„Lev Nyikolajevics Tolsztoj” változatai közötti eltérés

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: ca:Lev Tolstoi
SamoaBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: Migrating 42 interwiki links, now provided by Wikidata on d:Q7243
33. sor: 33. sor:
[[Kategória:Orosz írók|Tolsztoj, Lev]]
[[Kategória:Orosz írók|Tolsztoj, Lev]]
[[Kategória:Pacifisták|Tolsztoj, Lev]]
[[Kategória:Pacifisták|Tolsztoj, Lev]]

[[en:Leo Tolstoy]]
[[ar:ليو تولستوي]]
[[az:Lev Tolstoy]]
[[bg:Лев Толстой]]
[[bs:Lav Nikolajevič Tolstoj]]
[[ca:Lev Tolstoi]]
[[cs:Lev Nikolajevič Tolstoj]]
[[da:Leo Tolstoj]]
[[de:Leo Tolstoi]]
[[el:Λέων Τολστόι]]
[[eo:Lev Tolstoj]]
[[es:León Tolstói]]
[[et:Lev Tolstoi]]
[[eu:Leo Tolstoi]]
[[fa:لئو تولستوی]]
[[fi:Leo Tolstoi]]
[[fr:Léon Tolstoï]]
[[he:לב טולסטוי]]
[[hr:Lav Tolstoj]]
[[hy:Լև Տոլստոյ]]
[[id:Leo Tolstoy]]
[[is:Lev Tolstoj]]
[[it:Lev Tolstoj]]
[[ja:レフ・トルストイ]]
[[ka:ლევ ტოლსტოი]]
[[ko:레프 톨스토이]]
[[lt:Levas Tolstojus]]
[[ml:ലിയോ ടോൾസ്റ്റോയ്]]
[[nl:Leo Tolstoj]]
[[pl:Lew Tołstoj]]
[[pt:Liev Tolstói]]
[[ru:Лев Николаевич Толстой]]
[[sk:Lev Nikolajevič Tolstoj]]
[[sl:Lev Nikolajevič Tolstoj]]
[[sq:Leo Tolstoy]]
[[sr:Лав Толстој]]
[[ta:லியோ டால்ஸ்டாய்]]
[[th:เลโอ ตอลสตอย]]
[[tr:Lev Tolstoy]]
[[uk:Толстой Лев Миколайович]]
[[zh:列夫·托爾斯泰]]
[[zh-min-nan:Leo Tolstoy]]

A lap 2014. április 15., 21:51-kori változata

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910) orosz regényíró

Lev Nyikolajevics Tolsztoj

Idézetek tőle

  • Minden azon múlik, hogy az emberek azt hiszik: van az életben olyan helyzet, amikor szeretet nélkül bánhatunk embertársainkkal; márpedig ilyen helyzet nincsen.
  • A szorongó emberek kínlódása abból ered, hogy nem ismerik a róluk alkotott véleményt. Mihelyt ezt a véleményt világosan kifejezik, akármilyen is az, a szenvedés megszűnik.
  • Mindenki szeretné megváltoztatni a világot, de senki sem szeretné megváltoztatni saját magát.
  • Amikor gyermek voltam, a felnőttekre igyekeztem hasonlítani, azóta pedig, hogy nem vagyok többé az, gyakran gyermekhez kívánnék hasonló lenni.
  • Úgy érzem, a mosoly teszi, amit egy arc szépségének neveznek; ha a mosoly hozzáad valamit az arc bájához, akkor az arc gyönyörű, ha nem változik meg közben, akkor mindennapi, ha elrontja, csúnya.
  • ... a legfontosabb, legérdekesebb gondolatok éppen azok, amelyeket semmiért el nem mondunk egymásnak.
  • A bölcsességnek nincs szüksége erőszakra.
  • ... a jó szándéknak már a kimondása is nehézzé, sőt nagyobbrészt lehetetlenné teszi a végrehajtását.
  • Nem az a kedves, aki szép, hanem az a szép, aki kedves.
  • ... nincs két ember, aki egyformán fogná fel ugyanazt az igazságot.
  • ... az ember helyzete és erkölcsi tevékenysége közt az összhang hiánya a legbiztosabb jele az igazságnak.
  • Amikor az ember képzeletében egy szeretett lény vonásait igyekszik fölidézni, a múlt annyi emléke merül fel, hogy ezeken az emlékeken, mint könnyön át, csak homályosan látja őket.
  • Aki mindennel elégedett, s nem akarja a jót jobbra cserélni, az előbb-utóbb mindent elveszít.
  • Azok, akik tapasztalatból ismerik az elfogultságot, tudják, hogy ez az érzés az idővel egyenes arányban nő, míg az elszántság fordított arányban csökken.
  • Városban az ember akár száz évet is elélhet úgy, hogy nem veszi észre, hogy már régen meghalt.
  • A tiszteletet azért találták ki, hogy elrejtsék a puszta helyet, ahol a szeretetnek kellene lennie.
  • ... akik az önfeláldozó szeretetre hajlamosak, mindig büszkék a szeretetükre, igényesek, féltékenyek, bizalmatlanok, de a szeretetük tárgyát szeretik veszélyben látni, hogy megszabadítsák tőle ...
  • A szeretet nem egy személy kizárólagos szeretete, hanem olyan lelkiállapot, amelyben készek vagyunk mindent szeretni; az az állapot, amelyben egyedül ismerhetjük föl lelkünk isteni eredetét.
  • A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az. (Ezekkel a szavakkal kezdődik az Anna Karenyina c. regénye.)

A vallásról

  • Ha az ember felismeri és érzi lelkében az Istent, akkor felismeri és érzi a világ minden emberével való közösséget is.
  • Az ember az önmagában való elmélyedés bizonyos fokánál rábukkan Isten megismerésére.
  • Isten az a mindenség, amelynek részeként magunkat felismerjük.

Lásd még

Tolsztoj élete során sok-sok saját és mástól származó idézetet összegyűjtött, amit közre is adott, magyarul a Mindennapra címmel megjelent kiadványokban olvashatjuk.