„Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling” változatai közötti eltérés
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: uk:Шеллінг Фрідріх Вільгельм |
a r2.6.6) (Bot: uk:Шеллінг Фрідріх Вільгельм cseréje a következőre: uk:Фрідріх Вільгельм Шеллінг |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
[[ru:Фридрих Вильгельм Йозеф фон Шеллинг]] |
[[ru:Фридрих Вильгельм Йозеф фон Шеллинг]] |
||
[[sk:Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling]] |
[[sk:Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling]] |
||
[[uk: |
[[uk:Фрідріх Вільгельм Шеллінг]] |
A lap 2013. június 3., 00:27-kori változata
Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling (Németország, Leonberg, 1775. január 27. – Svájc, Bad Ragaz, 1854. augusztus 20.) német filozófus.
Az egyik legjelentősebb német idealista filozófus, Fichte követője volt. Az a priori, transzcendentális azonosságát hirdette, azonban eltért annyiban Fichtetől, hogy szerinte az objektum nem a szubjektum produktuma, hanem önálló reális létező.
Idézetek
Minden tudás egy objektívnek egy szubjektívvel való megegyezésen alapul. Mert csak az igazat tudjuk; az igazságot általában a képzeteknek tárgyainkkal való megegyezésével határozzák meg.
Mindezt együttvéve, ami a tudásunkban pusztán objektív, természetnek nevezzük; ezzel szemben énnek, vagy intelligenciának nevezhetjük mindazt, ami szubjektív. E két fogalom ellentétes egymással. Az intelligenciát eredetileg pusztán gondolkodónak, a természetet pusztán elgondolhatónak, amazt tudatosnak emezt pedig tudatlannak képzeljük el. De minden tudásban e kettőnek az egybeesésére van szükség; a feladat: megmagyarázni az egybeesést.
- A transzcendentális idealizmus rendszere (Bevezetés -- A transzcendentális filozófia fogalma)
Ha a transzcendentális filozófiában a szubjektív az első, ha a szubjektív az alapja minden realitásnak, és minden egyébnek ez az egyetlen magyarázó elve, akkor a transzcendentális filozófia szükségképpen azzal kezdődik, hogy általánosságban kétségbe vonja az objektív realitását.
- ...
Mivel a transzcendentális filozófus számára csak a szubjektívnek van eredeti realitása, ezért közvetlen tárgyává is csak a tudásban lévő szubjektívet fogja tenni: az objektív csak közvetve lesz tárgyá számára, és ahelyett, hogy maga a tudás (a tudás aktusa) tűnnék el az objektum mögött mint ahogy a közönséges tudás esetében történik, a transzcendentális tudás esetében éppen fordítva, az objektum, mint objektum tűnik el a tudás aktusa mögött. A transzcendentális tudás, tehát a tudás tudása, ha a tudás tisztán szubjektív.
- A transzcendentális idealizmus rendszere (Bevezetés -- Következtetések)
Forrás
- Schelling: A transzcendentális idealizmus rendszere; Gondolat, Budapest, 1983.