Gyalog galopp

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

A Gyalog galopp (Monty Python and the Holy Grail) a Monty Python társulat 1975-ben bemutatott filmvígjátéka.

Rendezte: Terry Gilliam és Terry Jones.
Főszerepben: Graham Chapman, John Cleese, Eric Idle, Terry Gilliam, Terry Jones és Michael Palin.
„Vad, viharos éjszaka dühöngött...” – Stephen Leacock

Idézetek[szerkesztés]

Arthur küldetése[szerkesztés]

Az Úr: – Arthur, britek királya! Te és a kerekasztal lovagjai feladatot kaptok, hogy példát mutassatok e sötét korszakban.
Arthur: – Isteni ötlet, Uram!
Az Úr: – Persze hogy az, te ostoba. Figyelj ide, Arthur! Íme a Szent Kehely! Nézd meg jól, mert szent feladatoddá teszem, hogy megkeresd a Szent Kelyhet. Ez a te rendelésed Arthur, hogy felkutasd a Szent Kelyhet.

Boszorkányégetés[szerkesztés]

Lovag (Sir Bedevere): – Csendet! Aztán tudjátok-e, hogy több módja is van annak, hogy megtudjuk, boszorkány-e?
Tömeg: – Több is? Mondd el, halljuk, halljuk! Mondd el nekünk is, mi az?
Lovag: – Mondjátok meg: mit csinálnak egy boszorkánnyal?
Tömeg: – Elégetik... megégetik!
Lovag: – És mi egyebet szoktak még elégetni?
Tömeg: – Több boszorkányt! – Fát!
Lovag: – Helyes. Miért égnek a boszorkányok?
Bőrsapkás a tömegből: – Azért, mert fából vannak.
Lovag: – Úgy van! És hogyan győződhetünk meg róla, hogy ő fából van-e?
A kaszás a tömegből: – Ha hidat építünk belőle!
Lovag: – No-no fiam, kőből talán nem lehet hidat építeni?
A kaszás a tömegből: – Ööö... de igen...
Lovag: – Elmerül–e a fa a vízben?
Tömeg: – Nem. Nem, lebeg rajta... – Dobjuk a mocsárba! A mocsárba! Fogjátok meg!
Lovag: – Csendet! És mondjátok meg nekem, mi lebeg még a vízen?
Tömeg: – A kenyér! – Alma is! – Picike szikla! – Hulla! – Hasas bankó...
Lovag: – Na, na, nem... nem.
Tömeg: – Olaj! – A szöcske, a szöcske!
Lovag: – Nem, nem, nem!
Arthur: – A kacsa!
Lovag: – Ööö... Ez az! Ez az! Vonjuk le a logikus következtetést! No?
A kaszás a tömegből: – Ha ő... ugyanannyit nyom, mint egy kacsa...
Lovag: – Hmm. Na?
A kaszás a tömegből: – ...akkor fából van...
Lovag: – Következésképpen?
Tömeg: – Boszorkány! Boszorkány! Mérjük meg!
Lovag: – A legszebb vasár- és ünnepnapi mérlegemen!

Az Őrök[szerkesztés]

Király: – Őrség! A Herceg nem hagyhatja el a szobát, amíg érte nem jövök!
Őr: – Értettem! A herceg nem hagyhatja el a szobát, ha érte jön Uram!
Másik őr: – Hukk. (Csuklik.)
Király: – Neem... Amíg érte nem jövök.
Őr: – Értem! Amíg érte nem jön, nem mehet be a herceg.
Király: – Nem, nem, neem... Ti idebent maradtok és vigyáztok, hogy ő ki ne menjen!
Őr: – Felséged meg érte jön.
Másik őr: – Hukk. (Csuklik.)
Király: – Úgy van!
Őr: – Semmire se kell vigyázni, csak hogy a Herceg be ne jöjjön.
Király: – Neem... Hogy ki ne menjen.
Őr: – Ki ne menjen. Értem!
Király: – Világos?
Őr: – Világos... Ha viszont mi... ha ő... mé... mégis... azon... azonban...
Király: – Várj elmondom.
Őr: – Ha azonban... ha...
Király: – Roppant egyszerű a dolog. Ti szépen itt maradtok és arra vigyáztok, hogy ki ne menjen a szobából.
Őr: – Mi azonban...
Király: – Értitek?
Másik őr: – Hukk. (Csuklik.)
Őr: – Tudok már mindent! Velünk együtt kimehet a szobából?
Király: – Neem, nem! Tartsátok itt benn a szobában és arra vigyázzatok, hogy...
Őr: – Idebent tartjuk, abban nem lesz hiba, de ha kimenne vele menjünk?
Király: – Neem, nem! Tartsátok itt benn a szobában.
Őr: – Amíg Felséged vagy más...
Király: – Nem, nem más, csak én.
Őr: – Csak felséged.
Másik őr: – Hukk. (Csuklik.)
Király: – Visszajövök.
Őr: – Visszajön.
Király: – Rendben?
Őr: – Rendben. Itt maradunk, amíg visszajön.
Másik őr: – Hukk. (Csuklik.)
Király: – És vigyáztok, hogy ki ne menjen.
Őr: – MI?!
Király: – VIGYÁZTOK, hogy ki ne menjen!
Őr: – A Herceg?
Király: – Igen. Vigyáztok, hogy ki ne menjen.
Őr: – Jaj, ja, hát persze. Azt hittem, hogy ő (a másik őrre mutat). Gondoltam milyen hülyeség őt őrizni, amikor ő őr.
Király: – Most már világos?
Őr: – Hát persze, hogy világos. Semmi probléma.
Király: – Helyes! (Elindul kifelé, az őrök pedig utána.)
Király: – Hová mentek?
Őr: – Ahová felséged.
Király: – Nem! Maradjatok itt és arra vigyázzatok, hogy Ő ki ne menjen!
Őr: – Ja értem! Jó.
Herbert herceg: – De apám, kérlek...
Király: – Egy hangot se halljak! Öltözz fel. (Király elindul ki. A zene felerősödik, Herbert énekelni készül. Király visszajön.) Dalra fakadás nincs!
Másik őr: – Hukk. (Csuklik.)
Király: (A másik őrnek.) – Menj, igyál egy vizet.

