Georg Hegel

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Hegel

Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770 - 1831) német filozófus.

Idézetek tőle[szerkesztés]

  • Azok a nagy emberek a történelemben, akiknek saját partikuláris céljaiban benne van az a lényegi valami, ami a Világszellem Akarata. Ha tovább egy pillantást vetünk a világtörténelmi egyének sorsára, akiknek az volt a hivatásuk, hogy a Világszellem sáfárjai legyenek, ez a sors nem volt boldog. A nyugodt élvezethez nem jutottak hozzá, egész életük munka és fáradozás volt, egész természetük csak szenvedély... A szabad ember egyébként nem irigy, hanem szívesen elismeri, ami nagy és fenséges, és örül neki, hogy van.
  • Műveletlen emberek és rendek megelégszenek határozatlan képzetekkel.
  • Megismerni az észt mint rózsát a jelen keresztjébe, s ezzel örülni ennek a jelennek: az az ésszerű belátás, a megbékélés a valósággal. amelyekkel a filozófia azokat ajándékozza meg, akiket egyszer az első szózat fekszólított, hogy felfogják abban, ami szubsztanciális, éppígy fentartsák a szubjektív szabadságot ne egy különösben és esetlegesben álljanak, hanem abban, ami magán- és magáértvaló.
Grundlinien der Philosophie des Rechts
  • Mindennapi tudásunk csak a tárgyat mutatja be, amiről tud, de nem egyszersmind önmagát, nevezetesen a tudást magát.
  • A szubjektum, határozottabban elgondolva, aszellem. Ez úgy jelenik meg, mint lényegileg valami létező tárgyra vonatkozó: ennyiben tudat. A tudatról szóló tanítás ezért a szellem fenomenológiája.
A szellem fenomenológiája

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo.png
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Georg Hegel témában.