Ugrás a tartalomhoz

Lükő Gábor

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

Lükő Gábor (1909, Komárom - 2001.) Kossuth-díjas (2001) magyar néprajzkutató, szociálpszichológus. Több könyvet írt, fő műve a néprajzi tárgyú A magyar lélek formái című.

A magyar lélek formái

[szerkesztés]

Bíráló megjegyzéseiből

[szerkesztés]
  • Tudományos és szellemi életünkben ma is császári és királyi Bach-huszárok bábáskodnak, s máglyára küldenének minden walesi énekest, ahelyett, hogy a kiegyezés szellemében átadnák helyüket a magyarságnak.
  • Nem mertük elképzelni sem, hogy népünk hitvilága, költészete eredeti magyar, tehát ma is keleti formákban él. Attól féltünk, hogy nagyobb tudományos apparátussal rendelkező nyugati szomszédaink mindjárt megszégyenítenek, bebizonyítva, hogy amit mi sajátosan magyarnak véltünk, az általános európai, indogermán, vagy emberi sajátosság.
  • Néha még az ázsiaiaknak és a magyar népnek is igazat adhat a magyar tudomány.
  • A magyar népművészetben csak az nem veszi észre a fantasztikus elemeket, aki behunyja a szemét. Tudósaink körében ez nagy divat ma.
  • A sárkányt ... folkloristáinknak sem állott módjában nyugatról származtatni.
  • Népművészetünk ősi színeit újabban minden áron az oláhokra akarja tukmálni néhány buzgó magyar hazafi, aki nem talál komolyabb dolgot, minthogy embertársait leckéztesse.
  • De jó volna, ha egyszer már megtanulnánk, hogy a népi hagyományokhoz csak tisztelettel és kíváncsian szabad közelednünk, s magunkévá kell tennünk inkább, mintsem hogy pusztításukhoz látnánk.
  • Városi közönségünk oláh eredetűnek tartja a húzásos varrást ... Etnográfusainknak talán nincs is véleményük a dologról, vagy ha van, az megegyezik a laikusokével.
  • Büszkén hivatkozunk népköltészetünkre és népművészetünkre, ha rá kerül a sor, de nem értünk belőle semmit. Mintha a bibliai átok telt volna be rajtunk: Megverem e nép szemeit, hogy nézvén nézzenek és ne lássanak, bedugom az ő füleit, hogy hallván halljanak és ne értsenek.
  • Szép lassan már a falusi fiatalsággal is elhitettük: szüleik megrögzött, maradi, buta emberek, s csak mosolyogni lehet rajtuk, de a szavukat megfogadni nem tanácsos.

Egyéb

[szerkesztés]
  • Egyes pontokon ma sem egyeznek a vélemények, de a pro és kontra felhozott érvek élesen megvilágítják a magyar ritmus problémáit is.
  • Az óra szerkezetét sem ismerheti meg, csak aki szétszedi. De ügyeljen aztán, hogy össze is tudja rakni!
  • Hit és hitetlenség sokkal mélyebben gyökeredznek az ember lelkében, mintsem tudományos tételek megzavarhatnák őket.
  • Az egyke a magyar hara-kiri.
  • A divat megváltozását rendszerint praktikus szempontokkal is indokolni szokták, de ez a praktikum csak illúzió. A divat évenkint változik, s ami tavaly nagyon célszerűnek látszott, idén már nem válik be. Nemcsak a női divat indoklása ilyen relatív érték, hanem a modern teknika minden vívmányáé az. Tudjuk, hogy az újításoktól nemcsak a falusiak tartózkodtak sokáig, hanem a művelt városiak is. Idősebb emberek sokáig nem ültek autóba [...]. Pedig a régi jó világban sokszor a lovak is elragadták a kocsit, s nem kis bajt csináltak. De azt megszokták már, az a »mi világunkban« volt, s ennek a világnak a függetlenségét próbálták megőrizni az öregek, mintha gyanították volna, hogy a teknika áldásai még átokká is fordulhatnak.

Néprajzi tárgyú idézetek

[szerkesztés]
  • Egyes kifejezéseink - tűzről pattant menyecske, hamvába holt öregember - és egyes szavaink jelentésköre is elárulják a tűz-szimbólum ősiségét és eredeti jelentését. [...] A tűz nagyon szemléletes, nagyon reális képe a léleknek.
  • Az osztjákok vér-színnek nevezik a pirost és fű-színnek a zöldessárgát. A kék festéket mostanában az oroszoktól vették, így azt orosz névvel nevezik. A sötétpirosat mi is veresnek nevezzük, a vérhez hasonlítjuk.
  • A kígyó nem mindig rosszat jelent. Említettem, hogy a kutak, források vizét tisztántartja, de a család fennmaradását is biztosítja, azért nem pusztítják el a háztól sőt enni adnak neki sokhelyt. A kígyóban is az ősök lelke él a nép hite szerint s az születik újjá a gyerekben. [...] A béka már inkább egyoldalúan a gonosz lélek szimbóluma. A moldvai csángók például megnézik, ha a béka bemegy a házba, nincs-e nyakában piros cérna. Ha meglelik a cérnát, "küldött béká"-val van dolguk. A tűz fölé akasztják, s addig pirítják elevenen, míg csak meg nem jelenik, aki küldte. A béka helyett, vagy vele együtt ugyanis küldője szenved. Ilyenkor azután, ha meg nem verik, hangos szóval rábizonyítják a rontást: "kígyót, békát kiáltanak rá".
  • A szárny tehát az erő és a hatalom jelképe. Erről tanúskodnak képes kifejezéseink is: szárnya alá vesz, szárnyára ereszti, szárnyaszegett.
  • A madarak közül a búvárkacsa a legősibb lélekszimbólum. A víz alatt és az égben egyaránt otthonos madár méltán felkölthette a primitív ember érdeklődését. A világ legkülönbözőbb népeinek teremtésmondáiban megtaláljuk a kacsát, mint a Teremtő, vagy segítője, az ördög szimbólumát. [...] Ezt a mondai kacsát Erliknek vagy Ertiknek nevezik a török népek, s ebből a névből származik a magyar ördög neve is.

Mások róla

[szerkesztés]

De már itt is tartunk, egy újabb kitűnő műnél, Lükő Gábor könyvénél (A magyar lélek formái, Exodus-kiadás). Lükő világos, tiszta érveléssel sorakoztatja föl népköltészetünk szimbólumvilágát, népi faragásunk, berakásos munkáink, szőtteseink és hímzéseink jelképeit, színeinek értelmét és zenei alapformáinkat, hogy megmutassa, miben és miért különbözünk Nyugat lelki formáitól, főképpen az ú.n. árjától. [...] Lükő az idő érzékelésének hiányában látja a magyar lélek döntő különbségét a nyugati lélekétől, amit egyébként én is kifejtettem a történelmi regényről adott interjúmban a Magyar Kultúrszemlében. Kozmikus képünknek ez alapvető jellemvonása.

Kodolányi János: Ezen a nyáron a szokottnál is hamarabb takarodtunk ki Budapestről. 1942. jún. Tanulmány, megjelent a következő kötetben: (id.) Kodolányi János: Zárt tárgyalás. Tanulmányok, vitairatok, elbeszélések. Szerk. ifj. Kodolányi J. - Csűrös Miklós. Szent István társulat, Bp., 2003.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A Wikipédiában további információk találhatóak
Lükő Gábor témában.