„John Locke” változatai közötti eltérés
a r2.6.5) (Bot: következő hozzáadása: ar:جون لوك |
a r2.6.5) (Bot: következő hozzáadása: az:Con Lokk |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
[[en:John Locke]] |
[[en:John Locke]] |
||
[[ar:جون لوك]] |
[[ar:جون لوك]] |
||
[[az:Con Lokk]] |
|||
[[bg:Джон Лок]] |
[[bg:Джон Лок]] |
||
[[bs:John Locke]] |
[[bs:John Locke]] |
A lap 2011. szeptember 7., 00:58-kori változata
John Locke (Somerset, 1632. augusztus 29. – Essex, 1704. október 28.) angol filozófus. Az angol empirizmus egyik fő képviselője, tehát egyike azon filozófusoknak, akik a tapasztalatot teszik meg a filozófia alapelvévé: minden tudás a tapasztalattól függ és annak ellenőrzése alatt áll. Az államról, a vallási toleranciáról és a pedagógiáról vallott nézetei nagy befolyással voltak a felvilágosodásra és a politikai liberalizmusra.
Idézetek műveiből
Értekezés az emberi értelemről
Ritkán vagyunk egészen mentesek és eléggé szabadok természetes vagy szerzett vágyaink sürgetéseitől. Akaratunkat a bántó érzések állandó sora irányítja, amelyeket igények vagy szerzett szokások halmoztak fel bennünk. Alighogy el van intézve az egyik cselekvés, amelybe ilyen akaratmeghatározással belefogtunk, már készen is van a következő bántó érzés, hogy újabb munkába állítson bennünket.
- I. könyv, 255 fejezet.
...elegendő megmutatnom, hogy az emberek pusztán természetes képességeiknek használatával, bármiféle veleszületett benyomások segítsége nélkül, hogyan juthatnak el mindazon tudáshoz, amely birtokukban van, és hogyan juthatnak el a bizonyosságig minden eredendő eszme vagy alapelv nélkül. Azt képzelem ugyanis, hogy mindenki könnyen elfogadja, mennyire téves dolog volna a színek ideáját veleszületettnek feltételezni egy olyan teremtményben, amelynek Isten látást és képességet adott arra, hogy a külső tárgyakról a színeket a szemével felfogja.
- I. könyv, 1. fejezet: Nincsenek velünk született eszmék.
Tegyük fel tehát, hogy az elme, ahogy mi mondjuk, fehér lap, amelyre semmi nincs irva, ideák nélkül való. Hogyan telik meg? ... Erre egyetlen szóval felelek: tapasztalásból; ezen alapul minden tudásunk; és végeredményben ebből is származik. Külső, érzékelhető tárgyakra vagy elménk belső műveleteire irányított megfigyelésünk saját percepcióink és reflexióink révén látja el értelmünket a gondolkodás mindezen anyagával. Ez tudásunk két forrása.
- II. könyv, 1. fejezet: Minden idea az érzékelésből vagy a reflexióból származik
Tanulmány a vallási türelemről
[A hatalom birtokosának] figyelmet kell fordítania arra, hogy ne hozzanak ilyen irányú törvényeket, s ne állítsanak ilyen korlátokat, csak ha az állam szükséglete vagy a nép jóléte megköveteli őket, s nem lesz elég, ha ezen előirásokat és szigort szükségesnek vagy helyesnek véli, ha előtte nem vette fontolóra komolyan és elfogulatlanul, vajon tényleg azok-e; meggyőződése pedig (amennyiben téved) ugyanúgy nem indokolja, hogy ilyen törvényeket alkosson, ahogy a törvényeknek ellenszegülő alattvalót sem menti lelkiismerete vagy meggyőződése, ha előzetes megfontolás és vizsgálat bármelyiküket jobb tanáccsal láthatta volna el.
- I. könyv, 180. rész
Egyetlen ember sem adhat egy másiknak hatalmat ...olyasmi fölött, ami fölött maga nem rendelkezik hatalommal. Márpedig az, hogy az ember nem parancsolhat saját értelmének, s nem határozhatja meg bizonyossággal ma, hogy milyen véleményen lesz holnap, világosan látszik a tapasztalatból és az értelem természetéből, mely nem képes a dolgokat másképp felfogni, csak ahogy azok megjelennek neki.
- I. könyv, 176. rész