Sir Lancelot a lakodalomban[szerkesztés]

Vendég: – Megölte az örömapát.
Király: – Nyugalom! Nyugalom jóemberek, nyugalom. Ez az úr Sir Lancelot a cameloti udvartól. Igen bátor, befolyásos ember és az én személyes vendégem.
Sir Lancelot: – Helló.
Vendég: – Megölte a nénikémet.
Király: – Csendet, csendet! Nem siratóünnep ez, hanem vidám lakodalom. Kár lenne pörlekedni, áskálódni azon, hogy ki ölt meg kit. Azért jöttünk össze, hogy tanúi legyünk két ifjú szerelmes szív házasságban való egyesülésének. Csakhogy sajnos, a kettőből az egyik, a fiam, Herbert, épp az imént halálát lelte. De nem akarok azon búsulni, hogy elvesztettem egy fiút, hanem örülök, hogy nyertem egy leányt.

NI lovagjai[szerkesztés]

A lovagok vezére: – NI! NI!
Arthur: – Kik vagytok?
A lovagok vezére: – A lovagok, akik azt mondják: NI!
Arthur: – Csak nem a lovagok, akik kimondják: NI!?
A lovagok vezére: - De bizony.
[...]
A rekettyés: – Ah, micsoda idők, amikor mindenféle jöttmentek kényükre-kedvükre NI-t mondhatnak az öregeknek. Átok ül ezen az országon, itt már semmi se szent! Még a rekettye tervezők és berendezők is gazdasági stressz alatt élnek a fejlődés eme szakaszában.
Arthur: – Rekettyét mondtál, jól hallottam?
A rekettyés: – Igen. A rekettyeiparban dolgozom. Rekettyés vagyok. Nevem Roger Roger, a rekettyés. Rekettyéket tervezek, nevelek, és adok-veszek.
[...]
Arthur: – NI tisztelt lovagjai! Hoztunk nektek rekettyést. Most már tovább mehetünk?
A lovagok vezére: – Helyes kis rekettyés. Különösen a babérbokor bájos. Csakhogy felmerült egy kis probléma.
Arthur: – Micsoda?
A lovagok vezére: – Hogy nem vagyunk már a lovagok, akik azt mondják: NI! Hanem azok, akik azt mondják: Eki-Eki, Eki-Eki, napang!

Caerbannog barlangjánál[szerkesztés]

(Tim, a varázsló elvezeti Arthurt és harcosait Caerbannog barlangjához. Lapulnak, majd Arthur elszánja magát, hogy odamegy.)

Arthur: – Na jó. Fedezzetek.
Harcos: – Ki kit?
Arthur: – Ti engem.
Tim: – Már késő.
Arthur: – Miért?
Tim: – Itt van. (Egy fehér nyúl ugrál kifelé a barlangból.)
Arthur: – Hol?
Tim: – Ott.
Arthur: – A nyúlon túl?
Tim: – Nem, a nyúl az!

A szent kézigránát[szerkesztés]

(Fegyverek Könyve, 2. fejezet 9-21.)

