1984 (regény)

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

George Orwell (1903-1950) angol író szatirikus, politikai regénye, melyet 1949-ben adtak ki.

Idézetek a műből[szerkesztés]

Első rész[szerkesztés]

1. fejezet[szerkesztés]

  • Derült, hideg áprilisi nap volt, az órák éppen tizenhármat ütöttek.
    • A regény nyitó mondata.
  • NAGY TESTVÉR SZEMMEL TART
    • Plakát felirata.
  • LE NAGY TESTVÉRREL
    • Winston Smith, a regény hőse szinte révületben írja le ezeket a szavakat fél oldalon keresztül a Két Perc Gyűlölet közben.
  • Aztán Nagy Testvér arca elhalványodott, s a Párt három jelszava jelent meg a helyén, csupa nagybetűvel:
    A HÁBORÚ: BÉKE
    A SZABADSÁG: SZOLGASÁG
    A TUDATLANSÁG: ERŐ
  • A Két Perc Gyűlöletben nem az volt a borzasztó, hogy mindenki köteles volt részt venni benne, hanem az, hogy lehetetlen volt elkerülni a belekapcsolódást. Harminc másodpercen belül képtelenséggé vált az ellenállás. Mintha a félelem és bosszúvágy eksztázisa öntötte volna el az egész embercsoportot: a vágy gyilkolni, kínozni, kalapáccsal arcokat összezúzni, mintha elektromos áram változtatott volna minden embert akarata ellenére fintorgó, sikoltozó hold-kórossá. S hozzá ez a düh, amely mindenkit megszállt, elvont, iránytalan érzelem volt, amelyet egyik tárgyról a másikra lehetett vetíteni, mint valami reflektor fényét.
  • Ezek voltak az otthonai annak a négy minisztériumnak, amelyek között szétosztották a kormányzás egész apparátusát: az egyik az Igazság-minisztérium volt, amelyhez a hírszolgálat, a szórakoztatás, az oktatás és a szépművészetek tartoztak, a másik a Béke-minisztérium, amely a háborút intézte, a harmadik a Szeretet-minisztérium, amely a törvényeket hozta és a rendet tartotta fenn, a negyedik a Bőség-minisztérium, amely a gazdasági ügyekért volt felelős. Újbeszélül Minigaz, Minipax, Miniszer és Minibő volt a nevük.

2. fejezet[szerkesztés]

  • Nem azon múlik, hogy megmentheted-e az emberiség örökségét, hogy meghallanak-e, hanem azon, hogy épeszű tudsz-e maradni.
  • A jövőnek vagy a múltnak, egy olyan kornak, amelyben szabad gondolkozni, amelyben az emberek nem egyformák, és nem kell magányosan élni - egy olyan kornak, amelyben van igazság, s ami történt, nem lehet meg nem történtté tenni: üdvözlet az egyformaság korából, a magányosság korából, Nagy Testvér korából, a dupla-gondol korából!
  • A gondolatbűnnek nem következménye a halál: a gondolatbűn MAGA a halál.
  • Semmi sem a sajátod azon a néhány köbcentiméteren kívül, ami a koponyádban van.

5. fejezet[szerkesztés]

  • Persze az igék és a melléknevek közt végezzük a legnagyobb irtást, de a főnevek százait is teljes joggal kiirthatjuk. S nemcsak a rokon értelműeket, hanem az ellentétes értelműeket is. Mert ugyan miféle létjogosultsága van egy olyan szónak, amelyik pusztán csak egy másik szónak az ellentéte? Vegyük például a »jó« szót. Ha egyszer van egy olyan szavunk, mint a »jó«, ugyan mi szükség olyan szóra is, hogy »rossz«? A »nemjó« éppen olyan megfelelő... Ha pedig a »jó« nyomatékosabb kifejezésére van szükség, mi értelme annak, hogy egész csomó olyan, teljesen haszontalan szót használjunk, mint például a »kitűnő«, a »ragyogó« meg a többi hasonló? Ezeknek a jelentését tökéletesen fedi a »pluszjó«, vagy a »duplapluszjó«, ha még fokozottabb értelmére van szükségünk. ... A végén a jóság és a rosszaság egész fogalomkörét ki fogja fejezni hat szó – azazhogy igazában egyetlenegy szó.
  • "A mi új, boldog életünk" frázisa gyakran elhangzott. Főleg a Bőség-minisztériumnak volt kedvenc szólama.

7. fejezet[szerkesztés]

  • Ha lehet még egyáltalán reménykedni valamiben (írta Winston), csak a prolikban lehet.
  • Amíg nem ébrednek öntudatra, nem fognak fellázadni, s amíg fel nem lázadtak, nem ébredhetnek öntudatra.
  • A régi időkben - így szólt a szöveg -, a dicsőséges Forradalom előtt London nem volt olyan szép város, mint amilyennek ma ismerjük. Sötét, mocskos, nyomorúságos hely volt, ahol szinte senkinek sem volt elég ennivalója, s ahol a szegény emberek százainak és ezreinek nem volt cipő a lábán, sem tető a fejük fölött.
    • Részlet egy gyerekek számára írt történelemkönyből.

Források[szerkesztés]

  • George Orwell: 1984. - Bp.: Európa, 1989. Fordította: Szíjgyártó László. ISBN 963-07-4815-0

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo.png
A Wikipédiában további adatok találhatóak
1984 (regény) témában.