„Moritz Schlick” változatai közötti eltérés

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:


* Ha viszont a figyelmet a tudomány és a valóság összefüggésére irányítjuk, akkor a tudomány állításainak rendszerében azt látjuk, ami ez valóban, ti. olyan eszközt, aminek segítségével eligazodunk a tények között, a bizonyítás örömének, a végérvényesség érzésének eléréséhez szolgáló eszközt -- s ekkor a „fundamentum" problémája magától átváltozik az ismeret és a valóság rendíthetetlen érintkezési pontjainak problémájává. Ezekkel az abszolút szilárd érintkezési pontokkal, a konstatálásokkal ismerkedtünk meg a maguk sajátos mivoltában; a konstatálások az egyedüli olyan szintetikus állítások, amelyek nem hipotézisek.
* Ha viszont a figyelmet a tudomány és a valóság összefüggésére irányítjuk, akkor a tudomány állításainak rendszerében azt látjuk, ami ez valóban, ti. olyan eszközt, aminek segítségével eligazodunk a tények között, a bizonyítás örömének, a végérvényesség érzésének eléréséhez szolgáló eszközt -- s ekkor a „fundamentum" problémája magától átváltozik az ismeret és a valóság rendíthetetlen érintkezési pontjainak problémájává. Ezekkel az abszolút szilárd érintkezési pontokkal, a konstatálásokkal ismerkedtünk meg a maguk sajátos mivoltában; a konstatálások az egyedüli olyan szintetikus állítások, amelyek nem hipotézisek.

-- [http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/schlick.htm AZ ISMERET FUNDAMENTUMÁRÓL]


* Legyenek tehát mégoly különbözõek is a „konstatálások" és az analitikus állítások, közös bennük, hogy a megértés folyamata egyszersmind a verifikáció folyamata is: értelmükkel egyidejûleg felfogom az igazságukat is.


-- [http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/schlick.htm AZ ISMERET FUNDAMENTUMÁRÓL]
-- [http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/schlick.htm AZ ISMERET FUNDAMENTUMÁRÓL]

A lap 2005. november 21., 11:45-kori változata

Moritz Schlick (1882–1936)

Filozófus, az ún. Bécsi Kör alapítója. Fő eredményeit a tudományfilozófia, episztemológia területén érte el.

  • Ha viszont a figyelmet a tudomány és a valóság összefüggésére irányítjuk, akkor a tudomány állításainak rendszerében azt látjuk, ami ez valóban, ti. olyan eszközt, aminek segítségével eligazodunk a tények között, a bizonyítás örömének, a végérvényesség érzésének eléréséhez szolgáló eszközt -- s ekkor a „fundamentum" problémája magától átváltozik az ismeret és a valóság rendíthetetlen érintkezési pontjainak problémájává. Ezekkel az abszolút szilárd érintkezési pontokkal, a konstatálásokkal ismerkedtünk meg a maguk sajátos mivoltában; a konstatálások az egyedüli olyan szintetikus állítások, amelyek nem hipotézisek.

-- AZ ISMERET FUNDAMENTUMÁRÓL


  • Legyenek tehát mégoly különbözõek is a „konstatálások" és az analitikus állítások, közös bennük, hogy a megértés folyamata egyszersmind a verifikáció folyamata is: értelmükkel egyidejûleg felfogom az igazságukat is.

-- AZ ISMERET FUNDAMENTUMÁRÓL