mondtam, hogy nincs bebizonyítva, valószínűleg nehéz lehet. Neumann nem szólt semmit, de öt perccel később felemelte a kezét. Mikor magamhoz hívtam, odament a táblához és elkezdte írni a bizonyítást. Akkor kezdtem el félni Neumanntól.
    • George Pólya, How to Solve It, 2nd ed.: p.xv.

Külső hivatkozások

A Wikipédiában további adatok találhatóak
Neumann János témában.