– "S a magasba emelé Szent Attila a kézigránátot és mondá: »Ó Uram, add áldásodat a te kézigránátodra, mellyel ellenségeidet ficlikké tépheted nagy kegyelmedben.« És elégedett vala az Úr, és ők lakmározának bárányt és lajhárt és málét, sós ringlit babbal és orángutánt és zsenge gyökereket és gyönge szekereket... és szó..."
– A lényegre testvérem! – intett türelmetlenül Ménár atya.
– "És szólt az Úr, mondván: »Húzd ki a Szent Biztosítószeget, majd azután számlálj el háromig. Se többet, se kevesebbet. Három legyen, ameddig számolsz, s ameddig számolsz, az háromig legyen. Négyig ne számolj hát ezért, sem pediglen kettőig – hacsak nem folytatod a te számolásodat háromig. Az ötöst szádra ne vedd. Midőn a hármashoz érsz, mely sorrendben a harmadik leszen, eldobandod te az Antiochiai Szent Gránátot a te ellened felé, ki – mivel nem kedves nekem – megdöglend.«"
– Ámen!

A Halál Hídja[szerkesztés]

A híd őre: – Állj! Ki átkelni kíván a Halálnak Hídján három kérdésre megfeleljen vagy a hídon át nem eresztem.
Sir Lancelot: – Halljam a három kérdést öreg! Én nem félek tőlük.
A híd őre: – Mondd meg, mi a neved?
Sir Lancelot: – A nevem Lancelot Degenere Camelot.
A híd őre: – Mit keresel Lancelot?
Sir Lancelot: – Én bíz' a Szent Kelyhet.
A híd őre: – És végül, mi a kedvenc színed?
Sir Lancelot: – A kék.
A híd őre: – Helyes. Átmehetsz.
Sir Lancelot: – Köszönöm. Köszönöm.
Sir Robin: – (Sir Lancelot sikerén felbátorodnak a lovagok.) Ez is valami?
A híd őre: – Állj! Ki átkelni kíván a Halálnak Hídján három kérdésre megfeleljen...
Sir Robin: – Jó, jó, jó, jó.
A híd őre: – ...vagy a hídon át nem eresztem.
Sir Robin: – Halljam a három kérdést! Nem félek tőlük.
A híd őre: – Ha-ha. Mondd meg, mi a neved?
Sir Robin: – Sir Robin, a cameloti.
A híd őre: – Mit keresel, lovag?
Sir Robin: – Én bíz' a Szent Kelyhet.
A híd őre: – Micsoda Sri Lanka fővárosa?
Sir Robin: – Honnan tudjam én azt?! (Sir Robin a szurdokba repül.)
A híd őre: – Megállj! Felelj, mi a neved?
Sir Galahad: – Galahad, a cameloti!
A híd őre: – És mi az, amit keresel?
Sir Galahad: – Az biz' a Szent Kehely.
A híd őre: – És mi a kedvenc színed?
Sir Galahad: – Barna... nem, a kék! (Sir Galahad a szurdokba repül.)
A híd őre: – He-he-he-he. (Arthur lép előre.) Megállj! Felelj! Mi a te neved?
Arthur: – Arthur vagyok, a britek királya.
A híd őre: – És te mit keresel? Most arra felelj!
Arthur: – Én bízony a Szent Kelyhet.
A híd őre: – Mennyi egy töketlen fecske maximális repülési sebessége?
Arthur: – Attól függ. Afrikai, vagy európai fecskéé?
A híd őre: – Azt, azt nem tudom. (A híd őre a szurdokba repül.)
Lovag: – Honnan tudsz ennyit a töketlen fecskékről?
Arthur: – Egy királynak értenie kell mindenhez.

A kobzos énekéből[szerkesztés]

Bátor Sir Robin ím elindult vala
Nem féltette az életét bátor Sir Robin
Cseppet sem félt ő, nem ám, hogy meghalhat kínosan
Bá-bá-bátor Sir Robin
Még az sem riasztotta el, hogy péppé verik fejét
Lecsavarják orrát, vagy kinyomják a szemét
A lábát széttörik és testét felnégyelik
Máját felvágják, s hagymásan megsütik
Beverve fej és kitépve szív
Szétszaggatva máj, kihúzva bél
Fülcimpa lenyírva, nyelv tűzre vetve
És pénisz le...
[...]
Robin, a bátor elszaladt
Bátran elfutott, el ő
A vész láttán ahogy tudott
Farkát behúzva elfutott
Ment messzire s ina szakadt
Midőn nyúlként bátran szaladt
Előre csak lassan jutott
Mert közben többször elcsúszott
Bátrak bátra hős Sir Robin
[...]
Nyúlként futott a hegyen is túl
A porba hasalt és talpat is nyalt
Hány embert megfúrt, hány seggbe bebújt
Leszúrta ő(t) ki éppen arra járt.

Forrás[szerkesztés]

  • Gyalog galopp. Budapest, Warner Home Video, 2002. (Duplalemezes extra változat)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo.png
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Gyalog galopp témában.