„Voltaire” változatai közötti eltérés
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: ko:볼테르 |
bőv: Verseiből |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
'''Voltaire''' (François-Marie Arouet; 1694. november 21. - 1778. május 30.) francia felvilágosodás kori író, költő és filozófus volt. |
'''Voltaire''' (François-Marie Arouet; 1694. november 21. - 1778. május 30.) francia felvilágosodás kori író, költő és filozófus volt. |
||
==Idézetek tőle== |
== Idézetek tőle == |
||
* Az elmés mondások többnyire ismétlések. |
* Az elmés mondások többnyire ismétlések. |
||
34. sor: | 34. sor: | ||
* A teológia a vallásokban az, ami a méreg az élelmiszerekben. |
* A teológia a vallásokban az, ami a méreg az élelmiszerekben. |
||
== Candide == |
|||
*A munka megóv minket a három fő rossztól: a szegénységtől, az unalomtól és a bűntől. |
*A munka megóv minket a három fő rossztól: a szegénységtől, az unalomtól és a bűntől. |
||
== Idézetek verseiből == |
|||
==Külső hivatkozások== |
|||
'''A világi ember''' |
|||
<poem> |
|||
Felőlem mind sirathatják a balgák |
|||
a mult időket, az arany korát, |
|||
Saturnus s Rhea földi birodalmát, |
|||
ősszüleinknek paradicsomát. |
|||
Én a természetnek elégedetten |
|||
adok hálát, hogy ''e'' korban születtem. |
|||
Mit ócsárl nálunk sok bús lázadó, |
|||
profán korunk erkölcsömnek való. |
|||
Szeretem fényét, sőt a puhaságát, |
|||
örömeit, miket müvészi báj ád, |
|||
tisztaságát, ízlését, csínjait, |
|||
s minden fiát, ki így gondolkozik. |
|||
''(Fordította: [[Jékely Zoltán]])'' |
|||
</poem> |
|||
'''Impromtu''' |
|||
<poem> |
|||
Kell gondolkozni; ha nincs gondolat, |
|||
bár lelke van, az ember léte aljas; |
|||
kell szeretni, célt, értelmet ez ad: |
|||
az emberélet enélkül siralmas. |
|||
''(Fordította: [[Jékely Zoltán]])'' |
|||
</poem> |
|||
== Források == |
|||
*[http://www.citatum.hu/szerzo/Voltaire Idézetek és neki tulajdonított mondások] |
*[http://www.citatum.hu/szerzo/Voltaire Idézetek és neki tulajdonított mondások] |
||
* Gábor György: Gondolatok könyve (Magvető Kiadó, Budapest, 1959, ISBN 963-14-1799-9) |
* Gábor György: Gondolatok könyve (Magvető Kiadó, Budapest, 1959, ISBN 963-14-1799-9) |
||
[[Kategória:Francia filozófusok]] |
[[Kategória:Francia filozófusok]] |
||
*[[Jékely Zoltán]]: ''Keresztút – Válogatott műfordítások''. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1959. |
|||
{{wikipédia}} |
{{wikipédia}} |
A lap 2013. január 5., 18:35-kori változata
Voltaire (François-Marie Arouet; 1694. november 21. - 1778. május 30.) francia felvilágosodás kori író, költő és filozófus volt.
Idézetek tőle
- Az elmés mondások többnyire ismétlések.
- Igazságot hirdetni, vagy hasznos dolgokat javasolni az embereknek, biztos módja annak, hogy üldözzenek minket.
- Nem a szerelmet kell vaknak festeni, hanem az önhittséget.
- Az élőknek méltányossággal tartozunk, a holtaknak csak az igazsággal.
- Egyáltalán nincs véletlen: minden megpróbáltatás büntetés vagy jutalom vagy előrelátás.
- A kétségbeesés már sokszor nyert csatát.
- Az ember nem kívánhatja azt, amit nem ismer.
- Az igazi lángész kiváltsága, hogy büntetlenül követhet el nagy hibákat.
- A férfiak minden okoskodása sem ér fel egy asszony egyetlen érzelmével.
- Mi az optimizmus? Konokul azt állítani, hogy minden jól van, amikor rosszul vagyunk.
- Isten, szabadíts meg a barátaimtól! Ellenségeimmel magam is elbánok majd.
- Minden embert a maga százada alakít ki; nagyon kevesen emelkednek koruk erkölcsei fölé.
- Nincs az a rossz, amiből ne születne valami jó.
- Azok a történészek, akik megjósolják a jövőt, méltatlanok arra, hogy megírják a múltat.
- Furcsa egy szenvedély az, amellyel egynémely urak mindenképpen meg akarnak győzni minket arról, hogy nyomorultak vagyunk. Nem szeretem azt a kuruzslót, aki el akarja hitetni velem hogy beteg vagyok, azért, hogy eladja nekem a pirulát.
- A háború, néhány év múltán, éppoly szerencsétlenségbe dönti a győzteseket, mint a legyőzötteket.
- Minden műfaj jó, kivéve az unalmas műfajt.
- Helyes dolog, ha felfedjük a hasznos könyvekben lévő tévedéseket: sőt, csakis ott kell keresnünk őket. Jó művel vitába szállni, ez megtiszteli azt; a többi nem érdemli meg ezt a megtisztelést.
- Akinek látszunk, arról mindenki ítélhet, amilyenek valóban vagyunk, arról senki sem.
- Igazságot hirdetni, vagy hasznos dolgokat javasolni az embereknek, biztos módja annak, hogy üldözzenek minket.
- Nem tudom elfogadni, hogy minél többet gondolkozik az ember, annál boldogtalanabb. Ez csak azokra vonatkoztatva igaz, akik tévesen gondolkoznak.
A vallásról
- Zúzzátok szét a gyalázatost! (az egyházról)
- Ha nem volna Isten, fel kellene találni.
- Vallás dolgában mindig a lelkesedés kezdi meg az építést, de az ügyeskedés fejezi be.
- Az emberek aszerint ragaszkodnak hitükhöz, amint megszenvednek érte.
- Egyszer megkérdezték Voltaire-től, megbékélt-e Istennel. „Köszönni köszönünk egymásnak” - válaszolta a filozófus - „de nem beszélünk egymással”.
- A teológia a vallásokban az, ami a méreg az élelmiszerekben.
Candide
- A munka megóv minket a három fő rossztól: a szegénységtől, az unalomtól és a bűntől.
Idézetek verseiből
A világi ember
Felőlem mind sirathatják a balgák
a mult időket, az arany korát,
Saturnus s Rhea földi birodalmát,
ősszüleinknek paradicsomát.
Én a természetnek elégedetten
adok hálát, hogy e korban születtem.
Mit ócsárl nálunk sok bús lázadó,
profán korunk erkölcsömnek való.
Szeretem fényét, sőt a puhaságát,
örömeit, miket müvészi báj ád,
tisztaságát, ízlését, csínjait,
s minden fiát, ki így gondolkozik.
(Fordította: Jékely Zoltán)
Impromtu
Kell gondolkozni; ha nincs gondolat,
bár lelke van, az ember léte aljas;
kell szeretni, célt, értelmet ez ad:
az emberélet enélkül siralmas.
(Fordította: Jékely Zoltán)
Források
- Idézetek és neki tulajdonított mondások
- Gábor György: Gondolatok könyve (Magvető Kiadó, Budapest, 1959, ISBN 963-14-1799-9)
- Jékely Zoltán: Keresztút – Válogatott műfordítások. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1959.